A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 1. szám

A Vlárai szoros környékén már lehullott a hő. Az erdésziskola és növendékei idejében gondoskodtak az erdei vadak etetétéséről Míg a csorda lakmározik, a tizenkettős agancsú bika vigyáz Jlátag^atáSi az ettiö UitátytínáL Akármilyen szeszélyes, változékony is Először a gesztenye kerül sorra, ez a az idei tél, a hegyeket már hótakaró fedi. csemege, csak aztán kerül sor az etetó-S a hó, mely sokaknak — főként a fia- ben elhelyezett Szénára. Az egyik szarvas taloknak — sok-sok örömöt hozott, egye- állandóan vigyáz. A legkisebb zajra, leseknek komoly gondokat okoz. gyen az bár csak a fényképezőgép katta-Ezek közé tartoznak az állami erdő- nása, megmerevednek a vadak, s mozdugazdaság dolgozói is. A nagyvad nem latlanul figyelnek. Csak néhány perc talál többé élelmet, hó borítja a zsenge múlva, mkior meggyőződtek, hogy nincs őszi füvet s a makkot is. A nyáron kija- veszély, folytatják a lakmározást. Ezvitott s most szénával feltöltött etetőket úttal az én jelenlétem volt az oka, hogy naponta felkeresi a nagyvad. a csordának nem volt nyugodt a vacso-Napszállatkor óvatosan közeledik egy rája. Noha elrejtőztem s olyan csendesen jókora szarvásgím az etetőhöz. Figyel, meghúztam magamat, amennyire csak lehogy biztonságban megközelitheti-e csor- hetett a film továbbcsavarása s a -fénydája az etetőt. Ide-oda szimatolva jönnek képezőgép zárának csattanása mindannyia szarvasok, köztük egy hatalmas, tizen- szor megzavarta az agancsosokat. S így kettős agancsú bika, az erdő királya. Lé- be sem fejezték a vacsorát. Talán majd pésről-lépésre közelednek nagy óvatosan legközelebb jóllaknak, ha nem zavarja az állatok, s csak amikor a csorda vezére, őket a kíváncsi fotoriporter, a szarvastehén jelt ad, kezdődik a lakoma. Schreiber Frigyes képes riportja 22 Elég egy gyanús mozdulat — s az erdők királya a csordával eltűnik a kíváncsi fotoriporter szeme elől A leterített nagyvad és őrzője