A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-22 / 12. szám

Brych polgártárs Jan Otéenááek cseh államdljas Irö az elsők kőzött volt, aki az 1948-as eseményeket regény alakjában megörökítette, az ebből készült film pedig valóban az első, mely e témát tárgyalja. A regényben az lrő oly hatalmas anyagot dolgozott fel, hogy a filmre ennek csak egyes fontosabb részei kerülhettek. Doktor Brych, egy vállalat fiatal jogásza tipikus kispolgári értelmiségi, akinek igazán semmi érdeke, hogy az új társadalmi rendszer ellen harcoljon. Á forradalmi átalakulás azonban megrettenti; félti az úgynevezett „egyéniségét", számára minden „erőszak" elfogadhatatlan; környezetéhez bizalmatlan és utálkozva nézi az egyik napról a másikra átvedlett karrieristák előretörését is. Nevelése következtében és egy baráti köréből kiinduló provokáció hatása 'alatt szökésre határozza el magát. A hatérmenti erdei házban összegyűlt szökevények között — akik vagyonuk visszaszerzését egy újabb háború kitörésétől remélik — Brych ráeszmél arra, hogy ő nem ezekhez tartozik, és egykori menyasszonyával együtt visszatér Prágába. Brych polgártárs nem hagyja el hazáját. O. Vavra rendezőnek, aki a forgatókönyvet a szerzővel közösen irta meg, lényegében sikerült a regény mondanivalóját a filmen megeleveníteni. A címszereplő, Karel Höger — akinek felejthetetlen alakítását nemrég láttuk az Apák iskolája cknű filmben — most is él a szerep adta lehetőséggel. Intelligens játékának köszönhető, hogy meggyőzően domborítja ki a becsületes kispolgár nehéz válságét, és útját a szocializmus megértéséhez. Minden kis szerepet kiváló művészek alakítanak. Nagyszerű O. Krejfa Ráz gyáros alakjában, Z. Stepánek egy karrierista osztályvezető szerepében, J. Sejbálová, V. Fialová, V. Záborsky, V. Thielové, Ján Kaliá, a kiváló operatőr jeles felvételei hirdetik a cseh fényképezés kultúráját. Ház a sziklák alatt A vesztett háború két magyar közkatonája lerongyolódva, testileg és lelkileg meggyötörve tér haza szülőfalujába, a Balaton parti kis faluba. Ferenc nőtlen, János asszonyt és gyereket hagyott otthon, azonban feleségét már neen találja az élők sorában. A kis gazdaságot sógornője, a púpos Tera látja el. A vén-Lány szerelmes" Jánosba, és beteges féltékenységgel veszi birtokába a magával tehetetlen, szomorú embert. Földosztásra kerül a sor. Ferenc hiába akarja rábeszélni barátját, hogy -hagyja ott rozoga házát, és1

jöjjön át a Balaton másik felén levő kitűnő földekre: János maradi, nem válik meg az ősi rögtől. Nem sok időbe telik és János, a púpos lány legnagyobb keserűségére, új asszonyt hoz a házhoz. Terától nem tudnak megszabadulni, mert a ház fele az övé. János, hogy házasságát megmentse, egy alkalmas pillanatban lelöki a boldogtalanságában gonosszá vált lányt a házuk mögötti sziklacsúcsról. Csak feleségének vallja be bűnét, aki ezért megundorodik tőle. A szerencsétlen ember önként adja át magát az igazságszolgáltatás kezébe. Makk Károly, akinek nem egy kitűnő rendezését láttuk már, ez alkalommal nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A film vontatott, és a tragikus események ellenére sincs meg benne a drámai feszültség. A színészek közül ki kell emelni Görbe Ferenc, Pszota Irén, Bárdi György és Barsi Imre játékát. Nagy hiba, hogy Bara Margitot ilyen egyéniségének nem megfelelő szerepben használják fel a rendezők, már nem is az első esetben. A romantikus környezetben Illés György pompás, ötletes felvételeket készített. Brych és Irén (Karel Höger és Vlasta Fialová) a határmenti hegyi kunyhóban Két jelenet a IHáz a sziklák alatt cimü magyar filmből