A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-17 / 20. szám

A CSEMADOK VII. országos közgyűlésének i)itaaittjíifjíib/)L < Üfc í T' jplll mmmm. i Ismerkednek a küldöttek Burkó Irén, Vámosladány Szeretnék rövid ismertetést adni arról, hogyan javítottuk meg a kultúrmunkát községünkben. Tíz évvel ezelőtt alakult meg nálunk a Csemadok. Abban az időben Vámosladány ifjúságának egyetlen szórakozóhelye a kocsma volt. A kultúregyesület nagy változást hozott. A vezetőség a kezdet nehézségeit legyőzve színjátszó-és tánccsoportot szervezett, s az ifjúság a hosszú téli estéken színdarabokat tanult, népi táncokat elevenített fel és versenybe kezdett a szomszéd községekkel. Munkája folyton javult. Sok tapsot, elismerést kapott a járási kulturális rendezvények alkalmával. Voltak nehézségeink is. Mivel kulturházunk nem volt, a próbákat az iskolában tartottuk, nehezítette a helyzetet még az is, hogy a szlovák és magyar ifjúság nem értette meg egymást. Ez sokszor elvette a vezetőség és az ifjúság kedvét. Az 58-as év óta nagy változás történt életünkben. Ezt az EFSZ megerősödése teremtette meg. Ennek eredményeképpen jobb termelési eredményeket értek el. A vezetőség elérte, hogy az ifjúság örömmel kapcsolódott be a szövetkezeti munkába és nem vágyódott el a faluból. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kertgazdaságban, építkezésben mindenütt ott vannak ifjaink. Munkaidő után 42 hektár réten végeztek talajjavítási munkát. A szövetkezet megerősödése és a munka megszerettetése nyomán új lehetőségek nyílnak a kultúráiét terén is. És mindent megteszünk, hogy még johb eredmények legyenek. A művelődési otthon kérdése is megoldódott. A szövetkezet vezetősége ideiglenesen kultúrházat bocsátott rendelkezésünkre. Gondoskodtunk a klub felszereléséről, társasjátékok, könyvtár beszerzéséről. Így a szövetkezetben dolgozó szlovák és magyar ifjúság együtt szórakozhat a klubban. A szövetkezeti klub két egész estét betöltő darabot tanult be, amelyekkel a környék falvait szórakoztatja. A 36 tagú tánccsoport nagy lelkesedéssel gyakorol. Hogy ifjúságunk még jobban fejlődjék, elvisszük őket másfelé is. Megnéztük a Csemadok műkedvelő színjátszóinak versenyét Léván, és a komáromi területi színház előadásain is részt vettünk. A szövetkezeti vezetősége tehát gondoskodik az ifjúság kulturális fejlődéséről. E tekintetben sokat köszönhetnük a Csemadok lévai járási vezetőségének, amely mindig készséggel nyújt segítséget. Hogy a falut közelebb hozzuk a városhoz, sokszor bevisszük ifjainkat Lévára, ahol együtt szórakoznak a városiakkal. Biztosítva van tehát a kulturális fejlődés és a nemes szórakozás minden lehetősége. Lfjúságunk élete örömteljes, jól dolgoznak, jó lakásuk van, jól öltözködnek, jól táplálkoznak, és szórakozás is kijut nekik. Nagyapáink ilyenről álmodni sem mertek. Ifjúságunk hálás ezért. Szabó Imre, Zseliz Már többször felvetődött tárgyalásaink során az iskolaügy általában, s ezzel együtt a magyar iskolaügy kérdése. Szlovákia Kommunista Pártja politikai irodájának január 6-i határozata megállapította, hogy a lakosság érvényesülésének egyik lényeges feltétele a szlovák nyelv ismerete. Ez igaz is. Arról van itt szó, hogy ifjúságunk az ország minden részében érvényesülhessen. El kell tűnnie az ellentéteknek és súrlódásoknak, amelyeket a nyelvismeret hiánya okoz. Az a törekvés, hogy nyújtsanak a magyar iskolák a szlovák nyelvtanításban egyenlő képzést a szlovák iskolákkal, a lenini nemzetiségi politika megvalósítását célozza, Vannak emberek, akik évek óta rángatják a vészharangot a magyar iskolák felett. A magyar iskola — mint ők mondják — zsákutca, ahonnan nincs tovább út, csak viszsza a szövetkezetbe, vagy a földek felé. Ennek a hibás ideológiának aztán az a következménye, hogy a magyar szülők egy része (különösen a kispolgári és értelmiségi dolgozók) gyermekeiket nem merik magyar iskolába beiratni. Nem kell hangsúlyoznám ennek az elméletnek és gyakorlatnak hibás voltát. Elz a felfogás megingatja a bizalmat pártunk nemzetiségi politikájának őszintesége iránt. Ez pedig elég nagy hiba. A megoldás szerintem tehát az, hagyjunk fel a vészharangozással és erősítsük meg a bizalmat a magyar tanítás életképessége iránt. Ehhez szükséges a január 6-i határozat megva'ósítása, ezzel tartozunk ifjúságunk jövőjének is. Három ZENEPEDAGÓGUS Horváth Júlia szobája igen barátságos. A falon arcképek, alattuk díszes Íróasztal, a virágállványon filodendron, begónia, aszparágusz. Középen persze egy nagy fekete zongora. A zongoratanitáson kívül ö végzi az elméleti oktatást is. — Az elméleti órákon — mondja —, elsősorban a gyakorlatból adódó problémákat dolgozom fel. A ritmusoknak, dallamoknak kottából való felismerése is ide tartozik. Horváth Júlia ismerteti meg a gyerekek a mai és régi zeneszerzők életével, müveivel. Van egy válogatott kórus-csoportja, melyet több szólamúl darabok előadására tanít. A zongoraszakon huszonkét gyereket tanít. Közülük nem egy Horváth Júlia a gyerekek között 10 rendkívüli tehetséges. Növendékei közül tíz végzett kitüntetéssel. — Nagy reménység a harmadikos Palővská Anicka és a hatodikos Harrich Tatjána — mondja. Horváth Júlia finom mosolyú, csöndes leány. Gyerekkora óta szerelmese a zenének. Nyolc éves korában már zongorázott. Zeneiskolai tanulmányait a középiskolával párhuzamosan végezte, majd az érettségi után magánúton készült az állami szakvizsgára. A vizsgát 51-ben tette le. Bratislavában. Molnár Béla épp a gordonkázás titkaiba vezeti be egyik kis növendékét. Liptói ember. Régen Losoncon működött, majd később Mártonban. Onnan került Rimaszombatba. Termete köpcös, hangja mély, haját már belepte a dér. Szűkszavú ember, csak a szeme csillog fiatalosan. — Hegedűn és gordonkán nehezebb játszani, mint zongorán — hM| { ) i'« : Licskó Magdolna mondja. — A kézvonótechnikától igen sok függ. A gordonkánál például három kulcsot kell olvasni, s az ujjmunka és az olvasás is nehéz. Éppen emiatt gordonkázni sokkal kevesebben tanulnak, mint zongorázni. — Múcka Viliam volt a legjobb csellistám — mondja. A kis elsős Rezutková Magda is igen tehetséges. Vannak cigányszármazású növendékek is. Volt egy tanítványa, aki egy esztendő alatt két és fél évre való anyagot vett át. Növendékei közül az ifjúsági versenyen Vladár Jóska fog gordonkázni, éspedig egy szovjet szerző mövét játssza. Hedvig György pedig Gluck indulójával mutatkozik be a közönségnek. Licskó Magdolnát Wagner és Beethoven képe alatt találom — Szép barna asszony. Hetedikesei Beethovent játszanak. A klasszikusokon kívül főleg a szovjet zeneiskola szolgál tananyagul. Nagyon szépek az új szovjet szerzők (Kabalevszkij, Glier) konstruktív jellegű darabjai. Bartók műveit és Suchon ciklikus darabjait is gyakran játsszák a növendékek. Licskó Magdolna a közüzemek énekkarának segédkarmestere. Ezenkívül ő kezeli az iskola archívumát, a kottaanyag s a könyvek beszerzését is ő végzi. Igen büszke 13 éves fiára, Petire, aki több kerületi és szlovákiai versenyen nyert első díjat. Petinek már saját szerzeményei is vannak. Konzervatóriumba akarják adni, zeneszerzési szakra. * * * A folyosóra zongoraszó szűrődik ki. Suchon Kicsiny vagyok című művét játssza valamelyik gyerek. Igen, kicsiny vagy — gonjo'om — de igen nagyra nősz majd. Hiszen a dallamok .szárnyán már most is a habfehér felhők közt úszik a szíved. VERES J4NOS Harmonika órán