A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

Cabiria (Giulietta Massina) mórral szövi át alakítását, de tragikus hősnővé válik a dráma végakkordjánál. Mellette A. Nazzari, F. Marii, A. Silvani és az éjszakai élet különböző típusait alakító színészek mindegyike helyén van: Nino Rota zenéje nagyban emeli e minden tekintetben kitűnő film színvonalát. Tájfun Nagaszaki felett Sokmilliós költséggel kiállított francia-japán közös produkció, a. helyszínen készült látványos színes film, ráadásul Jean Marrais és Danielle Darieux - más jót azonban nem tudunk mondani róla. A film be akarja mutatni a modern Japán belső konfliktusait, a sok ezeréves nemzeti hagyományok és az európai civilizáció között ingadozó japán emberek életét — e helyett a „Pillangókisasszony" egy modern változatának szentimentális, édeskés történetét tálalja a néző elé. A minden ok nélkül világhírű Jean Marrais játssza a hódító európait, akiért két nő is verseng. Frangoise, a párizsi írónő és Noriko, egy haladó japán lány. Ez utóbbit a film francia rendezőjének, J. Ciampinak felesége az igen bájos Keiko Kishi játssza. SIMKQ MARGIT Cabiria éjszakái Kiváló film. Frederico Fellini többszörösen kitüntetett remekműve. Róma egyik külső negyedében nagy számban élnek prostituáltak, jobban mondva ennek a foglalkozásnak az a megvetett rétege, melynek tagjai csak csodálatos véletlen folytán juthatnak be az „előkelőbb" prostituáltaknak fenntartott helyekre. Itt él Cabiria is. Van egy kis háza, amit összettuporgatott pénzecskéjén vásárolt, és ami szerencsétlen életében az egyetlen biztos alap. Vágyik megszabadulni ebből a pocsolyából, részt vesz egy zarándokúton, hogy a Madonnától eddigi életének megváltoztatását kérje. De a búcsúból csalódottan tér haza. Egy bűvészelőadáson megismerkedik egy állítólagos hivatalnokkal, ki nem úgy közeledik hozzá, mint a többi férfi. Feleségül kéri. Cabiria ártatlanul és bizalommal meséli el neki eddigi sorsát. Eladja kis házikóját, szakít a múlttal, és egy gyermek hitével megy új élete elé. De ez a férfi is csak a pénzét akarja. Kicsalja őt egy elhagyott helyre, kirabolja és elszökik. Cabiria minden illúziójától megfosztva megy vissza az éjszakába. Fellini — aki egyúttal a forgatókönyv írója is — a kapitalista társadalom egyik legjellemzőbb és legkirívóbb jelenségét tárgyalja, mikor a Rómában is virágzó prostitúciót filmre viszi. Bemutatja, hogy gyakran az önhibájukon kívül lejtőre került nők közül hány sóvárog a tiszta emberi élet, a családi boldogság után, s ezt a vágyát hogyan hiúsítja meg az úgynevezett tisztességes társadalom. Az egyetlen, amit talán hiányolhatunk, hogy nem emeli ki a prostitúció mélyebb okát — az általános munkanélküliséget, de ezzel a néző amúgy is tisztában van. Giuíietta Massina, ez a kistermetű színésznő Cabiria szerepében csúcsteljesítményt nyújt. Lényéből sugárzó könnyes hu-Marsac (Jean Marrais), Noriko (Keiko Kishi) és Frangoise (Danielle Darieux) Jelenet az Egy napon majd megérted című szovjet filmből Egy napon majd megérted m Sajnos nálunk is sok gondot okoz a fiatalság között elterjedt huligán bolondéria. Most egy jő és tanulságos filmben a szovjet filmprodukció bemutatja ennek a jelenségnek romboló hatását. A fiatal Genyának nincs apja, anyja munkába jár, és ezért a fiú sokat van egyedül. Egy csoport hozzá hasonló iskola- és munkakerülő diák között nagy a becsülete, mivel minden kisebb nagyobb csínytevésben ő a vezér, Szergejevics rendőrkapitány, a körzet felügyelője figyelemmel kíséri Genya útjait. Ebben a ténykedésében segítségére van a Komszomol. Súlyosbodik a helyzet, mikor Genyáék új albérlője — aki sofőri állása mellett veszélyes betörő is — hálójába keríti a könnyű élettől megszédült fiút. A kapitány befolyása és egy kezdődő szerelem megutáltatja Genyával züllött életmódját. Maga jelenti fel a sofőrt, aki őt ezért megkéseli. Felépülése után új életet kezd, és hasznos tagja lesz a társadalomnak. Ez az aktuális, jól megrendezett film feltárja a szülők és a pedagógusok előtt, hogy hol keressék a fiatalság helytelen viselkedésének gyökereit. A szovjet művészek színe java játssza a főszerepeket: V. Podvig, V. Teleginyová, M. Uljanov, J. Medvegyev, V. Konyajev, A. Grabe.