A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-29 / 13. szám

Naprendszerünk ilá Az óriási méreteivel lenyűgöző nagynak tűnő naprendszerünk — szűkebb kozmikus hazánk — megismerése után szinte önkéntelenül tesszük fel a kérdést: mi van ezen túl? Derült, holdtalan éjszakán különös, ezüstösen csillogó sávot láthatunk mely a csillagos égen szabálytalanul keresztülhúzódva, óriási abroncsként fogja körül az égboltot. Ha ezt a csillogó sávot — a Tejutat vagy Galaktikát - csupán gyenge nagyítású színházi távcsővel figyeljük meg, sűrűn egymás mellett levő, apró csillagok ezrei bontakoznak ki szemünk előtt. A csillagok sűrűsége azonban minden képzeletet felülmúlóan megsokszorozódik, ha ugyanezt a Tejutat csillagászati távcsővel nézzük meg. Látómezőnk annyira benépesül az apró csillagocskák százezreivel, hogy jóformán minden négyzetcentiméternyi területen többet is láthatunk belőlük. Galaktikánk fényes csíkja azonban nem szakad meg a látóhatárunkon, hanem folytatva útját, a déli égboltot éppen úgy körülveszi, akárcsak az északit. Ennek a Galaktikának — kozmikus hazánknak — vagyunk mi is, egész Naprendszerünkkel együtt szerény állampolgárai. Kozmikus mértékegységek Kíváncsiságunk állandóan fokozódik. Szeretnénk megismerni Galaktikánk méreteit és a többi csillag lakóit is. Mielőtt azonban képzeletbeli kirándulásunkra elindulnánk, újabb mértékegységekkel kell megbillió km-rel egyenlő. A távoli csillagok mérésére azonban még ez a mértékegység is kicsinek bizonyult, ezért vezették be a parszeket. Egy parszek egyenlő 3,26 fényévvel, vagyis 30,8 billió km-rel. Még nagyobb távolságok mérésére a kiloparszeket és a megaparszeket használják. Egy kiloparszek egyenlő 1000 parszekkel, vagyis 50 800 billió km-rel. Egy megaparszek egyenlő 1 millió parszekkel. vagyis 30,8 trillió km-rel. Annak megvilágítására, hogy mennyi egy megaparszek, a következő példa a legalkalmasabb. A leheletfinomságú pókhálószál annyira könnyű, hogy 100 km hosszú szál csupán 1,25 g-t nyom. Fél kg pókhálószállal a 40 000 km kerületű Földünket körül lehetne fogni, és 4 kg 80 dk elég lenne a Föld és Hold közötti távolságra. Egy megaparszek hosszú pókhálófonál súlya 385 billió kg lenne. Utazás a Tejűtban Most, hogy megismerkedtünk a leginkább használatos csillagászati mértékegységekkel, tegyünk egy képzeletbeli utazást a fény sebességével (percenként 18 millió km-es) haladó rakétával. Az egyik legközelebbi napszomszédunkat, az Alfa Centaurit ezzel a csodarakétával ls csak 4 év és 4 hónap alatt érnénk el. Egy ilyen kirándulás tehát közel 9 esztendőt venne el az életünkből. Képzgljük el, hogy éle-: tünket tetszés szerint meg tudjuk hoszszabbítani, így már nem kell félnünk, hogy egy ilyen kozmikus kirándulás végét nem éljük meg. Folytassuk utunkat! Az Alfa Centaurit elhagyva visszapillantunk a mi „óriási" naprendszerünk felé, de ott bizony nem látunk mást, mint egy halvány csillagocskát, a Napunkat. A körülötte keringő bolygókból még a legjobb távcsővel sem veszünk észre egyet sem. Irányítsuk tovább rakétánkat az esti égbolt közismert csillagképe, a Göncölszekér felé. Az Alfa Centaurit már több mint 4 éve elhagytuk és még egyetlen egy csillaggal sem találkoztunk. Végre 5 esztendős állandó utazás után találkozunk egy, a mi Napunknál is nagyobb csillaggal. Ütközben 4 — 10 évenként hagyunk magunk mögött egy-egy napot, de a kitűzött céltól, a Göncölszekértö! még igen messze vagyunk. Mire a kocsirúd első csillagát elérjük, éppen 59 földi év telt el indulásunk óta. Mi azonban nem veszítjük el a türelmünket és utazunk tovább. Sorra látogatjuk a Göncölszekér többi csillagait is • és mikor az utolsó hátsó kerék csillagához érünk, éppen 204 évvel lettünk Idősebbek, miközben állandóan a fény sebességével száguldottunk előre Naprendszerünktől emiatt olyan messze kerültünk, hogy Napunkat már csak a legerősebb távcsövei figyelhetjük meg, mintegy sápadt fényű csillagocskát. Az északi Sarkcsillagra még további 46 évig tartana az út. Az a fény tehát, melyet este szobánk ablakából a Sarkcsillagra nézve meglátunk ezelőtt 250 évvel, 1709-ben indult el onnan, 2 évvel a kuruc szabadságharc sorsát megpecsételő szatmári béke megkötése előtt. Mekkora a Tejút? Nehogy- azt higgyük, hogy az eddigi hosszú utazásunk során Galaktikánkat csak részben is megismertük. Ogy vagyunk vele. mintha a Földünk nagyságát egy vidéki kisváros ismert utcájának a mérete alapján akarnánk meghatározni. A fény sebességével haladó rakétánknak ui. kb. 100 000 évig kellene megszakítás nélkül száguldania, hogy a Galaktikánk külső peremét elérje. Mivel a kiindulási pontunk nem a Tejút egyik szélén volt (ui- naprendszerünk valahol a Tejút közepe táján van), kb. ugyanekkora utat kellene megtenni, hogy a másik szélét elérjük. Kozmikus hazánk átmérője tehát mintegy 200 000 fényév. Alakja (L kép) egy koronghoz hasonló, melyben a csillagok spirál alakban helyezkednek el. Galaktikánk tehát egy csillagfelhó, mely kb. 200-250 milliárd napból áll. Sebességek a világűrben Galaktikánk egyszeri körülforgása 225 millió évig tart, miközben naprendszerünk 275 km-es mp-kénti sebességgel halad. Ez azonban még nem is számottevő kozmikus sebesség. Galaktikánk külső peremén ismerünk olyan csillagokat, is melyeknek a sebessége mp-ként eléri a 3000 km-t. Ezzel a szédületes sebességgel keringő Galaktikánk még egyenesvonalú mcegást is végez, 600 km mp-kénti sebességgel rohan előre a világűrben. Ha csillagos este megkeressük az égen az Androméda csillagképet, annak középső csillaga felett egy igen halvány, elmosódott szélű csillagocskát vehetünk észre. Nem is gondoljuk, hogy milyen iszonyú távolságból jött ez a bágyadt fényű üzenet. Megpillanatottuk Te jutunk „legközelebbi" tejútszomszédját. az Androméda ködöt, ahonnan a fény 800 000 évvel ezelőtt indult el. A mind tökéletesebb csillagászati műszerekkel sikerült kimutatni, hogy a mi Tejutunkon kívül a világmindenségben még sok hozzá hasonló — sok milliárd napból álló — tejútrendszer létezik Távcsöveinkkel már kb. 400 millió fényévnyi távolságot tudunk áttekinteni, és ezen belül mintegy 2 millió galaktikáról van tudomásunk. Valószínűleg még sok-sok milliárd létezik, csak a távcsöveink felfogó képessége nem ér el odáig. A világmindenség, amint láthatjuk, határtalan és végtelen. Ennek ellenére anyagi összetétele nem ismeretlen előttünk'. , Színképelemzéssel minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a világmindenség vegyi összetétele egységes, vagyis ugyanolyan elemekből tevődik össze, akárcsak a Földünk. Fűzfői Pál 12 ismerkednünk, mivel a földi távolságok mérésére használt km túlságosan kicsi ahhoz, hogy égi távolságokat mérjünk vele. Ha kilométerekben akarnánk a csillagtávolságokat meghatározni, kb olyan munkát végeznénk, mintha a baktériumok mérésére- használt mikron (a milliméter ezredrésze) vagy millimikron (a milliméter agymilliomodrésze) mértékegységekkel akarnánk megmérni egyenlítőnk hosszát. Régente az önként kínálkozó Nap-Föld középtávolságot (149 500 000 km) használták mértékegységül, ez azonban túl kicsinek bizonyult, mivel még a legközelebbi napszomszédunk, a Proxima Centauri Is 260 000 ilyen csillagászati egységnyire /an tőlünk. Ezért vezették be a nagyobb mértékegységeket, a fényévet, valamint a aarszeket és ennek többszöröseit. A fényív az az út, melyet a másodpercenként ЮОООО km-es sebességgel haladó fény 1 ív alatt tesz meg, Egy fényév tehát 9,5