A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-05 / 14. szám

számára eljátszotta Siposs Jenő Csodála-, tos erszény című mesejátékát. Münk István és Gregor Martin rendezői segítségének köszönhető, hogy a többnyire műkedvelőkből alákult együttes a hivatá­sos színházhoz méltó színvonalon kezdte és folytatta működését. Az együttes művé­szi fejlődésének szempontjából nagy je­lentősége volt Lendvay Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjének egyéves működése. Annak idején ő rendezte Brődy Sándor A tanítónő című drámáját és Heltai Jenő A néma levente című darabját. Mind­két bemutató a színház legnagyobb sikerei közé sorolható. A színészek továbbképzésének kérdése a színházon belül folyó önművelődéstől eltekintve mindmáig megoldatlan. Am re­mélhető, hogy a közeljövőben a bratisla­vai Színművészeti Főiskolán távtanfolyam létesül, és így ez a fájó kérdés is meg­oldást nyer. A színház megalakulása óta 35 bemu­tatót s összesen 1280 előadást tartott. A nézők száma már csaknem 500 000-nél tart. A MATESZ egyébként Szlovákiában egyike a legjobban gazdálkodó színházak­nak. Az együttesnek megalakulása után 22 tagja volt: 16 férfi és 6 nő; ma összesen 32, ebből 24 férfi és 8 nő. Míg a Magyar Területi Színház többnyire a magyarlakta kisvárosokat látogatja, a Fa­luszinház magyar együttese eljut a leg­félreesőbb községekbe is. Ezért működése felbecsülhetetlen jelentőségű, s valóban a szocialista kultúra úttörőjének kell tekin­teni. Minthogy a Faluszínház előadásait a falu dolgozóinak szánta, müsorpolitikája is eh­hez igazodik. Legnagyobb sikereit: Skalka Kecsketej, Jirásek Az apa, G. Tajovsky Zavaros örökség, Kornejcsuk Bodzaliget című műveinek előadásaival aratta. Működése elején neki is le kellett küz­denie a népszínművek ízlésromboló hatá­sát. A Magyar Területi Színházhoz hason­lóan uayancsak klasszikus művek előadá­sával érte el ezt. Egyébként a klasszikus szerzők művei­nek ismertetését ma is egyik fontos fel­adatának tekinti. A mai szerzők müvei közül Egri Viktor Örök láng című verses drámáját mutatta be nagy sikerrel, mely több mint száz elő­adást ért meg. Legutóbb Alois Jirásek Voj­nárné című színművével járja a magyar­lakta falvakat. Megalakulása óta összesen 24 bemutatót tartott, s évente csaknem 240 előadást, az ország legfélreesőbb községeiben. A szín­házlátogatók száma több százezer főt ért el. A rendezés feladatait eleinte itt is Münk István és Martin Gregor látta el, olykor Smréok Lubomír és Korefi Branislav, leg­utóbb pedig Seregi György. Az együttes legjobb színészei közé Len­gyel Ferenc, Lengyel Ilona, Nádasdi Otti­lia, Szentpéteri Aranka, Balázs Gabriella, Holubek László és Várady Béla tartozik. A Faluszínház vezetősége fő feladatának tartotta, hogy a területi színházak szá­mára jól működő együtteseket neveljen. Ezt a feladatát már részben teljesítette. A most folyó átszervezés során a magyar együttes valószínűleg Rozsnyóra teszi át székhelyét, s kiválik a Faluszínháztól. Ez is újabb lépés lesz a magyar színjátszás útján, mely végül az együttes önállósításá­hoz és művészi színvonalának emeléséhez fog vezetni. Két hivatásos együttesünk léte, s eddigi eredményei a párt és a kormány gondos­kodásáról tesz bizonyságot, mely a tartal­mában szocialista, formájában nemzeti kultúra felvirágoztatását célozza. B. T. Az első bemutató (MATESZ) -*Moliére: A fösvény (MATESZ) Karinthy Ezer év című színműve a Faluszínház előadásában (Faluszínház) Liliornfi (Faluszínház)

Next

/
Thumbnails
Contents