A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-17 / 20. szám

Ahol még mindig a fúvócső as egyetlen fegyver Egy maniókaiUtevény mellett, a nagy erdc szélén élnek tiszta cölöpkunyhóikban a coca­ma indiánok. Ugyanilyen házakat építenek maguknak a yahuák is. Az Amazonas vidé­kén az egész élet a cölöpépítményekben zajlik le, mert az esős évszakban nagy ára­dásokkal kell számolni. A maniólfagyökér, amit az indinánok termesztenek, pótolja ná­luk a mi burgonyánkat. Olykor a yahuák nagy ünnepeket rendeznek. Ezekhez különféle trombitákat is használ­nak, amelyek nem az indiánoktól, hanem Afrikából származnak. Szeretik az alkoholt. Maguk állítják elö, s alkoholmámorban igen veszélyesek tudnak lenni. A fúvócső ezeknek az indiánoknak haláltho zó fegyvere. A curare méregbe mártott nyíl­heggyel elég egy karcolás, hogy azonnali halált okozzon. Az indiánok a fúvócsővel néhány méter távolságra biztosan találnak Nagyot nőttem a szemükben, amikor meg­mondtam nekik, hogy Winchester puskám­mal még nagyobb távolságra eltalálom a célt. Egy folyócska szolgáltatja az ivóvizet a yahua indiánoknak telepük közelében. Ugyanitt szoktak fürödni is. Keresztbe fek­tetett fatörzsekből áll a híd, amelyen ke­resztül a közeli ültetvényekre járhatnak. Földművelést a yahuák csak igen kis mér­tékben űznek. Az őserdő ellátja őket bősé­gesen vaddal és gyümölccsel. Ezekért cse­rébe tarka kelméket kapnak, amiket az asz­szonyaik szívesen aggatnak az ágyékuk köré.

Next

/
Thumbnails
Contents