A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-08 / 6. szám

dühödött tömeg a szó szoros értelmében darabokra szaggatta. Nuri Szaid villája, melyet alkalmam volt megtekinteni, szintién arról tanúskodik, hogy mennyire gyűlölte a nép ezt az áruló politikust. Lépten-nyomon találkozni a bosszú nyomaival. Nincs egy ép bútordarab, a falak összelövőldözve, a pince elárasztva vízzel, a falakon kü-1 löníéle feliratok. „Hol vagy most, áruló?" - kérdi az egyik felirat, amelyet a számtalan fürdőszoba egyikének falába véstek. A királyi palota ostromával kapcsolatos eseményeket sikerült egy résztvevő beszámolója alapján rögzítenem. Hála az irakiak házánk iránti rokonszenvének az egyik kurd tiszt feljött hotelszobámba és érdekes dolgokat mesélt el a nem mindennapi eseményről. Csak arra kért, hogy a nevét ne említsem; az ellen azonban nem volt kifogása, hogy a fényképét közöljem. MJéregerős arab kávé és szám-Abdul Karlm Kaszin közvetlenül a hatalomátvétel után egy nőküldöttséget fogad tálán csésze tea elfogyasztása közben újdonsült Hyrd barátom kezdte legombölyítani a királyi palota ostroma históriájának fonalét. A tiszt, aki a történetet előadta, Július 14-én összegyűjtötte mintegy negyven emberét — ezek szintén kurdok voltak —, azonkívül néhány más tisztet, és elindultak a palota felé. A palota magas kőfala körül már elég erős katonai egység táborozott s mintegy kísérletképpen gyenge tüzet nyitott az épületre. Töltényük nemigen volt, s feladatukkal sem nagyon voltak tisztában. A kurd tiszt izzó hangú beszédet tartott nekik, mely Így kezdődött:" — Jövője mindegyikünknek a homlokéra van írva. Ha Allah akarja, így' is, úgy is meghalunk, itt vagy otthon. Nem szabad azonban elvesztegetni az időt és lehetőséget adni a királynak, hogy segítségére jöhessen a testőrhadosztály. A beszédtől fellelkesült katonák rohamot intéztek a testőrség szállása ellen. Kurd barátom közben két tiszttel és két katonával behatolt a palota udvarába, és lépésről lépésre átverekedve magukat a testőrök között, bejutottak a palota egyik földszinti helyiségébe. Nem sokkal később észrevették Thabit Junisz testőrszázadost, aki fehér kendőt lobogtatott a fegyverszünet jeleként. Amikor odaért a forradalmárok csoportjához keményen rájuk kiáltott: - Mit csinálnak itt?! Semmi keresnivalójuk a palotában! Talán részegek? Kezeskedem, hogy mindannyiukat felakasztják ezért! Kurd barátunk nem vesztette el hidegvérét, és bátran visszavágott: — Ne kiabáljon és legyen okos. Forradalom van. Mondja meg a királynak, hogy jöjjön ki a palota elé! A százados meghökkent, és ment a királyhoz. Néhány perc múlva visszatért Laitiff őrnagy és a testőrparancsnok, Tah Bamarni társaságában. A testőrparancsnok odament a kurd csoportjához és immár mérsékelt hangon szólt hozzájuk: - Mi hárman tisztek vagyunk és maguk hárman is tisztek. Miért ne tárgyalhatnának a királlyal? Ki maguk közül a parancsnok? Az összeesküvők egy emberként válaszolták: - Mindnyájan parancsnokok vagyunk. Mondja meg a királynak, hogy jöjjön ki hozzánk. Mi, nem megyünk hozzá! A testőrparancsnokok odalépett a tisztekhez, akik a kurdot kisérték, és azokat kérte, hogy legalább ők legyenek engedékenyek. Közben Latiff megölelte a kurdot, mint barát a barátot és szintén igyekezett rábeszélni. A testőrtisztek zes-mázos taktikával. A kurd erélyesen azonban semmire sem mentek ezzel a méki jelentette: - Ha nem jön ki Illáh herceg és a király, megsemmisítjük a palotát! A1

testőrtisztek Ismét eltávoztak, s amikor visszajöttek ártatlan képet vágtak: - Mi is a királyt keressük, de nem tudjuk megtalálni... A kurd nem hagyta, hogy befejezzék, mert ez a hamisság egyenesen sértő volt. Nekiszegezte géppisztolyét a parancsnok mellének, és keményen szólt oda mindhármukhoz : - Eszküszöm, hogyha Illáh vagy a király megszökik, agyonlövöm magukat! - Ne bántsanak ... Esküszünk, hogy kihozzuk Illéhot és a királyt a palota elé! És elmentek. Nem tartott soká, és jött egy katona jelenteni, hogy a királyi család már a palota előtt van. Az összeesküvők őrizebe akarták venni a királyi családot De amikor a testőrök cselhez folyamodtak és orvul lövöldözni kezdtek, — noha korábban kitűzték a fehér zászlót - a felkelők lelövöldözték az egész királyi családot. Ennek az erélyes tettnek igen nagy része volt abban, hogy a király hívei elmenekültek, félve, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, mint kenyéradó gazdáik. Abdul Karim Kaszin miniszterelnök (jobbra) a királyi palota ostromában részt vett kurd tiszttel Arab harcos