A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-22 / 12. szám

A szocialista országok gazdasági együttműködése Közös úton — közös célokért Míg a kapitalista világ néhány iparilag fejlett állama ismét komoly gazdasági nehézségekkel néz szembe, más országokban pedig a termelés bizonyos visszaesése tapasztalható, addig a szocialista világrendszer ereje nap mint nap nő. Ez az ellentét a két társadalmi rend jellegéből fakad. A szocialista államhatalom fő pillérének, a forradalmi munkásosztálynak létérdeke, hogy a tehető leggyorsabban és leghatékonyabban fejlessze a termelőerőket, s így biztosítsa a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedését. Ma, amikor már hatalmas szocialista világrendszer áll fenn, jelentősen gyorsítja e cél elérését a szocialista tábor országainak testvéri együttműködése. A szocialista tábor országainak kölcsönös kapcsolatai egyrészt az egyes nemzetek szükségletein, másrészt az egész szocialista világrendszer érdekein alapszanak. A gazdasági együttműködés formái Kezdetben, amikor a népi demokráciáknak még nem voltak távlati terveik, egyéves kereskedelmi megállapodások alapján történt a gazdasági együttműködés. Később létrejöttek a hoszszabb időtartamra szóló népgazdasági tervek. Ennek megfelelően azután hosszabb lejáratú árucsere-szerződések biztosították a szükséges ipari berendezések és nyersanyagok szállítását. És íme, 1958-ban már majdnem valamennyi szocialista ország oly szerződést kötött, melynek hatálya 1965-ig terjed. A népi demokráciákkal folytatott kereskedelemben a Szovjetunió áll az első helyen. 1948-tól 1956-ig hozzávetőleg 12-szeresére fokozta a gépek és ipari berendezések szállítását, s mintegy 500 ipari üzem építésével járul hozzá a népi demokráciák gazdaságának fejlesztéséhez. Többek közt kohóműveket, villanytelepeket s más alapvetően fontos üzemeket segít létesíteni. Számos esetben hitelre. EGÉSZSÉGES FOGSORRAL AZ ÉLET IS KELLEMESEBB Egészséges foga csak annak van, a ki rendszeresen ápolja, gondosan tisztítja já minőségű fogkrémmel A POLANA SPECIAL fogkrém tisztít, fehérít és egyben fertőtlenít A közeljövőben a Szovjetunió népgazdasági terve alapján 14« új vegyészeti kombinátot épít, 130-at pedig átalakít. Ezt a hatalmas beruházást viszont az egyes népi demokráciák szállításai segítik elő. így példáui köztársaságunk 3,5 milliárd korona értékben veszi ki részét belőle. A csehszlovák-szovjet árucsere ez idő szerint körülbelül 5 milliárd koronát ér el, 1965-ben azonban már 11 milliárdra fog emelkedni. Ennek keret.'ben háromszorosára emelkedik vasérc-behozatalunk; ezenkívül a Szovjetunió — növekvő szükségleteinknek megfelelően - lényegesen több színes fémet, azbesztet, műkaucsukot, gyapjút, gyapotot, lent, fát, naftát fog nekünk szállítani, s ezenkívül fedezi gabona-, hús- és vajszükségletünk egy részét is. Ennek ellenében módunkban lesz a Szovjetuniónak az eddiginél nagyobb mértékben cukorgyári, vegyiipari és cementgyári berendezéseket, hengerműveket és villanyerőművi felszereléseket szállítani. Növelni fogjuk a teherautó és személyszállító hajó szállításokat, és fokozottabban látjuk el a szovjet piacot különféle könnyűipari termékkel. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy kellő hazai nyersanyagforrások híján, a Szovjetunióval folytatott jelentős árucsere nélkül soha sem érhetnénk el gazdaságunk tervezett hatalmas fejlődését. Eltekintve atttól a felmérhetetlen előnytől, amely a szocialista országok népgazdasági terveinek önkéntes összehangolásából folyik, különös figyelmet érdemel a műszaki és tudományos téren folytatott együttműködés, amely mindenekelőtt a kölcsönös tájékoztatásban és a termelési tapasztalatok átadásában nyilvánul meg. A Szovjetunió műszaki dokumentációja alapot nyújtott a lengyel hajó-, automobil- és traktoripar fejlesztésére. Magyarország a bányagépek és bizonyos megmunkáló gépek gyártásánál használta fel a szovjet tapasztalatokat. Kína főleg a kohászatban, gépiparban és a közlekedésben érvényesíti a Szovjetunió tapasztalatait. Románia a naftaipari berendezések előállításánál veszi hasznát a szovjet dokumentációnak stb. Ezzel szemben pl. Kína a selyemipari berendezések és vasbetoncsövek gyártásánál nyújtott értékes útmutatást a Szovjetuniónak. Munkamegosztás a szocialista tábor országai között A gazdasági együttműködés elmélyítésének egyik legfontosabb útja a szocialista országok termelésében megvalósuló specializáció és kooperáció. Az ezzel kapcsolatos feladatok kitűzésénél — a népgazdasági tervek összehangolásában — fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, melynek tagállamai (Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) kidolgozzák népgazdasági távlati terveiket s együttesen koordinálják a legfontosabb, egymással szoros kapcsolatban levő, népgazdasági ágazatokat. A specializáció és kooperáció mind nagyobb tért hódít a termelés szüntelen fejlesztésének alapját képező gépiparban, amelyben a szocialista tábor világviszonylatban is jelentős szerepet játszik. A specializáció és kooperáció módot nyújt a gépgyárak teljesítőképességének legnagyobb kihasználására, az egyes gépfajták és típusok tömeges gyártására, és így az önköltségi árak lehető legnagyobb csökkentésére. A teljesítőképesség tökéletes kihasználásának kérdése természetesen nemcsak a gépipart, hanem mindazon nagyüzemeket érinti, ahol bővíthető a termelés. Ha elgondoljuk, hogy a gépgyártás 1957-ben ipari termelésünk 26,6 százalékát képezte, s hogy pl. a Német Demokratikus Köztársaságban 31,7 százalékot ért el, mindjárt nyilvánvalóvá válik előttünk, mily nagy jelentősége van éppen a gép- és automobiliparban a specializáció és kooperáció következetes megvalósításának. A szocialista országok nemzetközi munkamegosztása és gazdasági együttműködésének sokoldalú elmélyítése döntően járul hozzá a szocialista világrendszer termelési fölényének biztosításához. Szirt A HÉT, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kuitúregyesületének hetilapja Megejelenik minden vasárnap Felelős: dr. Szabó Rezső főszerkesztő Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Barsi Imre, Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Pathó Károly és Tóth Tibor. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského, 9 telefon: 281-04, postafiók C-398. Kiadóhivatal: Bratislava, Mierové nám, 3—4, telefon 220-59. Terjeszti a Posta Hírlap Iroda. Megrendelhető minden postahivatalban és levélkézbesitőnél. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1,50 Kés, Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kős, fél évre 39,— Kés, egész évre 78,— Kés, Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, A-573369 5