A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-03 / 18. szám

A írika az afrikaiaké — kiáltják har^^ sány szóval az afrikai fekete ve/—Ж zérek, és szavuk nem marad pusz-L. -Ш- tába vesző kiáltás! Milliók, tiz. és százmilliók — eddig elnyomott, embernek nem számító rabszolgák — ébrednek iintudatra, s ha keli fegyverrel a kezükben hárulnák es halnak meg hazájuk függetlenségéért, népük szabadságáért! I s a gyarmatosítók, ahányan vannak, annyitőkeképpen válaszolnak a jogos kapudönget, sre: j rendőri terror és katonai diktatúra fokozásával, csalárd ígéretekkel, kompromisszumokkal ?s lemondó beleegyezéssel! Afrikában pedig •gyre jobban szaporodik az. önálló országok szarni, bár a színes vezérek még egyelőre nem mindenben egységesek. Afrikai federációrcl álmodoznak, s habár törzsi ellenségeskedés, valaskülönbségek és egyéb más torzsalkodások íátráltatják az eszme megvalósulását — a íe<ete lavina mégis megindult . .. Kétszázmillió afrikai fekete bennszülöttel izemben mindössze hatmillió európai feh тот>er all. Mégis ez az elenyésző kisebbség bitorolja a hatalmat Afrika felett. Övék a politikai hálálom, a fekete földrész minden gazdagsága. K/t íz aránytalanságot akarják elsosorban is Itünletni az afrikai függetlens gi mozgalom v, zűréi, ikik jól látják, hogy az afrikai gyarmattartók világpolitikái helyzete nem a legjobb és tudják, itött a cselekvés órája. Az arabok sikerein kívül éppen Ghana és • uinea példája a mágneses von/ó его. A szines íepek ébredő öntudata Afrikát is mozgósította — ezt Handung tökéletesen bebizonyította. I s ha sir Stanley, a múlt század híres Afrikaaltatója netán felébredne örök álmából, meg ,em ismerné az egykor fehér foltokkal telipiui;ilt Afrika térképét. Hiszen a fehér foltok lelyon — ott ahol azelőtt a „Hie sunt leones" elírás állott — ma független országok nevei lvashatok. Aki pedig összehasonlítja Afrika, ezerkilenczázhai minekilencben készült térképét egy mai, zerkilencsz.ázöt venkiiences tétképpel, az már z első pillantásra észreveszi, hogy még húsz v előtt Libérián és a Délafrikai Unión (ez az itöbbi azonban nem a négerek, hanem a fehér abszolgatartók állama volt akkor is és most is z) kívül, nem létezett a fekete világrészben öbb szabad állam — sót abban az időben még gyiptom is angol fennhatóság alá tartozott; iá egymásután sorolhatja fel Marokkót, Tuiszt, Líbiát, az Egyesült Arab Köztársaságot, zudánt, Etiópiát, Guineát és Ghánát. És ez. sor meg nem zárult le végérvényesen. Algériáan élethalálharc folyik a bennszülött arabok és francia gyarmatosítók között, lázong a fekete iamerun, a Helga Kongó, Szomália, Hhodézia és lyaszaföld lakossága, s nem hajlandók tovább jrni a fajirtók rémuralmát a Délafrikai Unió zínes népei sem! A fekete lavina megindult, és Afrika harca a yurmatosítók ellen — tartson ez a harc röviebb vagy hosszabb ideig — csakis az. afrikai néek teljes és végleges felszabadulásával végződet. Hiába ármánykodnak és szövetkeznek frana, angol, nyugatnémet és amerikai rabszolgairtok Afrika színesbörü szabadságharcosai eln, a kocka már el van vetve és az akrai rteezleten Ukrumah ghanai miniszterelnök nyíltan imondta a harci jelszót: „Utolsó figyelmeztetőinket küldjük az imperialistáknak: Hordjátok magatokat Afrikából!" — si — ЗнШ I w »#» 1 U'y m ' • 4 1'Ш Я Ш I ЖЯ 1950 SPANVtUSZAHAM Jy: F.4. FEls8*VOOA KÖZTÁRSASÁG (Fr.l ta. IKajANAfäli 56. SWNYOl GUINEA 0. DAHOMEY <ÖítÁ«ASÁ6(frj| E.K. ELEFÁNTCSONTMRI KÖZTÁRSASÁG (Гг.) • Ungtnntóá tar Шок ___ függotton attikai államok I: a Brit krmrttközffsság ti a/wj Afefcu» Iv'r f'-'Vi autonom államai Brit, Oötafrikai, Portugál, Spanyol hrtokok . , . t'-• Brit, 01..Won, fr franciaI fisz gyámságok Ш-Dtlafrikti Unió