A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-01 / 5. szám

Ámdibicskesam Sok mindent el kellene mondanom Mad- Nem volna teljes az írás, ha nem ről, a dunaszerdahelyi járásban megbúvó emlékeznék meg a sásról, mely a ma­kis faluról. De talán vegyük sorjába az diákhoz úgy hozzátartozik, mint az em­egészet: Mi köze van Madnak a bicskához, bérhez a nadrág. A hosszú éveken át miért zöld a bicska nyele, s végül miért egyhelyben topogó szövetkezet mostani haragudnak a madiak (ma mér nem ve- gazdasági fellendülése is kapcsolatban szik annyira a szivükre), ha azt kérde- van a sással. zik tőlük, megérett-e már a bicsak?! Sáskitermeléssel a madiak talán már Az egésznek egy tréfás monda az alap- azóta foglalkoznak, mióta Modorban és ja, mely imígyen szól: Bazin környékén szőlőt kötöznek, mert Mátyás király és kísérete vadászott tudnivaló, a sás, ha jól megszárítják na­a környéken. Ebédidő lévén, letarisz- gyon jő erre a célra, nem beszélve nyáztak egy hatalmas, örfa nevezetű arról, hogy tartós kertibútort is lehet tölgy alatt, melyet a monda szerint nyolc belőle készíteni. Régen a szegényembe­ember is alig bírt átkarolni. Mikor a rek szükségszerű foglalkozása volt a sá­zöld fűben javában fogyasztották bics- solás, mert Mádon sok volt a szegény kahegyről az Ízletes paprikás szalonnát, ember és kevés a föld - kicsi a határ, a tisztás szélén egy szép agancsú szar- Egypár nagygazda tartotta kezében a fa­vas bukkant fel. Nosza, gyorsan, lóra kap- lut. Ha került eladó föld, annak a nagy­tak, otthagyták a szalonnát, bicskát és gazdák felnyomták az árát, hogy más a szarvas üldözésére indultak. Míg a va- ne tudja megvenni. dászok királyukkal a nemes vadat üldöz- Az emberek sásolni jártak a nyári ték, közben a réti és nádi farkasok az hónapokban a környék mocsaras helyeire, űrfa alatti ételmaradékot mind megették, néha még távolabbra is. Sarlóval le­csak a bicskákat hagyták a fűben. aratták, megszárították, csomókot kö-Nemsokkal a farkasok lakmározása töttek belőle, aztán, ha pénzre volt szük­után arra ment két környékbeli atyafi, ségük, befogták a Rigót és mentek a sző­(A madiak azt állítják, hogy pódafaiak lőtermelő vidékekre árulni. Volt úgy, vagy padányiak lehettek!) Észrevették, hogy három napig is úton voltak, hogy az örfa alatt mennyi bicsak van. Ezt Azt mondják a rossz nyelvek, hogy látva, azt mondotta a sógor a komá- a szövetkezet is a sás miatt gyengélke­jának: dett eddig, mert egyesek a hamar-ha­— Te koma, nézd csak, ez a fa bicsa- szon miatt inkább sásolni jártak a ma­kot terem! guk szakállára. Ki tudja? Szerintem — Mér meg is érett, és mind lehűl- a kezdeti nehézségek, a beruházások, lottí Gyere gyorsan, szedjük össze! - a munkaszervezés hibái is hozzájárultak örvendezett a sógor. f.A ehhez. Tény az, hogy amikor tavaly Kötőbe szedték az egészet, aztén ro-. *a szövetkezet kezébe vette a sáskiter­hantak haza elhíresztelni, hogy Mádon melést, azóta az osztálék több mint 6 csoda történt, az örfa bicsakot termett! koronára szökött fel. Ma már a szövet-Azóta gúnyolják a madiakat a bics- kezet vezetősége megegyezett a szom­kával, akik bizony haragjukban nem egy- széd járásokkal is, hogy az ott fellel­szer bicskát rántottak a csizmaszárból, hető sást a madiak termelhessék ki. hogy móresre tanítsák a bosszantókat. A vezetőség tagjai aratás után felderítő Később lehiggadtak a kedélyek. A ma- útra indulnak, számba veszik a környék diak meg tényleg hozzáfogtak a bicska- mocsaras helyeit, és előre szerződést készítéshez; nem eladásra, csak kurió- kötnek az ottani szövetkezetekkel, aztán zumképpen, hogy odatehessék az ámul- alkalmas időben felkerekednek a tagok dozó idegen orra alá: és lesarlózzák a sást. Ma már nem — Itt a bicsak! Még nem érett meg kell kocsira ülni és faluzni vele, mert egészen, mert a nyele zöld! a modorlak szintén szerződés szerint Én is láttam belőle egypárat. Olyan, egyszerre viszik el az egészet, mint a vásári fanyelű budlibicska, csak Nem nagyon szeretnek erről beszélni a mérete más. Az egyik például a nye- a madiak, mert félnek a konkurrenciá­lével együtt lehetett vagy félméter, tői, hátha más szövetkezetek Is kedvet a másik meg, amit Német Dezsőtől aján- kapnak ehhez a pénzszerzési lehetőség­dékba kaptam, mésfélcentis. hez és maguk fognak a kitermeléshez. A madi bicska Németh Dezső, a kisbicskák fiatal mestere Egyelőre azonban ilyesmiről még sző sincs. Amint hallottam, sést aratni csak a madi ember tud. Nem könnyű munka ez. A sás csak vizes helyeken terem, s bizony néha kötözködésig érő vízben dolgoznak a madiak, úgyhogy amint le­hajolnak a sarlóval, még az orruk is a vízbe ér. Nem beszélve a sok kelle­metlen piócáról és más csodabogérről, ami bizony nem ' kíméli az ember bőrét. Ügyes, életrevaló emberek a madiak. Nem hinném, hogy igaza lenne annale a mondának, mely azt mondja, hogy amióta kivágták Mátyás király fáját, az öríát, azóta nem tudnak egymás között igazságot tenni, mindenki másfelé húz. A szövetkezet mostani eredménye és az elnök asztalén levő belépési nyilatkoza­tok az összetartás erejét bizonyítják. OZSVALD ARPÄD ABDULSUKUR RASÄD: (AFGANISZTÁN) TÜ ÉS KÉS A hű,Murid a bölcs Paridnak ajándékul egy kést adott. A sejk nem vette át Muridtól, akit legott kioktatott: „Vedd vissza, mert ez nagy viszálynak jelképe — rossztól úgyse véd. Egy tűt kell adnod, óh barátom, az összetartás ős jelét! A csúf hitetlenség világát barátsággal hevítsük át. Így építsük fel, tiszta szívvel fövő boldogságunk hónát. Enyhítsük népünk szenvedését, ha vérünk egyszer felhevül, s a szeretet fáklyáit adjuk egymás kezébe hü jeliU. Nem kínra szült anyánk — az élet ne rabság, csak gyönyör legyen. Erődet alkotásra használd, ne ölj, ne rombolj esztelen! Légy mint a tű, serény, igyekvő, és varrj szivekhez sziveket. Ne légy már hetyke kés — hol az jár, ott vér, halál és gyász lehet!" Franyó Zoltán fordítása I !!' . Ül I H I '„

Next

/
Thumbnails
Contents