A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-10 / 19. szám

Amit a vitaminokról mindenkinek tudnia kell A táplálkozás rendeltetése Azt már az ősember is tudta, hogy élete fenntartásához táplálkoznia kell. Annak felismeréséig azonban, hogy az emberi tápláléknak mi a rendeltetése és milyen hatóanyagokat kell tartalmaznia, hogy egészségesek és munkabírók legyünk, igen hosszú és göröngyös utat kellett az emberiségnek megtennie. Csupán a múlt század közepe táján kezdték el a természettudósok az embert, annak szerveit, szervezetének felépítését és működését behatóan vizsgálni. Ebben az élettani kutatómunkában részt vevő tudósok önfeláldozó munkájának köszönhetjük, hogy ma már szerveink működését és ehhez a működéshez, vagyis életünk fenntartásához szükséges hatóanyagokat és azok szerepét többé-kevésbé ismerjük. Táplálkozással először a szervezetünk szünet nélküli munkavégzéséhez (ne feledjük, hogy pihenés közben is dolgozunk, mivel szerveink akkor is működnek) szükséges energiát vagyis fűtőanyagot biztosítjuk, melyet szénhidrát és zsírtartalmú tápanyagokból nyer a szervezetünk. Emésztés során ezek testünk sejtjeibe jutnak és ott a légzéssel szervezetünkbe jutó oxigénnel egyesülve „elégnek". Eközben keletkezik az az energia, mely lehetővé teszi, hogy mozogjunk, dolgozzunk, egyszóval éljünk. A tápláléknak másodszor olyan anyagokat is kell tartalmaznia, mely a test állandó építéséhez szükséges: a fehérjéket, ill. ezek alkotórészeit és különféle ásványi anyagokat (mész, foszfor, vas, réz, stb.) Mind a fehérjéket, mind pedig a szükséges ásványi anyagokat állati (tej, tojás, hús) és növényi eredetű (zöldségfélék, gyümölcs, tészta, stb.) táplálékokból nyeri szervezetünk. Mik a vitaminok? A tápláléknak ezenfelül — habár igen csekély mennyiségben — még egyéb, bonyolult összetételű, de igen nagy hatóképességű vegyületeket is tartalmaznia kell, melyek szabályozzák és serkentik életműködésünket, szervezetünket pedig a betegségekkel szemben ellenállóbbá teszik és védik. Ezeket nevezzük vitaminoknak és az ABC egyes betűivel jelöljük őket. Ha a szervezetünk hosszabb ideig nélkülözi a vitaminokat, akkor avitaminózisban súlyosan megbetegszünk, sőt bele is halhatunk. Előfordul azonban olyan eset is, hogy jut ugyan a szervezetbe vitamin, de kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne, ezt nevezzük hipovitaminózisnak. Ennek tüneteit alig vesszük észre, de mégis veszélyes, mert a szervezet ellenállóképessége erősen csökken. Hipovitaminózis az ún. tavaszi fáradtságérzés is, mikor még a legcsekélyebb munkát is megerőltetőnek érezzük. A vitaminokat két csoportra szokás osztani: vízben és zsírban oldódókra. Ezt azért kell tudnunk, mivel a vízben oldódókat szervezetünk nem tudja elraktározni, tehát ezeket állandóan pótolnunk kell. A zsírban oldódok feleslege viszont a szervezetben felhalmozódhat, hiányuk tehát csak később érezhétő. A jelentősebb vitaminok és azok szerepe A vitamin. A zsírban oldódó A vitaminnak négy fontos szerepe van, mégpedig 1) elősegíti a fejlődő szervezet, tehát a gyermekek növekedését, 2) szabályozza a szem működését, 3) biztosítja a bőr- és nyálk^iártyák működésének zavartalanságát, s*végül 4) serkenti a mirigyek tevékenységét és váladéktermeléset. A csökkent A vitamin ellátás vagy teljes hiánya következtében 1) a gyermekek fejlődésükben visszamaradnak, 2) a szem elveszti alkalmazkodó képességét és az ún. farkasvakság lép fel, mely teljes megvakuláshoz is vezethet, 3) a bőr és nyálkahártya sejtjei között hézagok keletkeznek, melyeken át a felületen élő baktériumok a szervezetbe jutnak és ott gyulladást okoznak, végül pedig 4) a mirigyek csökkent váladéktermelése következtében epe- és vesekő képződhet. A legfontosabb A vitamin források a tengeri halak májolajai, valamint a nyári tej, tejtermékek és tojás, végül kisebb mennyiségben a máj. Tekintettel arra, hogy a hazai tápanyagokban aránylag kevés A vitamin van, nagyhorderejű volt az a felfedezés, hogy az A vitamin helyettesíthető egy növényi festékanyaggal, a karotinnal, melyet a szervezet a májban és a belekben A vitaminná alakít át. Karotin bőségesen van a zöldségfélékben, a zöldfőzelékekben és a gyümölcsökben, ezért ezeknek sohasem szabad hiányozniuk asztalunkról. A karotinnak még az az előnye is megvan az A vitaminnal szemben, hogy a hő hatására nem pusztul el, tehát a főtt ételekben is hatékony marad. Egy felnőtt ember napi A vitamin szükséglete 2 mg vagy 5 mg karotin, a gyermekeknek azonban ennek a mennyiségnek többszörösére van szükségük. B vitamin csoport. Az eleinte egy vitaminnak gondolt, vízben oldódó B vitaminról később kiderült, hogy különböző anyagok keveréke, melyeket Bi, B2, Bj stb. vitaminoknak neveztek el. Legfontosabb közöttük a Bi vitamin vagy aneurin. Ennek hiánya okozza a beri-beri betegséget, mely lesoványodással, izomsorvadással, ideggyulladással, görcsökkel, bénulással jár és végül halállal végződik. A Bj hipovitaminózisa étvágytalansággal, idegbántalmakkal és szívidegességgel jár. Legfőbb forrása az élesztő. Elegendő mennyiségben előfordul a csírázó gabonában, a mákban, a dióban. A húsokban levő tekintélyes mennyiségű Bi vitamin nagy része azonban sütés és főzés közben elpusztul, csupán a hirtelen sült húsokban marad meg belőle kisebb mennyiség. Napi Bi vitamin szükségletünk 1,5—2,5 mg. A hőálló B2 vitaminról a legújabb vizsgálatok kiderítették, hogy nem egységes vegyület, hanem tóbb, egymástól elkülöníthető hatóanyagból áll. Legfontosabb közöttük a riboflavin, melynek hiánya görcsöket, vérszegénységet, szemlencse-homályosodást és bőrelváltozást okoz. Nagyobb mennyiségben a pékélesztőben, a májban, a húsfélékben, csekélyebb mennyiségben a tojás sárgájában és a tejtermékekben (savó, író), valamint a zöldségben fordul elő. Napi riboflavin szükségletünk 2 mg. Szintén a B2 csoportba tartozó nikotinsavamid hiánya okozza a pellagra betegséget, mely bőrgyulladással, a szájüreg kisebesedésével, idegbántalmakkal és emésztési zavarokkal jár. Legtöbb van a sör- és pékélesztőben, előfordul még a barna kenyérben, a húsokban, a gombában és a hüvelyesekben. Napi nikotinsavamid szükségletünk 20—25 mg. Ebbe a csoportba tartozó további fontos vitamin a pantotensav. Hiánya idő előtti őszülést, bőrvarasodást és bélhurutot okoz, a gyermekeknél pedig fejlődésbeli visszamaradással jár. Élesztőben, melaszban, májban, tejben, tojás sárgájában, hüvelyesekben és a gombában fordul elő. Napi pantotensav szükségletünk 10—50 mg. Fontos még a B12 vitamin is, melynek az emésztésben és a vérképzésben van jelentős szerepe. Napi szükségletünk 1—2 ezred milligramm. C vitamin. A vízben oldódó C vitamin hiánya okozza a súlyos és halállal végződő skorbut betegséget, mely általános testi leromlással, az íny vérzésével és kifekélyesedésével, a fogak meglazulásával, az izmok, az izületek, a bőr és a zsigerek hajszálereinek megpattanásával és vérzésével jár. Az elmúlt évszázadokban skorbut következtében gyakran egész országrészek néptelenedtek el. Még az első világháborúban is tízezrével szedte áldozatait a skorbut. A C citamin részleges hiánya okozza a tavasszal fellépő fáradtságot, és a betegségekkel szembeni csökkent ellenálló képességet. A C vitamin fogyasztása tehát nemcsak a betegségek ellen véd bennünket, hanem a testi és szellemi munkaképességünket is növeli. Bőségesen tartalmaznak C vitamint a zöldségfélék és a gyümölcsök. Egy közepes zöldpaprikában annyi van belőle, hogy bőségesen fedezi egész napi szükségletünket. A gyümölcsök közül legtöbb a csipkebogyóban és a citromban van. A héjában főtt burgonyában szintén marad egy kevés C vitamin, a főzés közben ui. egy része elpusztul. Napi szükségletünk 50-60 mg. D vitamin. A zsírban oldódó D vitamin szabályozza szervezetünk mész- és foszforanyagforgalmát. Hiánya okozza az angolkór nevű fiatalkori csontbetegséget, mely a csont megpuhulásával és elgörbülésével jár, felnőtteknél pedig fogszuvasodással. Szokásos táplálékaink általában szegények D vitaminban. Legtöbb van a csukamájolajban és a lóhúsban. A nyári tejben, tejtermékekben és tojásban elegendő mennyiség van. Az élesztőben levő ergoszterin nevű anyagból szervezetünk maga is képes D vitamint képezni, ez ui. a bőrben a nagyfény vagy a kvarc hatására D vitaminná alakul. Napi szükségletünk 1—2 ezred milligramm, a gyermekeknek azonban ennek többszöröse kell. A helyes étrend. Ebből a rövid ismertetésből is világosan láthatjuk, hogy egészségesek csak akkor lehetünk, ha vitamindúsán és változatosan táplálkozunk. Tehát a szénhidrátokon és fehérjéken kívül szervezetünknek meg kell kapnia a mindennapi szükséges vitaminadagját is. Az egyoldalú húsfogyasztás épp olyan káros, akárcsak az ellenkező véglet, az ún. vegetarianizmus, mely az állati eredetű ételek fogyasztását elveti és kizárólag növényi ételeket ajánl. Tartsuk be tehát az arany középutat, együnk húst is, de fogyasszunk bőven zöldségféléket és gyümölcsöt is. Szervezetünk tavaszi vitaminhiányának leküzdésére, mint gyors segítséget ajánlhatjuk a gyógyszertárainkban kapható „Sanovit" vitaminos csokoládét, mely 30 kockából áll. Egy-egy kocka elfogyasztásával biztosíthatjuk egy napi vitaminszükségletünket a legfontosabb (A, B, C, D) vitaminokból. FÜZFÖI PÁL 10