A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-15 / 7. szám

Dél-Afrika, Belga-Kongó, Brazília és India régóta ismertek gazdag gyémánt­lelőhelyeikről. Ma már Kelet-Szibériát is ide sorolhatjuk. Hogyan lehetséges ez — kérdezzük -, észak állandóan fagyos földje és a déli tájak forró homokja? Sokan bizony ké­telkedtek benne. Hatalmas akadályokat kellett iegyőzniök a szovjet geológusok­nak, míg végül felszínre hozták az örö­kös hótakaró alól az első gyémántot. A. P. Burov és V. S. Szobolev vetették fel először a szibériai gyémántbányák le­hetőségét, és határozták meg elméletileg a lelőhelvek fekvését. Elindultak északra az első úttörők, a tunguz expedíció geo­lógusai: M. M. Ogyencov, G. Ch. Fanstein és J. Sz. Habargyin. 1949-ben Fanstein fedezte fel az első gyémántmezőt. így Szobolev és Burov feltevései igazolódtak. Kelet-Szibériát úgyszólván elözönlötték a szovjet geológusok. Az expedícióknak, melyeket most amakini expedícióknak neveznek (атака az evenkij nyelvjárás­ban medvét jelent; így hívták ugyanis azt a kutyát, mely az első kutatócsoport kedvence volt), a zord tagján, megáradt folyókon és mocsarakon, melyeket még emberi láb nem érintett, kellett áthatol­niok. Kitartó munkájukat végül siker koronázta. Ojabb és újabb gyémántme­zőkre bukkantak. Azonban az iparnak olyan bányákra van szüksége, melyekben a gyémántot a kimberlit nevű ércből fejtik. Végre 1954-ben az északi sarkkörnél Popugaveva geológusnő a pirop nevű ásványban talált gyémántot. Itt létesült a Szovjetunió első gyémántbányája, me­lyet „Hajnalcsillagnak" neveztek el. Nem sokkal ezután Habargyin felfedezi a második bányát, a „Bék'ét" és Scsukin geológus a harmadikat, a „Sikert". Rövid időn belül még vagy húsz bányát tártak fel. * * * Eddig a CTK jelentése. E témával Rész­letesebben az alábbi, Moszkvából rendelt cikk ismerteti meq olvasóinkat. A gyémánt után — az örökös fagy birodalmába A gyémánt évszázadokon keresztül i legdrágább ékszereket ékesítette, lapjainkban azonban a gyémántnak úgy­izólván forradalmi jelentősége van az parban. A gyémánthegyű késekkel sok­;zorta gyorsabban lehet megmunkálni I fémeket, mint a legkeményebb öt­ényekkel. A gyémánt technikai fejlődést elent; nagyban hozzájárul az államok jazdasági és védelmi erejének megszilár­lításához. A szovjet ipar eddig igen szűkében -olt a gyémántnak. Ezért kénytelen volt zJkségletét behozatal útján fedezni, de 1 kapitalista országok embargóval meg­ikadályozták a Szovjetunióba irányuló jyémánt kivitelt. A szovjet geológusok áradságos munkája azonban egy szép lapon meghozta gyümölcsét: Jakutszkban iriási gyémántlelöhelyeket fedeztek 'el... Megkezdődött a harc a hozzáférhetet­en kelet-szibériai tajgával. Sok száz ki­ométeres körzetben nem, volt lakott te­epülés; csak a szibériai medvéket és i sarki farkasokat nem zavarta a hatvan 'okos fagy. Azonban a szovjet gyémánt­par építőmunkásai is derekasan megáll­ák helyüket. Két évig 'éltek sátrakban, rtották az őserdőt a mocsarakban, és -násfél méteres 'hóban építették az uta­<at, házakat, üzemeket. Felépitétték Mir­lij városkát, valamint üzembe helyezték aárom ércfeldolgozó üzemet, villanyte­lepet, több iskolát, üzletet, klubot. . . Meg­kezdődött a gyémántiérc első ezer ton­náinak feldolgozása. Nemrégiben olvastam egy fiatal épí­tészmérnöknek, A. Koricinnek feljegyzé­seit, aki részt vett a jakutszki tajgában Mirnij gyémántváros első házainak fel­építésében. A legnehezebb napokban a következőket jegyezte fel munkatársairól: „Meg vagyok győződve, hogy győznek. Másképp nem is lehet, mivel nem adják fel álmaikat, nem lankadnak a nehézsé­gek leküzdésében. A kopár földön látni tudják a várost, az erdők áthatolhatatlan sűrűjében az aszfalt utat, a hideg, barát­ságtalan sátrakban a világ legjobb laká­sát. Mindent megvontak maguktól, csak­hogy felépíthessék a várost. És mind, addig meg nem pihennek, amíg ez az egész terület olyan nem lesz, mint ahogy azt megálmodták!" Zdenék Nohác, Moszkva Fedor Kupcsenko mester már sok ezer kilométernyi területet átkutatott a kietlen tajgában. Most a „Szputnyik" gyémántlelöhelyen vezeti a munkálatokat (Foto: TASZSZ — CTK) VlTÉZSLAV NEZVAL: Ég veled, lengj kendő Ёg veled és hogyha többé nem találkozunk nos, gyönyörű volt és mindenből volt elég Ég veled s ha egymásnak- majd randevút adunk lehet hogy nem jövök talán jön más vendég Gyönyörű volt sajnos egyszer minden véget ér Lélekharang ne kongj ismerem már e kínt Csók keszkenő sziréna és hajófütty kisér még három-négy m.osoly aztán árván megint Ég veled és ha nem nyílna szóra már a száj maradjon emlék a perc parányi bája képeslapnál egyszerűbb légies mint e sál s bódító akár aranyfüst illatárja S ha olyat láttam volna mit eddig senkise neked fecském még. jobb ha szárnyad hazacsal A dél irányt mutattad hol fészked rejteke Sorsod a repülés az én sorsom a dal Ég veled és hogyha mindez utolszor volna meg rosszabb így reményt elvesztve egyedül Ha találkozni vágyunk akkor búcsúzni kár Ég veled lengj kendő Végzet beteljesülj! Fordította: Monoszlóy M. Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents