A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-01 / 9. szám

Az A Hét számára irta VALENTINI JÖZSEF IV. Az emberiség bölcsőjénél Régi idők, letűnt korok nagyszerű emlékeivel van tele egész Irak. Nerri csoda, hiszen az ország a Tigris és az Eufrátesz közén, a történelmi Mezopotámia helyén terül el. Márpedig Mezopotámia évezredeken át a kultúra és a civilizáció bölcsője volt, azé a kultúráé, melyen végeredményben az európai is felépült. Ezek a történelmi emlékek azonban olyan képet nyújtanak, akár az öböl fenekére süllyesztett hadihajók, melyeknek csak kettétört árbóca emelkedik ki ittott a víz szJne fölé: az egykori építészeti remekeknek legnagyobb része is a föld alatt pihen; a felszínre került romok alig adnak ízelítőt az eltemetett városok magas fokú építészeti kultúrájáról. Pusztító háborúk a föld mélyére temették a letűnt korok e nagyszerű tanúit. Asszíria ősrégi fővárosából, Ninivébői nem maradt más, mint a kujmídzsiki és nebbi-junuszi romhalmok Moszullal, a modern köolajlabirintussal szemben. S mi lett a büszke Babilonból, az évezredekkel ezelőtt letűnt birodalom fővárosából, ahol az emberek gőgjükben az eget Akarták elérni?... Bagdadban mindjárt első alkalommal, ahogy egy kis szabadidőre tettem szert, taxit fogadtam, hogy kihajtassak a romvároshoz. Elképzeléseimben Babilon, a híres babiloni, palota romjai, ami a nagyságukat illeti, mindig valahogy úgy szerepeltek, mint az egyiptomi piramisok. Amikor aztán kétórás autóút után megálltunk egy apró házacska előtt, még akkor is csak nagy kétkedve szálltam ki. amikor a sofőr már vagy harmadszor — Mohamed egész kiterjedt pereputtyára esküdözve — bizonygatta, hogy igenis Babilonban vagyunk. Nem akarom megfosztani az olvasót "illúzióitól, de annyit mindenesetre kénytelen vagyok elárulni, hogy bizony itt mit sem látni a híres babiloni toronyból, ha az ember fel nem mászik valamelyik halomra. S méghozzá, Hadzsi Omran-ibn Hammad bizonytalanul mutogat egy helyre: azt mondják, hogy ott állt... Babilon romjai a mai Hilla városka környékén terülnek el. Az egyes romhalmok különböző nevet viselnek. A legészakibb a Bábll; ettől délre a mai Knüris falutól keletre emelkedik az Emdzselibe halomcsoport, amelynek északnyugati részéből nyúlnak ki az egykori palota romjai, amiért is ezt a helyet az arabok „Kaszr"-nak, „kastély"-nak hívják. Az Eufrátesz folyam irányában lefelé haladva, a Dzsimdzsime falu mellett fekvó ha-Istar istennő templománál talmas, kb. 600 méter hosszú, 400 méter szeles és 25 méter magas romhalomhoz jutunk, amelyet Amran lbn Ali mozlim szentnek a domb közepén emelkedő mauzóleumáról Isan Amran lbn AUnak neveznek. A datolyapálmák árnyékában meghúzódó kis ház, ahol kocsinkkal megálltunk, múzeum; itt rajzokon, modelleken mutatják be az egykori Babilon igazi képét. Az Isan Amran nevű romhalom helyén állott egykor Marduk fóisten híres temploma, az I-sag-íla. Az egész építmény legfontosabb részét a hétemeletes, lépcsőzetes Zikúrat torony képezte. Itt láthatjuk Istar istennő kapuját, II. Nebukadniécár hatalmas királyi várának oroszlánokkal díszített bejárati sétányát... Hammurabinak kóbe vésett törvényeit — természetesen mindezt csak képeken. Eredetijét a bagdadi múzeumban állították ki. A helyszínen édeskevés maradt abból, amivel a múzeum dicsekszik. Ebben nagy része van Rawlison és Smith angol kutatóknak, akiknek „érdeme", hogy a feltárt kincsek nagy része a londoni British Múseumba vándorolt, s ugyancsak a világháború előtt működött Német Keleti Társaságnak tudható be, hogy más értékek pedig Berlinbe kerültek, ahol ma több a mezopotámiai emlék, mint Irakban ... Ujjal lehet itt-ott mutatni egy-egy emlékre, mint például: — Itt voltak valaha Szemirámisz híres függőkertjei. összevissza ásott romok, a palota kőkerítésének maradványai, mély árok, mely mutatja, merre vezetett az út Marduk isten templomának szentélyébe, a Parakkuba, ahol az év elején a Zakmukünnepen az istenek összegyűltek, hogy bemutassák hódolatukat Marduk főistennek. Egy-egy falon még megmaradtak egyes gazellaábrák, faldarabokon látni imitt-amott ékírásos maradványokat. Babilon alapításának története a mítoszok homályába vfész. A legrégibb felirat, amely róla szól, Szargon király idejéből (kb. i. e. 3800) való. Csak az i. e. második évezred elején emelkedett igazi történelmi nevezetességre, amikor az egyesült Babilónia fővárosává lett. Babilont falak vették körül, és nyolc kapun lehetett a városba bejutni. Sok ezeréves történelme folyamán a sorsnak számos csapása érte Babilon városát; a legszörnyűbb az i. е. VIII. század közepe táján. Az asszír hatalom megerősödése folytán az óbabiloni birodalom teljesen felbomlott. I. e. 732 megszakadt a nemzeti királyok sora, és III. Tiglatpilaszar t bejárata (rekonstrukció) Az egyetlen épségben teltárt oszlop Babilonban Tipikus arab viselet ' Az asszír-babiloni művészet egy remeke: oroszlán-relief a körmenetek útján Királyszobor a bagdadi múzeumban Istar istennő templomának bejárata (rekonstrukció)