A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-29 / 13. szám
A hómezök lovagjai a Csorba-t6 jegén Valóban, a stlécek éle néhány centiméterrel a vonalon belUl volt. Egy lépést hátrált, ' és elvégezte a második dobást. Találat. És harmadszorra ismét találat. Aztán hajrá, a célba! Itt kellemetlen meglepetés érte. Az előzetes eredményeket jelző táblán azt olvashatta, hogy gránátvetésben egyetlen találata sincs! A kerület vezetője tiltakozott, és hamarosan kiderült, hogy a telefonlsta elértette a versenybíró szavait, s azért nem jelentette a két érvényes találatot sem. A néhány centiméteres belépés azonban két perccel lerontotta futőídejét, s így a második helyre szorult a besztercebányai Kozovsky mögött, de harminchat másodperccel megelőzte nagy riválisát, Havelt. Rybér Károly nem adta búsulásra a fejét. Hisz a Szokolovoi Honvédelmi Képességi Versenyben nem a győzelem a legfontosabb, hanem a felkészültségről kell .tanúbizonyságot tenni. És ebből csillagos egyesre vizsgázott... > Kitűnő eredményeket ért el a résztvevők döntő többsége. Öröm volt nézni például a 41 éven felüli férfiakat a lőtéren. Az ebben a korcsoportban versenyzők nem mai gyerekek, és mégis, milyen biztos a kezük, milyen éles a szemük. Tizenhét vetélkedő közül tizenegyen dicsekedhettek telitalálattal. - Van mit tanulniuk a fiataloknak ezektől a deres hajú Teli Vilmosoktői — hallatszott Itt is, ott ls. S a célban a Szokolovői Verseny veteránjai részesültek a legmelegebb ünneplésben. A verseny hevében sok minden előfordul, még az is, hogy feje tetejére állítják a matematikát. Mert, ugye kedves olvasók, még sohasem jutott eszükbe kételkedni abban, hogy háromszor három kilenc. Nos, az országos versenyen erre is akadt példa. A lőtéren a liberecl jányok lőlapjait . szedték össze. Amikor a versenybíró kezébe kapta őket, megdörzsölte a szemét. Ébren vagyok, vagy álmodom? A három lőlapon összesen tizenhárom találat volt. — Csodák nem történnek - morfondírozott hangosan —, másként pedig kilenc tölténnyel tizenhárom találatot elérni -lehetetlen. Fejtörésre nem maradt Idő, napirendre tértek a „titokzatos" lőlapok felett és bejelentették a kilenc találatot. A maradék négy gazdátlanul maradt. Nem sokáig. Ugyanis a libereoiekkel egyiIdőben lövő Hradec Králové-i lányoknak négy találatuk hiányzott, noha égreföldre esküdöztek, hogy nem vétették el a célt. Igazuk volt, pontosan lőttek, csak éppen a szomszéd járőr céltáblájába... Ez azonban nem volt elég az üdvösséghez. Nagy várakozás előzte meg a külföldi Kúszásra készül a járőr versenyzők rajtját. Nem okoztak csalódást, becsületesen küzdöttek, s hogy mégsem sikerült az élmezőnybe verekedniük magukat, az annak tudható be, hogy náluk még gyerekcipőben jár ez a sportág. A rendezőség méltányolta igyekezetüket, és az ünnepélyes díjkiosztáskor valamennyit tiszteletdíjjal jutalmazta meg. A szlovákiai kerületek kitettek magu»kért. Nyolc szám közül háromban megszerezték az elsőséget. Ojabb tanúbizonyság ez arra nézve, hogy a honvédelmi sport egyre Ígéretesebben bontakozik kl Szlovákiában. A kis ukrajnai falu, Szikiliv védelme a csehszlovák hadsereg történelmének egyik legfényesebb lapja. A falu főterén hatalmas, márványbői készült emlékmű hirdeti a csehszlovák katonák vitézségét. S az emlékszobor előtt sosem hervadnak el a virágok ... Hdz'ánkban minden évben a honvédők százezrei sorakoznak fel, hogy résztvételükkel a szokolovői hősök emlékére indított versenyen dokumentálják: a hősök nem haltak meg hiába, — emlékük él és örökké élni fog! MURÁNYI JÓZSEF Harcban a másodpercekért