A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-17 / 20. szám

Mit olvassunk? Közönyösek összeesküvése 39-es dandár Szirtes Adám és Benkő Gyula cA mcLQycuí {lim álfa 1956 novembere után a magyar film történetében erős visszaesés következett be. A bemutatott filmek az ellenforradalmat megelőző korszak eszmei zűrzavarát és elhajlásait türözték; teljesen periferikus jelenségek ábrázolására terelődött a hangsúly, de az új produkciók rendezés és emberábrázolás tekintetében sem elégítették kl a közönséget. Akadt ugyan egy-két kivétel is," például az emigrációs lázat elítélő Éjfélkor, a Vasvirág, két fiatal munkásember gyengéd szerelmének és szétválásának művészi rajza, vagy a sok hibája ellenére ls becsületes szándékú és eszmei mondanivalójában igényesebb Sóbálvány. A tavaly ősszel bemutatott Édes Anna — Kosztolányi Dezső azonos című regényének filmváltozata — már jelezte, hogy a magyar filmgyártás kezd kikerülni abból a hullámvölgyből, amelybe az ellenforradalom juttatta. Fábry Zoltán rendezőnek ez a munkája mesterien idézi fel Horthy Magyarországának roppant sivárságát és lelketlenségét, amely egy boldogtalan kis cselédlányt az őrületbe hajszol és gyilkossá tesz. De ebben a filmben is nem annyira a csőd szélén álló polgári társadalom ábrázolása sikerült, mint inkább hőse, Édes Anna lelkivilágénak analitikus rajza. A teljes fordulatot három film: a. januárban elkészült Tegnap, valamint a március végén gyors egymásutánban bemutatott 39-es dandár és az Álmatlan évek már félreérthetetlenül igazolja. Mind a három, de elsősorban Dobozy Imre és Keleti Márton Tegnapja már méltó a magyar film régi rangjához. A tegnap történelmet idéz: 1956 októberének lázas napjait, amikor az ellenforradalmi ár széles örvényléssel nekizúdul a néphatalomnak és azt elsöpréssel fenyeaeti. Ez a film Dobozy Imre Szélvihar cimü drámájának átdolgozása o dráma eszmei mondanivalójának teljes azonosságával, ám a film sajátos nyelvének és lehetőségeinek kitűnő felhasználásával készült. Különös erénye, hogy művészi hitelességgel, a cselekmény bátor bonyolításával mutatja meg a régi világbői feltámadó reakciós erők árulását és az örtző, érdekeiket keresőkkel szemben a párthü kommunistákat, a tisztánlátó, becsületes emberek összefogását. A film különösen első felében igen meggyőző és hiteles. Falusi jelenetei — a Vörös Hajnal termelőszövetkezet legjobbjainak önfeláldozó harca — a szövetkezet megtartásáért, a boldogabb paraszti jövőért és a szocializmuséit, összecsapásuk az előbújó egykori földesurak és elnyomók ellen — félelmetesen nagyerejűek.. De ugyanilyen szerencsésen, ugyanilyen drámai erővel villantja fel a kisváros laktanyájában lejátszódó konfliktust is, vajon a tűzparancs tiialma ellenére szabad-e egy fellázított, fegyvert követelő tömeg közé lövetni? A döntő pillanatban egy fiatal tiszt, Csendes Imre főhadnagy és egy honvéd került át a másik oldalra. Áz egyik, az apja hárem hold földjét visszakívánó fiatal katona az életével fizet tévedéséért, a másik, a főhadnagy, gyermekkori pajtása halála és csaknem apja halála árán ébred rá arra az igazságra, hogy nem szabad hinni a tegnap uralnak. A másik film a 39-es dandár, a Magyar Tanácsköztársaság hősi harcaiból hoz a néző elé felejthetetlen jeleneteket. Alkotói: Darvas József, a forgatókönyv írója és Makk Károly rendező Karikás Frigyes mozaikszerűen összekapcsolódó novelláit használták fel filmjük megalkotásához. A 39-es dandár egy fordulatos kalandfilm izgalmasságával beszél nemes emberi eszményekről, a küzdelemnek és bátor helytállásnak szépségéről és arról a nagy igazságról, hogy a nép legyőzhetetlen, a megpróbáltatás nehéz napjaiban mindig újra és újra hősöket küld soraiból a küzdők, az újért hevülök közé. E népi hősök halála nem jelent megsemmisülést vagy elbukást, ahogy a mondák és legendák hősei sem buknak el meddő, értelmetlen halállal. A film, amely a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója ünnepén került először a nézők elé, azzal válik jelentőssé, hogy nemcsak a magyar proletár állam 133 napjának történeteiből mutat néhány nagy erejű drámai fejezetet, de tükrözi az akkori idők legjobbjainak forradalmi optimizmusát is, azt a küzdeni akarást, amely érezteti, hogy a durva túlerő, a hitszegés és árulás legyőzheti ugyan a forradalom harcosait, ám a forradalmi erő maga lebirhatatlan, előbb-utóbb fel. kell újra lángolnia, hogy végül győzelmet arasson. Makk Károly rendező hősei egyéni életével, belső konfliktusaival igen jől kapcsolja össze a nehezen formálható külső eseményeket, a „történelmet". Máriássy Judit és Máriássy Félix új filmje, az Álmatlan évek öt önálló, egymással csak az eszmei mondanivaló szempontjából összefüggő történetben csepeli munkások sorsát ecseteli az első világháborútői a felszabadulásig. A filmnek különösen első két epizódja és befejezése hatásos. Sallangtalan egyszerűséggel, igen őszintén és nem egy jelenetben fojtó drámaisággal elevenítik fel a múlt küzdelmeit, a bánatnak tragikus színei mellé szerencsésen világosabb színeket rakva, lírai hangokkal és a legsötétetbb pillanatokban ls felsejlő optimizmussal jelezve mindig, hogy az út a legnehezebb megprőbáltatás-kon át is felfelé, a mi szabad életünk felé vezet. Az Álmatlan évek pátosszal teli nemességgel és egyszerűséggel vall a múltról, és ihletett erővel merít azokból a törekvésekből, amelyek a magyar dolgozó nép mai életét és sorsát meghatározzák. Ezért a szerkezetileg laza és egyes részeiben kissé elnyújtott filmet is azok közé az alkotások közé soroljuk, amelyek a magyar film új fejlődésének útját mutatják. V EGRI VIKTOR Bruno Jaslenskl lengyel író könyve egy detektívregény szinességével, lzgalmasságával, egy nagy Író Igazságkereső bölcsességével és drámai erejével tárja elénk azt a korszakot, amikor a fasizmus még csak készülődött a rút feladatra, hogy romlásba döntse a világot. Az életben gyakran ütközünk a közöny faléba, és ezt a közönyt ostobának, ellenségesnek érezzük. Jaslenskl is ellenségnek — összeesküvőknek bélyegzi a közönyösöket, akik strucc módjára nem hajlandók tudomásul venni a közelgő és őket is fenyegető veszedelmet. Az író húsz évvel ezelőtti eseményeket: Hitleréknek a Saar-vidék bekebelezésére Ir&nyuIA törekvését világítja meg leleplező erővel, és — ma mér tudjuk — teljesen hitelesen. Könyvének mottójául Robert Eberhardt szavalt választotta: „Ne félj ellenségeidtől — a legrosszabb esetben megölnek. Ne félj barátaidtól — a legrosszabb esetben elárulnak. De félj a közönyösöktől — ők nem ölnek meg és nem árulnak el, de az ő hallgatólagos beleegyezésükkel követnek el minden árulást és gyilkosságot a világon." Ifjúkor Margita Figuli, az ismert szlovák írónő magyar nyelvre lefordított regénye, az Ifjúkor, ifjúsági olvasmány. Az első világháború éveiben lejátszódó történés a tehetséges írónő gyermekkori élményein keresztül elevenedik meg a fiatal olvasó előtt, aki így hü és egyben művészi kézzel megfestett képét kapja az általa nem ismert, koránál fogva nem is Ismerhetett múltnak. A könyv külön erénye, hogy a gyermeklélek kiválő pszichológiai ábrézoíása mellett közel hozza az olvasóhoz az árva! tájat, a tájban gyökerezett életformát, valamint az embereket, jó és rossz tulajdonságaikkal együtt. Tanulságos olvasmány, amely észrevétlenül tanit, ugyanakkor pedig, igaz és élvezetesen szórakoztató.