A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-29 / 13. szám

ősrégi bodoki ház bolthajtásos ajtóval és Készül a hímestojás. — Fehér Rózsi, Gyepes Teréz és Mankovicky Erzsi , „saroglyával" VÜlözés Matyó llonáéknál Banyahurcolás Kedvesek, vendégszeretők a Zobor aljai falvak lakói - még az ingüket is ódaadják, ha valaki szépen kéri tőlük. Próbálja csak meg hitUket, szokásalkat kikacagni az idegen, úgy „megsuholják", hogy még a csitári hegyeket is nagybőgőnek nézi. Magam is majdnem összerúgtam a patkót az ' alsóbodoki Lauró Boldi bácsival, pedig az öreg felvilágosult ember ám, csúfot sem űztem belőle, csupán a húsvét eredetét akartam megmagyarázni neki. A dolog úgy kezdődött, hogy ehhez a nyolcvanéves derék öreghez utasított Balabán Júlia, a falu óvónője. — Boldizsár bécsi itt született, idős ember is, értelmes is, ő majd elmagyarázza az alsóbodoki régi húsvéti szokásokat — ajánlotta melegen. Boldi bácsi kötélnek ls állt, s nemcsak magyarázott, de még azt is elmondotta, melyik népszokáshoz milyen babona fűződött régente. — Tudja, öcsém, nagyon babonás volt hajdanában Alsóbodok meg a többi Zobor aljai falu népe, azért „banyázott" meg „suholt" ősidőktől fogva. Virágvasárnap azért hurcolták kl a falu végére a szalmából meg rongyokból készített banyát, mert azt hitték, a dögvészt űzik el vele. Locsolás után pedig azért suholták meg vesszőből font „kocérjaikkal" a legényeket a leányok, hogy ne legyenek „kilisesek", ne keletkezzen rosszseb a testükön. — Hét aztán azt tudja-e, hogy milyen ősi ünnepből származik a húsvét, meg jó néhány húsvéti szokás - tettem fel a további kérdést, kíváncsi lévén, mennyire olvasott az öreg. — Hát mén hogyne tudnám — mozdult meg sértődötten Boldi bácsi orra hegyén a bibírcsók -, még azt ls tudom, amit „sok nyegle" városi ember nem tud mér manapság. Amikor hírül ment, hogy feltámadott Krisztus, úgy megörültek ennek az asszonyok, hogy kiszaladtak elújságolni férjeiknek a mezőre. Az emberek persze nemcsak, hogy nem hitték el a hihetetlen újságot, hanem azt gondolták.