A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

1945. aug. 6-a 9 óra 12 perc: Gyönyörű verőfénye:; nap virradt Hirosimára. 334 ezer lakosa a nyugodt, légiriadó mentes éjszaka után szinte újjászületve látott munkához. !A városban lüktet az élet. 9 óra 15 perc: A várostól tízezer méter magasságban keleti irányba távozó В 29 min­tájú amerikai bombázógép rádióstisztje a Ti­mian szigeten levő főhadiszállásra a követ­kező rejtjeles táviratot küldi: „A parancsot .teljesítettük!" A hatalmas repülőgépet léglökések reszket­tetik meg. hol zuhanni kezd, hol pedig a ma­gasba emeli egy-egy óriási léghullám. Pedig már 12 mérföldnyire vannak Hirosimától, mely felett kísértetiesen bontakozik ki a modern hálál szörnyű szimbóluma, a hatalmas gomba­felhő. Lent a mélyben, Hirosimában ugyanek­kor közel 100 ezer ártatlan ember: férii, asz­szony és gyermek vívja haláltusáját. — Az első atombomba bemutatkozása volt ez a ször­nyű nap. A tisztességes emberek százmilliói a világ minden táján azért küzdenek, hogy a hirosi­mai tömeggyilkosság meg ne ismétlődhessék. Azért harcolnak, hogy az atomenergiában rejlő óriási lehetőségeket ezentúl ne gyilkolásra, hanem ez emberiség javát szolgáló, békés célokra fordítsák: energia termelésre, gyó­gyításra, tudományos kutatásra stb. A jövő energiaforrása. Földünkön ma kb. 2600 millió ember él, és ez a szám még ebben az évszázadban eléri a 4000 milliót. Ennyi ember foglalkoztatottságát, jólétét és boldog életét csakis a fejlett ipar biztosit­hatja. A gépek üzemben tartásához azonban mind több és több energia szükséges. Az egész földkerekség jelenlegi elektromosenergia szük­ségletének legnagyobb részét, kb. 85%-át szén elégetése révén termelik az erőmüvekben. Á világ szénkészlete azonban legfeljebb még 150 évre elegendő. A világ olajtelepei pedig már alig néhány évtizedig tudják fedezni a szükségleteket. A szén elégetése egyébként is igen ésszerűtlen módja az elektromos áram nyerésének, mivel a szén rendkívül értékes vegyi anyagokat tartalmaz, melyeket az ipar kiválóan tud értékesíteni. Elégetéskor ezék az anyagok veszendőbe mennek. Az atom­magban rejlő energia felhasználásával ezek a tüzelőanyag-problémák egyszer s minden­korra meqoldást nyernének. Az atommagban levő óriási energiára jellemző, hogy egy gyufaskatulya nagyságú uránium darabból annyi energia nyerhető, mint 600 vagon szén elégetésével. Hogyan nyerhetünk az atomból energiát? a két módját ismerjük az atomenergia fel­:abaditásának: a maghasadást és a hidro­énmagoknak héliummagokká való egyesítését. jelenleg működő atomreaktorok az urán lem atommagjának azon a sajátos tulajdon­áqán alapulnak, hogy bomlik és eközben óriási ibességü neutronokat lövell ki. Ezek a ne­tronok isimét más atomokkal ütköznek ösz­ze, ahol újabb bomlást idéznek elő. Ennek i a következménye, hogy az uránt körülvevő nyag erősen felmelegszik. Az így keletkező öt használják fel gőzfejlesztésre, gőzturbinák ajtására, ill. elektromos áram fejlesztésére, z atomreaktorban a felszabadulő neutronok zámát, ill. az ezzel összefüggő további atom­laqfelbomlást szabályozni kell, mivel énéi­ül a bomlások láncolata a másodperc tört észe alatt menne végbe, és a hő formájában elszabaduló atomenergia nem egyenletesen, anem az atombombáéhoz hasonlóan, rcbba-Ssszerűen menne végbe. Ezért az atomreak­erokba különféle neutronelnyelő anyagokat bór, kadmium stb.) tesznek, melyek az atom­laghasításra alkalmas neutronok egy részét íegsemmisítik. így az energiafelszabadítási folyamatot tetszés szerint szabályozhatják. Ha számításba vesszük a világ állandóan növekvő energiafogyasztását, a gazdaságosan kiter­melhető uránmennyiség több ezer évre fedezi iz emberiség energiaszükségletét. Mivel azon­ban urán nem minden országban található, óriási jelentőségű volna, ha az átomenergiá valami más. bárhol bóven található anyagból szabadítanák fel. Ennek is megtalálták már s módját! Ha a mindenütt előforduló természe­tes hidrogénben kis százalékban található ne­héz hidrogén atommagokat héliummagokká egyesítjük, több mint 10-szer akkora energiái nyerünk, mint az uránmag hasadásakor. En­nek a magfúzión alapuló folyamatos energia­felszabadításnak azonban ma még bizonyos nehézségei vannak, de nem kétséges, hogy E világszerte megindult óriási kutatómunka ezi e problémát is megoldja a közeljövőben. HE a tudománynak sikerül megtalálnia annak módját, hogy az anyag egész tömegét ener­giává lehessen változtatni, akkor egy kg anyac felhasználásával annyi hőenergiához juthatnánk mint 300 ezer vagon szén elégetésével! Mik a rádióaktív izotópok? Az atomreakto­rokban azonban nemcsak hő, hanem emelleti nagy mennyiségű rádióaktív (sugárzó) anyac is termelhető. A besugárzandó anyagot (szén arany, kén, kobalt stb.) aluminiumtokba he­lyezik és egy nyíláson át az atomreaktoi belsejébe juttatják. Bizonyos iflö elteltével a tokba zárt anyag rádióaktívvá válik, és ek­kor a reaktorból kiveszik. Az igy keletkezeti sugárzó anyagoknak (izotópoknak) nagyszert alkalmazási lehetősége van az iparban, i gyögyszatban, a mezőgazdaságban; a tudo­mány pedig olyan kérdésekre kap segítségük­kel feleletet, melyeket más módszerrel soha nem lehetett volna megoldani. A ráh'óakth izotópok felbecsülhetetlen előnye, hogy köny­nyen, bármilyen mennyiségben és olcsón ál­líthatók elő. KaaioaKtiv izotopoK a gyogyaszaiosn es az élettani kutatásban. A mesterségesen sugárzó­vá tett atomokat nyomon követhetjük érzé­keny műszerek segítségével, ezért nyomjelző atomoknak is nevezzük őket. A vérkeringés sebességének a mérése a különféle vérke­ringés; zavarok okának felderítése céljából nagyon fontos feladata az orvosi tudomány­nak. Ennek a pontos megállapítása maidnem lehetetlen volt eddig. Ma már a vérbe jut­tatott sóatomok seqítségével pontosan tudjuk, hogy az egészséges ember szervezetén 22 má­sodperc alatt átfolyik az egész vérmennyiség. Az agydaganatok pontos helyének a megál­lapítása szintén nehéz feladat volt. A szer­vezetbe juttatott rádioaktlv jód segitsegével (mely nagyrészt az agydaganatban rakódik le) sugárzásmérő műszer útján pontosan kimutat­ható a daganat helye és terjedelme. Ugyan­csak rádiójóddal gyógyítható a Bazedow kór és á pajzsimiripy rák is. Atom az ember szolgálatában. Ezzel azonban még nem merítettük ki az atomenergia és sugárzás felhasználásának összes Iehetöséqét. A tudománynak és a technikának jóformán nincs egyetlen olyan ága sem, ahol ne alkal­maznák. Köteteket lehetne írni alkalmazásá­nak ezerféle lehetőségéről. Az élelmezési ipar­ban az élelmiszerek tartósítását rádiaktiv ko­balt sugárzásával sokkal tökéletesebben lehet biztosítani, mint forralással vagy hűtéssel, mivel ezzel a sugárzással minden mikroorga­nizmust és baktériumot el lehet pusztítani. Ebből a rövid ismertetésből is kitűnik, hogy az atomokban rejlő óriási energia a békesze­rető és élni akaró emberek kezében nem el­lenség többé, hanem hűséges barát. Segítsé­gével az ember valóban ura lehet a termé­szetnek: meghosszabbíthatja, széppé teheti életét, és az anyagi jólét olyan maqas fokára juthat, amelyről nemrég még álmodni sem mert. Fűzfői Pál. Az atcmvillanytelep működésének vázlata. A vastag betonfal elnyeli a káros sugárzást. Az rtomkszánból kilépő gőz energiáját a széntüzeléses erőmüvekhez hasonló módon ala­kítiák át elektromos eneroiává.

Next

/
Thumbnails
Contents