A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-12 / 15. szám
1945. aug. 6-a 9 óra 12 perc: Gyönyörű verőfénye:; nap virradt Hirosimára. 334 ezer lakosa a nyugodt, légiriadó mentes éjszaka után szinte újjászületve látott munkához. !A városban lüktet az élet. 9 óra 15 perc: A várostól tízezer méter magasságban keleti irányba távozó В 29 mintájú amerikai bombázógép rádióstisztje a Timian szigeten levő főhadiszállásra a következő rejtjeles táviratot küldi: „A parancsot .teljesítettük!" A hatalmas repülőgépet léglökések reszkettetik meg. hol zuhanni kezd, hol pedig a magasba emeli egy-egy óriási léghullám. Pedig már 12 mérföldnyire vannak Hirosimától, mely felett kísértetiesen bontakozik ki a modern hálál szörnyű szimbóluma, a hatalmas gombafelhő. Lent a mélyben, Hirosimában ugyanekkor közel 100 ezer ártatlan ember: férii, aszszony és gyermek vívja haláltusáját. — Az első atombomba bemutatkozása volt ez a szörnyű nap. A tisztességes emberek százmilliói a világ minden táján azért küzdenek, hogy a hirosimai tömeggyilkosság meg ne ismétlődhessék. Azért harcolnak, hogy az atomenergiában rejlő óriási lehetőségeket ezentúl ne gyilkolásra, hanem ez emberiség javát szolgáló, békés célokra fordítsák: energia termelésre, gyógyításra, tudományos kutatásra stb. A jövő energiaforrása. Földünkön ma kb. 2600 millió ember él, és ez a szám még ebben az évszázadban eléri a 4000 milliót. Ennyi ember foglalkoztatottságát, jólétét és boldog életét csakis a fejlett ipar biztosithatja. A gépek üzemben tartásához azonban mind több és több energia szükséges. Az egész földkerekség jelenlegi elektromosenergia szükségletének legnagyobb részét, kb. 85%-át szén elégetése révén termelik az erőmüvekben. Á világ szénkészlete azonban legfeljebb még 150 évre elegendő. A világ olajtelepei pedig már alig néhány évtizedig tudják fedezni a szükségleteket. A szén elégetése egyébként is igen ésszerűtlen módja az elektromos áram nyerésének, mivel a szén rendkívül értékes vegyi anyagokat tartalmaz, melyeket az ipar kiválóan tud értékesíteni. Elégetéskor ezék az anyagok veszendőbe mennek. Az atommagban rejlő energia felhasználásával ezek a tüzelőanyag-problémák egyszer s mindenkorra meqoldást nyernének. Az atommagban levő óriási energiára jellemző, hogy egy gyufaskatulya nagyságú uránium darabból annyi energia nyerhető, mint 600 vagon szén elégetésével. Hogyan nyerhetünk az atomból energiát? a két módját ismerjük az atomenergia fel:abaditásának: a maghasadást és a hidroénmagoknak héliummagokká való egyesítését. jelenleg működő atomreaktorok az urán lem atommagjának azon a sajátos tulajdonáqán alapulnak, hogy bomlik és eközben óriási ibességü neutronokat lövell ki. Ezek a netronok isimét más atomokkal ütköznek öszze, ahol újabb bomlást idéznek elő. Ennek i a következménye, hogy az uránt körülvevő nyag erősen felmelegszik. Az így keletkező öt használják fel gőzfejlesztésre, gőzturbinák ajtására, ill. elektromos áram fejlesztésére, z atomreaktorban a felszabadulő neutronok zámát, ill. az ezzel összefüggő további atomlaqfelbomlást szabályozni kell, mivel énéiül a bomlások láncolata a másodperc tört észe alatt menne végbe, és a hő formájában elszabaduló atomenergia nem egyenletesen, anem az atombombáéhoz hasonlóan, rcbba-Ssszerűen menne végbe. Ezért az atomreakerokba különféle neutronelnyelő anyagokat bór, kadmium stb.) tesznek, melyek az atomlaghasításra alkalmas neutronok egy részét íegsemmisítik. így az energiafelszabadítási folyamatot tetszés szerint szabályozhatják. Ha számításba vesszük a világ állandóan növekvő energiafogyasztását, a gazdaságosan kitermelhető uránmennyiség több ezer évre fedezi iz emberiség energiaszükségletét. Mivel azonban urán nem minden országban található, óriási jelentőségű volna, ha az átomenergiá valami más. bárhol bóven található anyagból szabadítanák fel. Ennek is megtalálták már s módját! Ha a mindenütt előforduló természetes hidrogénben kis százalékban található nehéz hidrogén atommagokat héliummagokká egyesítjük, több mint 10-szer akkora energiái nyerünk, mint az uránmag hasadásakor. Ennek a magfúzión alapuló folyamatos energiafelszabadításnak azonban ma még bizonyos nehézségei vannak, de nem kétséges, hogy E világszerte megindult óriási kutatómunka ezi e problémát is megoldja a közeljövőben. HE a tudománynak sikerül megtalálnia annak módját, hogy az anyag egész tömegét energiává lehessen változtatni, akkor egy kg anyac felhasználásával annyi hőenergiához juthatnánk mint 300 ezer vagon szén elégetésével! Mik a rádióaktív izotópok? Az atomreaktorokban azonban nemcsak hő, hanem emelleti nagy mennyiségű rádióaktív (sugárzó) anyac is termelhető. A besugárzandó anyagot (szén arany, kén, kobalt stb.) aluminiumtokba helyezik és egy nyíláson át az atomreaktoi belsejébe juttatják. Bizonyos iflö elteltével a tokba zárt anyag rádióaktívvá válik, és ekkor a reaktorból kiveszik. Az igy keletkezeti sugárzó anyagoknak (izotópoknak) nagyszert alkalmazási lehetősége van az iparban, i gyögyszatban, a mezőgazdaságban; a tudomány pedig olyan kérdésekre kap segítségükkel feleletet, melyeket más módszerrel soha nem lehetett volna megoldani. A ráh'óakth izotópok felbecsülhetetlen előnye, hogy könynyen, bármilyen mennyiségben és olcsón állíthatók elő. KaaioaKtiv izotopoK a gyogyaszaiosn es az élettani kutatásban. A mesterségesen sugárzóvá tett atomokat nyomon követhetjük érzékeny műszerek segítségével, ezért nyomjelző atomoknak is nevezzük őket. A vérkeringés sebességének a mérése a különféle vérkeringés; zavarok okának felderítése céljából nagyon fontos feladata az orvosi tudománynak. Ennek a pontos megállapítása maidnem lehetetlen volt eddig. Ma már a vérbe juttatott sóatomok seqítségével pontosan tudjuk, hogy az egészséges ember szervezetén 22 másodperc alatt átfolyik az egész vérmennyiség. Az agydaganatok pontos helyének a megállapítása szintén nehéz feladat volt. A szervezetbe juttatott rádioaktlv jód segitsegével (mely nagyrészt az agydaganatban rakódik le) sugárzásmérő műszer útján pontosan kimutatható a daganat helye és terjedelme. Ugyancsak rádiójóddal gyógyítható a Bazedow kór és á pajzsimiripy rák is. Atom az ember szolgálatában. Ezzel azonban még nem merítettük ki az atomenergia és sugárzás felhasználásának összes Iehetöséqét. A tudománynak és a technikának jóformán nincs egyetlen olyan ága sem, ahol ne alkalmaznák. Köteteket lehetne írni alkalmazásának ezerféle lehetőségéről. Az élelmezési iparban az élelmiszerek tartósítását rádiaktiv kobalt sugárzásával sokkal tökéletesebben lehet biztosítani, mint forralással vagy hűtéssel, mivel ezzel a sugárzással minden mikroorganizmust és baktériumot el lehet pusztítani. Ebből a rövid ismertetésből is kitűnik, hogy az atomokban rejlő óriási energia a békeszerető és élni akaró emberek kezében nem ellenség többé, hanem hűséges barát. Segítségével az ember valóban ura lehet a természetnek: meghosszabbíthatja, széppé teheti életét, és az anyagi jólét olyan maqas fokára juthat, amelyről nemrég még álmodni sem mert. Fűzfői Pál. Az atcmvillanytelep működésének vázlata. A vastag betonfal elnyeli a káros sugárzást. Az rtomkszánból kilépő gőz energiáját a széntüzeléses erőmüvekhez hasonló módon alakítiák át elektromos eneroiává.