A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-22 / 8. szám

Határozni ASzlovákiai írók Szövetségének magyar szakosztálya 1959. feb­ruár 9-én, közvetlenül a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXI. kong­resszusa után taggyűlést tartott, ame­lyen a csehszlovákiai magyar írók foglalkoztak irodalmunk, különösen pedig szépprózánk helyzetével, problé­máival, és a következő határozatot hozták; Mi, csehszlovákiai magyar írók nem­csak szemlélői, hanem tevékeny része­sei is "kívánunk lenni annak a mélyre­ható, egész életünket átformáló társa­dalmi átalakulásnak, amely hazánk egész életében megnyilvánul, és elér­hető közelbe hozza mindnyájunk cél­kitűzését, a szocialista társadalom megteremtésének valóra váltását. Tud­juk, hogy ez a nemes építőmunka csak­is békében járhat sikerrel, hisz a hábo­rú nemcsak a gazdasági élet, hanem a szellemi javak, a kulturális vívmányok és értékek pusztulását is jelentené. Ezért a jövőben az eddiginél határo­zottabban, harcosabban kívánunk részt venni a Csehszlovákia Kommunista Pártja kitűzte irányelvek megvalósítá­sában, részesei kívánunk lenni annak a világméretű nagyszerű mozgalomnak, mely a Szovjetunió vezetésével küzd a békéért, az emberiség boldogabb, em­beribb' életéért. Kulturális forradalmunk véghezvite­le megköveteli, hogy a művészet, az irodalom szoros egységbe forrjon a dol­gozó nép életével, tükrözze munkáját, örömeit és gondjait is. Enélkül nincs sem nagy, sem jó irodalom. A cseh­szlovákiai magyar dolgozók életének, valóságának kifejezése, tükrözése kell, hogy Irodalmunk, nevezetesen széppró­zánk elsőrendű feladata legyen. Ez csak úgy érhető ei, ha az írók ismerői és ré­szesei lesznek a dolgozó nép minden­napi életének, munkájának, örömeinek és bajainak. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a szépprózánkban mindmáig túl­tengő szubjektív ábrázolási mód helyé­re a történelmi és társadalmi valóság széleskörű ábrázolása lépjen. Dolgozó népünk jelen korának legna­gyobb, mindmáig domináló élménye a hazáratalálás, amely egybeforr a szo­cializmus megismerésének élményével. Ez az élmény irodalmunkban kifejezés­re jutott ugyan, de még mindig nem olyan mértékben, ahogy megkívánjuk. Csak elvétve találkozunk írásokkal, amelyek a sajátos szlovákiai magyar valóságot, elsősorban népeink megértő együttélését, egymásratalálását tükröz­nék. Legfőbb ideje; hogy ez a számunk­ra elsődleges, jellegzetes témakör írá­sainkban méltó helyet kapjon, hogy iro­dalmunk valóban az legyen, amit nevé­ben hirdet: szocialista, csehszlovákiai és magyar. . Prózánk mindeddig nélkülözi az olyan műveket, amelyek munkásosztályunk életét, jelenét és múltbeli harcait áb­rázolnák megfelelő művészi színvona­lon. Prózairóink legelső feladata, hogy kellő figyelemmel forduljanak munkás­osztályunk felé, regényekben, elbeszé­lésekben bemutassák országépítő jele­nét és harcos tegnapját; emléket állít­sanak munkásosztályunk legkiválóbb fiainak, mártírjainak, Steiner Gábornak, Szabó Gyulának és társainak. A csehszlovákiai magyar írók esz­mei és művészi fejlődésének érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a szakosz­tály vezetősége folyamatosan és havon­ta legalább egyszer munkagyűléseket szervezzen, amelyeken előadásokban és vitákban foglalkozunk irodalmunk egyes alkotásaival, egyes íróink, költőink élet­művével, és megvitatjuk az alkotás szempontjából elsőrendű ideológiai kérdéseket. Prózairodalmunk utánpólása érdeké­ben a szakosztály vezetősége hasson oda, hogy az ifjú költök antológiájához hasonlóan a közeljövőben megjelen­hessen a fiatal prózaírók antológiája is. Hazánk és népünk életének mélyebb megismerése érdekében szorgalmazza a szakosztály vezetősége, hogy íróink, elsősorban a fiatalabbak, ösztöndíjas belföldi tanulmányutakhoz jussanak. Mi, csehszlovákiai magyar frók öröm­mel és köszönettel fogadtuk azt a gon­doskodást, amelyet pártunk, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja mutat irodal­munk iránt, és amely abban is megnyilvánult, hogy az elmúlt eszten­dőben megjelenhetett a Szlovákiai Írók Szövetségének magyar nyelvű irodalmi folyóirata, az Irodalmi Szemle. Irodal­munk további fejlődésének nélkülöz­hetetlen előfeltétele a színvonalas iro­dalmi lap; reméljük, hogy az Irodalmi Szemle belátható időn belül havi folyó­irattá alakul át. Minden igyekezetünk az lesz, hogy a párt gondoskodását, se­gítségét pártos, a nép életét hűen tükröző, igaz müvekkel viszonozzuk. Wtumiir 0Düfl|0fl0flQ0 Ludvik Askenazy műveit jól ismerik a magyar olvasók is. A népszerű cseh Író most forgató­könyveket ír. Már elkészült Játékok és embe­rek című filmje, és most forgatják cseh—szovjet koprodukcióban Májusi csillagok című filmjét. jobbat. Ugyancsak Itt osztják majd ki a filmkri­tika díját is. Októberben, a Kínai Népköztársaság tizedik évfordulóján nyílik meg Pekingben a III. Kínai Képzőművészeti Kiállítás, amely a klnal meste­rek egy évtizedes munkájának legjavát mutat-; ja be. • A bratislavai Nemzeti Színház balettmestere, Milan Herényi Grúzia fővárosába utazott, hogy a tbiliszi Nemzeti Színházban betanítsa Suchon: Örvény című operájának táncait. • A novoszibirszki irők elhatározták, hogy meg-, örökítik Szibéria forradalmi átalakulását, Szi-í béria a hétéves tervben címmel irodalmi riport-; könyvet Írnak. • A Nemzetközi Rádiőszervezet, amelynek a szo­cialista országokon kívül tagja Finnország és az Egyesült Arab Köztársaság is, január elején Ber­linben ülésezett és megállapodott a rádió és televízió gyakoribb müsorcserejében. Ez évben és ezentúl minden esztendőben filmfesztivált rendezünk a legjobb hazai filmek­ből. A köztársaság különféle kulturális központ­jaiban megrendezésre kerülő fesztiválokon az év tlz sikerült flimje közül itt választják ki a leg-Négy éve már, hogy Csang Kaj-sek kalózai elrabolták a Tuapsze szovjet tankhajót és le­génységét kegyetlenül meghurcolták: A hajó ka­pitánya és segédje forgatókönyvet írt, amelyből Rendkívüli esemény címmel a Szovjetunióban filmet forgatnak. Georges Soria francia kommunista fró Idegen nö a szigeten című darabját már ötödik hónapja játsszák Párizsban és a napokban másodszor tün­tették ki irodalmi-díjjal. Először az Ibsen-díjat nyerte el. A nagysikerű darabból rövidesen fű­met készítenek. Az 1934—Sörös „Nagy menetelésről" Kínában szélesvásznú és normál színes filmet készítenek, Éljen a Vörös Hadsereg címmel. Egy másik ka­tonai tárgyú filmben pedig a Csang Kaj-sek kalózai elleni hősi tengeri harcot elevenítik meg a kínai művészek. • A Saturday Review arról panaszkodik, hogy az elmúlt évben az USA-ban jóformán alig je­lent meg néhány közepes értékű Irodalmi mű. A kimagasló müveknek nyoma sincs. A neves idősebb írók is egyhelyben topognak. Ezzel szemben milliós példányszámban fogytak el egyes bestsellerek, amelyeknek ugyan semmi közük nincs az irodalomhoz, de a kiadónak mesés hasz­not hoznak. Ezek közé tartozik John O'Har re­génye, amelyben a 897 oldalból kb. 500 oldalon a szekszuális szokások klinikai leírását adja. Az ameriaki folyóirat „irodalmi katasztrófának" nevezi e népszerű bestsellereket. A France-soir megrázó riportsorozatban tárta fel a mai párizsi művésznyomort. Franciaor­szágban az adóhivatalok 73 000 festőművészt és szobrászt tartanak nyilván, de ezek közül csak 1500-an élnek meg művészi alkotásaikból. A francia képzőművészek legnagyobb része al­kalmi munkákból tengődik. MONOSZLÖY M. DEZSŐ Háborgott a tenger Zúgott és háborgott a tenger, ringó hasa alatt a múltam úgy feküdt, mint rózsaszín csigák, melyekbe vízkavarta dallam szorul, aztán eget sem látván búgnak és csevegnek, ha partra sodorja tört testük a hullám, úgy én is, bár már partot érek, s fölém kerekre tágult égbolt új, biztató kékje világol, megriadva mégis a rég volt idők cseléd bújáról zengek, mert rossz dolog magunkban sírni, jobb annak, aki énekelhet. 13

Next

/
Thumbnails
Contents