A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

jességénck jelentős fokozásával biztosítanunk kell a nép életszínvonalának szüntelen további emelkedését. 4. A társadalmi-gazdasági alap ezen fejlődésével egyidőben állandóan és sokoldalúan el kell mélyítenünk és tökéletesítenünk a szocialista demokráciánkat, növelnünk kell a dolgozók tevékeny részvételét az államigazgatásban és a gazdaság irányításában. 5. A marxista-leninista tanítás szellemében még jobban el kell mélyítenünk a nép erkölcsi-politikai egységét és győzelemre kell juttatnunk a kulturális forradalmat. Mint látjuk a szocialista országépítés befejezése tehát nemcsak a szocializmus felépítését jelenti, hanem e cél egyben felöleli a fejlett szocialista társadalom fellendítésével kapcsolatos szélesebbkörű feladatokat is. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa behatóan foglalkozott Szlovákia gazdaságának fejlődésével. Megállapította. hogy az utóbbi években Szlovákiában lényeges gazdasági átalakulasokra került sor. Felépült az ipar. gyarapodott a mezőgazdaság és bekövetkezett a kultúra gyorsütemű fejlődése. Ezeknek az eredményeknek a következtében nagy mértékben kiegyenlítődött a cseh országrészek és Szlovákia közötti különbség. Szlovákia iparosításának jellegzetes vonása a termelés növekedésének gyors üteme. 1957-ben az ipari termelés térfogata Szlovákiában 6,7-szer volt nagyobb, mint az 1937-es évben. Ami a mezőgazdaság fejlődését illeti, arra szemléltető bizonyítékként szolgál az a tény, hogy 1957-ben az 1948-as évvel szemben a munkatermelékenység 65 százalékkal emelkedett. A termelőerők fejlődésének és a társadalmi munkatermelékenység növekedésének következtében állandóan emelkedik Szlovákia dolgozóinak életszínvonala, napról-napra szebb, emberibb, kulturáltabb életkörülmények között él Szlovákia népe. Tehát pártunk jelszava "a boldog Szlovákiáért a szocialista Csehszlovákiában" immár megvalósult. Mint azt Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongreszszusa kihangsúlyozta, népgazdaságunk fejlődésének alapja továbrra is az ipari termelés lesz, amelynek az 1958 —1965-ös években országos viszonylatban 90 — 95 százalékkal kell emelkednie. Szlovákiára a termelőerők fejlődése terén hatványozott feladatok hárulnak, vagyis belátható időn belül el kell érni Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának kiegyenlítődését. Ez annyit jelent, hogy Szlovákia ipari nyerstermelésének 1965-ben az 1957-es évhez viszonyítva több mint kétszeresére kell emelkednie. Nem hárulnak kisebb feladatok mezőgazdaságunkra sem. Ugyanis mint ismeretes, a kongresszus kitűzte azt a feladatot, hogy a legközelebbi években Szlovákia hasonló természeti feltételei között, el kell érni a mezőgazdasági termelésnek a cseh országrészekben elért belterjességét. Virágzó kert leszünk Akkor, amikor Szlovákia gazdaságának fejlődését értékeljük, helyes lesz, ha pár percet szentelünk a hosszú évtizedek során elhanyagolt,, tehát mind az Osztrák-Magyar Monarchia, mind a München előtti Köztársaság, mind pedig a Horthy-rezsim által céltudatosan elhanyagolt Dél-Szlovákia jelenlegi gazdasági helyzetének megvizsgálására is. A felszabadulás óta Szlovákia iparosításának keretében Dél-Szlovákia magyar lakta vidékén is számos új üzem épült és több üzem bővült. Elsősorban a komáromi hajógyárra, az érsekújvári ElektrosviLre, a tolmácsi üzemre, az apátfalusi Polana textilüzemre, a füleki Kovosmaltra, a kékkői szénbányákra, a kelet-szlovákiai gépgyárakra, a gömöri vasércbányákra, a rimaszombati RI-SO üzemre, a csernői rakodóállomásra, a galántai bútorüzemre és más kisebb üzemekre gondolunk. A kelet-szlovákiai kohászati kombinát és a vágsellyei vegyi üzem felépítésével további munkalehetőségek nyílnak az iparban, hazánk magyar nemzetiségű dolgozói számára. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy üzemeink magyar munkásai becsületesen megállják helyüket és a termelési terveik teljesítésével, nem egy esetbeni túlteljesítésével azt igazolják, hogy harcos, öntudatos építői szocialista hazánknak. Dél-Szlovákiában a legnagyobb sikereket a mezőgazdasági termelés szocialista átépítésében értük el, mivel a legtöbb magyarlakta községben a dolgozó parasztság döntő többsége szövetkezeti mezőgazdasági termelést folytat. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttérés a galántai, a somorjai, a nagymegyeri, az ógyallai, a komáromi, a dunaszerdahelyi, a vágsellyei, a zselízi, a tornaijai, a rimaszombati, a szepsi, a kihályhelmeci és más járásokban lényegében befejeződött. Ezekben a járásokban a föld területének több mint 95 százalékán folytatnak szövetkezeti gazdálkodást. Ezek a szép eredmények főleg azzal magyarázhatók, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja — nagyon helyesen abból indult ki, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre elsősorban is azokon a vidékeken kell áttérni, ahol mind az éghajlati viszonyok, mind a szántóföldek fekvése és minősége szempontjából megvannak a szükséges élőfeltételek ahhoz, hogy a szocialista szövetkezeti mezőgazdaság, dolgozó parasztságunk és egész dolgozó társadalmunk boldogulása érdekében, aránylag rövid idő leforgása alatt megszilárdul és gazdag eredményeket hoz. Az említett eredmények egyben igazolják azt is, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozó parasztság megértette és magáévá tette pártunknak a korszerű mezőgazdasági termelés megteremtésére és fejlesztésére irányuló törekvéseit és a párt hívó szavára hatalmas lendülettel látott hozzá a szövetkezeti mezőgazdaság fejlesztéséhez. Dolgozó parasztságunknak a szövetkezeti termelésre való áttérése nagy jelentőséggel bír azért, mert ezekben a járásokban a szövetkezetek elsőrendű földdel rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy a gép- és traktorállomások segítségével, hazánk magyar nemzetiségű parasztsága jelentős mértékben hozzájáruljon mezőgazdaságunk termelési tervének teljesítéséhez, Szlovákia Kommunista Párt ja Központi Bizottságának határozata kihangsúlyozta, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a Vág alsó folyásának, a Nyitra völgyének termőföldjein és a Csallóközben 35 — 40 mázsás búzahozamot érjünk el hektáronként. A hagyományos cukorrépatermű vidékeinken pedig az öntözés bővítésével és a cukorrépa szakszerű ápolásával el kell érni hektáronként a 400—420 mázsás termést. Ahhoz, hogy ezeket a termelési eredményeket elérjük, minden előfeltételünk megvan. Szövetkezeteink jó minőségű szántóföldeken gazdálkodnak, modern mezőgazdasági gépek sokasága áll rendelkezésükre és nincs hiány a műtrágyában sem. Ezért hiszszük, hogy dolgozó parasztságunk mint a hős munkásosztályunk hű szövetségese helytáll a termelés frontján és hogy a Csemadok földműves tagjai mint példás szövetkezeti tagok az első sorokban haladva munkálkodnak a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésén és termelési feladatok teljesítésén. Dolgozó népünknek a szocialista termelőmunkában kifejtett igyekezete évről évre szebb és gazdagabb eredményeket hoz. Ennek a megállapításnak egyik szemléltető bizonyítékát adja az egy hónappal ezelőtt történt árleszállítás, a gyermekpótlékok emelése és módosítása, a szociális juttatások, illetve nyugdíjak és öregségi járulékok rendezése — emelése. Ismételten bebizonyosodott, hogy nincs igazuk a hitetlenkedőknek, mert pártunk a dolgozók aktív közreműködésével megvalósítja életszínvonalunk emelését. Az életszínvonal emelésére tett intézkedések jelentőségét fokozza az a tény, hogy erre abban az időben került sor, amikor a kapitalista^ országok dolgozóinak millióit még a legfejlettebb nyugati orszagokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Nyugat-Németországban, Olaszországban és egyebütt, a fegyverkezési hajsza és a kapitalisták fokozódó falánksága következtében a munkanélküliség és az azt követő abszolút elnyomorodás veszélye fenyegeti. Eredményeink, életszínvonalunk állandó emelkedése azt igazolja, hogy a dolgozó ember, emberhez méltó életet csak akkor élhet, ha véglegesen felszabadul a kapitalista kizsákmányolás alól. Általános jólétet csak olyan társadalmi rend tud teremteni, ahol nincsenek élősködő kizsákmányolók, és így a munkából eredő hasznot nem a kapitalisták maroknyi csoportja habzsolja el, hanem azt a társadalom használja fel a dolgozó nép életkörülményeinek megjavítására. Életszínvonalunk további emelkedése teljesen rajtunk múlik, vagyis attól függ, hogy mennyiben teljesítjük termelési feladatainkat. A megnövekedett termelési feladatok azonban nem nyers erőfeszítéseket, hanem tudást, műveltséget, politikai és szakmai szempontból fejlett, tehát magaskultúrájú embert követelnek. Ilyen új típusú, szocialista emeberekböl álló társadalom létrehozását szolgálja pártunk XI. kongresszusának azon határozata, amely a kulturális forradalmunk kibontakozását, illetve győzelmes fejlesztését irányozza elő. A kulturális forradalom első alapvető feladata, mint azt Lenin megfogalmazta, a kultúrának a néphez való közeledése volt. Megállapíthatjuk, hogy e téren, vagyis kulturális forradalmunk első szakaszában a Csemadok is teljesítette feladatait. Tíz évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg kultúregyesületünk, a Csemadok. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja mint hazánk összes dolgozói érdekeinek őszinte védelmezője, a Csemadok megalakításával megteremtette az előfeltételeket, vagyis megadta a lehetőségét ahhoz, hogy hazánk magyar dolgozói egy kulturális szervezet keretein belül - mint a Csehszlovák Köztársaság egyenjogú polgárai — ápolják és fejlesszék a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kulturájukat. 4