A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-01 / 9. szám

Az A Hét számára irta VALENTINI JÖZSEF IV. Az emberiség bölcsőjénél Régi idők, letűnt korok nagyszerű em­lékeivel van tele egész Irak. Nerri csoda, hiszen az ország a Tigris és az Eufrátesz közén, a történelmi Mezopotámia helyén terül el. Márpedig Mezopotámia évezrede­ken át a kultúra és a civilizáció bölcsője volt, azé a kultúráé, melyen végered­ményben az európai is felépült. Ezek a történelmi emlékek azonban olyan képet nyújtanak, akár az öböl fe­nekére süllyesztett hadihajók, melyeknek csak kettétört árbóca emelkedik ki itt­ott a víz szJne fölé: az egykori építészeti remekeknek legnagyobb része is a föld alatt pihen; a felszínre került romok alig adnak ízelítőt az eltemetett városok ma­gas fokú építészeti kultúrájáról. Pusztító háborúk a föld mélyére temették a le­tűnt korok e nagyszerű tanúit. Asszíria ősrégi fővárosából, Ninivébői nem maradt más, mint a kujmídzsiki és nebbi-junuszi romhalmok Moszullal, a modern köolaj­labirintussal szemben. S mi lett a büszke Babilonból, az évezredekkel ezelőtt le­tűnt birodalom fővárosából, ahol az em­berek gőgjükben az eget Akarták elér­ni?... Bagdadban mindjárt első alkalommal, ahogy egy kis szabadidőre tettem szert, taxit fogadtam, hogy kihajtassak a rom­városhoz. Elképzeléseimben Babilon, a hí­res babiloni, palota romjai, ami a nagysá­gukat illeti, mindig valahogy úgy szere­peltek, mint az egyiptomi piramisok. Amikor aztán kétórás autóút után meg­álltunk egy apró házacska előtt, még akkor is csak nagy kétkedve szálltam ki. amikor a sofőr már vagy harmadszor — Mohamed egész kiterjedt pereputtyára esküdözve — bizonygatta, hogy igenis Babilonban vagyunk. Nem akarom meg­fosztani az olvasót "illúzióitól, de annyit mindenesetre kénytelen vagyok elárulni, hogy bizony itt mit sem látni a híres ba­biloni toronyból, ha az ember fel nem má­szik valamelyik halomra. S méghozzá, Hadzsi Omran-ibn Hammad bizonytalanul mutogat egy helyre: azt mondják, hogy ott állt... Babilon romjai a mai Hilla városka környékén terülnek el. Az egyes romhal­mok különböző nevet viselnek. A leg­északibb a Bábll; ettől délre a mai Knü­ris falutól keletre emelkedik az Emdzse­libe halomcsoport, amelynek északnyugati részéből nyúlnak ki az egykori palota romjai, amiért is ezt a helyet az arabok „Kaszr"-nak, „kastély"-nak hívják. Az Eufrátesz folyam irányában lefelé halad­va, a Dzsimdzsime falu mellett fekvó ha-Istar istennő templománál talmas, kb. 600 méter hosszú, 400 méter szeles és 25 méter magas romhalomhoz jutunk, amelyet Amran lbn Ali mozlim szentnek a domb közepén emelkedő mau­zóleumáról Isan Amran lbn AUnak ne­veznek. A datolyapálmák árnyékában meghúzó­dó kis ház, ahol kocsinkkal megálltunk, múzeum; itt rajzokon, modelleken mutat­ják be az egykori Babilon igazi képét. Az Isan Amran nevű romhalom helyén állott egykor Marduk fóisten híres temploma, az I-sag-íla. Az egész épít­mény legfontosabb részét a hétemeletes, lépcsőzetes Zikúrat torony képezte. Itt láthatjuk Istar istennő kapuját, II. Nebu­kadniécár hatalmas királyi várának orosz­lánokkal díszített bejárati sétányát... Hammurabinak kóbe vésett törvényeit — természetesen mindezt csak képeken. Eredetijét a bagdadi múzeumban állították ki. A helyszínen édeskevés maradt abból, amivel a múzeum dicsekszik. Ebben nagy része van Rawlison és Smith angol kuta­tóknak, akiknek „érdeme", hogy a feltárt kincsek nagy része a londoni British Múseumba vándorolt, s ugyancsak a vi­lágháború előtt működött Német Keleti Társaságnak tudható be, hogy más érté­kek pedig Berlinbe kerültek, ahol ma több a mezopotámiai emlék, mint Irakban ... Ujjal lehet itt-ott mutatni egy-egy em­lékre, mint például: — Itt voltak valaha Szemirámisz híres függőkertjei. összevissza ásott romok, a palota kő­kerítésének maradványai, mély árok, mely mutatja, merre vezetett az út Mar­duk isten templomának szentélyébe, a Parakkuba, ahol az év elején a Zakmuk­ünnepen az istenek összegyűltek, hogy bemutassák hódolatukat Marduk főisten­nek. Egy-egy falon még megmaradtak egyes gazellaábrák, faldarabokon látni imitt-amott ékírásos maradványokat. Babilon alapításának története a míto­szok homályába vfész. A legrégibb felirat, amely róla szól, Szargon király idejéből (kb. i. e. 3800) való. Csak az i. e. máso­dik évezred elején emelkedett igazi tör­ténelmi nevezetességre, amikor az egye­sült Babilónia fővárosává lett. Babilont falak vették körül, és nyolc kapun lehetett a városba bejutni. Sok ezeréves történelme folyamán a sors­nak számos csapása érte Babilon városát; a legszörnyűbb az i. е. VIII. század köze­pe táján. Az asszír hatalom megerősödése folytán az óbabiloni birodalom teljesen felbomlott. I. e. 732 megszakadt a nem­zeti királyok sora, és III. Tiglatpilaszar t bejárata (rekonstrukció) Az egyetlen épségben teltárt oszlop Babilonban Tipikus arab viselet ' Az asszír-babiloni művészet egy remeke: orosz­lán-relief a körmenetek útján Királyszobor a bagdadi múzeumban Istar istennő templomának bejárata (rekonstrukció)

Next

/
Thumbnails
Contents