A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-03 / 31. szám

Iskolaügyünk új útjai A burzsoá ideológia hatásának leküzdé­s /ért és a kommunista eszmék terjeszté­séért, harcunk széles arcvonalon folyik. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy az ideológiai arcvonalán különösen isko­láinkban van fontos szerepe. Erre vall a CSKP XI. -kongresszusának határozata is, amely megköveteli, hogy iskoláink a tu­domány és technika alapismereteiben jár­tas, fizikai szakmunkára képes embereket neveljenek, akik alaposan felkészülve ve­szik ki részüket a kommunista társadalom építéséből. Iskolaügyünk az 1945-ös májusi forra­dalom, főleg pedig az 1948. évi dicső Feb­ruár után mélyen szántó demokratikus átalakuláson ment keresztül. Ez a demok­ratizálási folyamat nemcsak iskoláink számának növelésében tükröződött, hanem — főképpen az utóbbi esztendőkben — áz oktatás módszereiben és magában a tan­anyagban is megmutatkozott. Tanerőink törekvései újabban arra irá­nyulnak, hogy kiküszöböljék a tanulók jogosan bírált túlterhelését, továbbá, hogy a diákság jobban felkészüljön az életre, gyakorlati hivatására. Tanítóink figyelme és gondja ma már nemcsak az úgynevezett tehetséges gye­rekekre terjed ki, de azon igyekeznek, hogy a többiek is — a lehetőségekhez képest — jól megállják helyüket az élet­ben. Bármilyen elismerésre méltók is ezek a törekvések, önmagukban véve nem elegen­dők. Iskoláink a mai adottságok mellett nem tarthatnak lépést a termelés és a társadalom egyre nagyobb szükségletei­vel. Ahhoz, hogy a CSKP XI. kongresszu­sán kitűzött célt elérhessük, elengedhe­tetlenül szükséges, hogy szocialista isko­láinkban minél szorosabbra fűzzük az ok­tatás és a termelés közti kapcsolatokat, hogy a diákság ne csak hozzászokjék a fi­zikai munkához, hanem, hogy a középis­kola felső osztályaiban megszerezze a szakmunka elsajátításához szükséges alapképzettséget. Iskolaügyünk távlati fejlesztésével kap­csolatban, a CSKP XI. kongresszusának határozata megállapítja: „1970-ig el kell érni, hogy az ifjúság túlnyomó többsége teljes középiskolai műveltséget kapjon. Két-három éven belül kilenc évre kell meghosszabbítani a kötelező iskolalátoga­tást. Ezt követi a tizenkét éves iskola to­vábbi három osztálya vagy a szakiskola, avagy az üzemeknél működő tanoncisko­la." Az eddigi nyolc osztályú középiskolát tehát fokozatosan átalakítjuk olyan isko­lává, amely tizenöt éves életkorig megad­ja az ifjúságnak az alapműveltséget. Is­kolaügyünk távlati fejlesztésénél azt a célt követjük, hogy ifjúságunk lehetőleg teljes középiskolai műveltségre tegyen szert: ezt azonban nem csupán a tizen­egyéves iskola útján akarjuk elérni, ha­nem a szakiskolák és az üzemeknél, vala­mint a gép- és traktorállomásoknál működő tanonciskolák révén is. Nem csekély feladatról van szó. Gondol­juk el, hogy önmagában a kötelező kilenc­éves iskola bevezetése 7500 tanítót igé­nyel, s természetesen további tanterme­ket is. Ezért országos méretben csak két-három éven belül valósítható meg ez a terv. Egyelőre tehát az az elképzelés, hogy legelőször az ifjúságnak az a része járná ki a kilenc osztályt, amely közvet­lenül az üzemekbe vagy a termelés egyéb ágába megy, majd azok végeznék el, akik nem szándékoznak tovább tanulni, s vé­gül mindenki elvégezné a kötelező kilenc osztályt. Persze itt nemcsak új iskolarendszer­ről van szó, hanem a tananyag fokozatos megváltoztatásáról is, mely híven visz­szatükrözné a tudományos és műszaki fejlődés jelenlegi állapotát, figyelembe véve a távlatokat is. A tizenkétéves iskola tanterve és tan­anyaga már készül, és a tizenegyéves iskolákon szeptember elsejével kipróbá­lásra kerül. Iskolaügyünk vezetői mellőzni kívánnak minden öncélúságot, viszont hangsúlyozottan számot vetnek a tanítás politechnikai jellegének szükségével. - SZIRT -Imperialista viszálykodások Ciprus körül negoldásra váró nemzetközi prob- Az angolok egykor bevált uralmi . A megoldásra váró nemzetközi prob­lémák közül Ciprus ma kétségtelenül a közvélemény fokozott érdeklődésére tarthat számot. Földrajzi fekvésénél fogva Ciprus Anglia féltve őrzött stratégiai pontja, ame'.y a levantei parttól mintegy 100 kilométernyire, Port Saidtól pedig alig 400 km távolságra terül el. Ma, amikor az imperialisták mindent elkövetnek, hogy Libanont hatalmukba kerítsék, az angol gyarmatosítók szemé­ben különösen megnövek dett a sziget jelentősége A ciprusi problémát azonban számos további körülmény is bonyolítja. A szi­get népe már hosszabb ;dö óta elkesere­dett és hősies harcot folytat önrendel­kezési fogának érvényesítéséért. A mint­egy félmillió föt számláló lakosság 80 százaléka görög, 20 százaléka pedig tö­rök eredetű. Görögország népe szívvel­lélekkel támogatja a ciprusi hazafiak szabadságharcát, amely az angol fenn­hatóság megszüntetésére irányul. Tá­volról sem oly következetes azonban maga a görög kormány, amely gazdasá­gilag az USA, Anglia és Nyugat-Ném?t­ország befolyása alatt áll, s ezért — bár a görög közvélemény nyomásá'a ismételten kénytelen szavát felemelni Ciprus érdekében — a valóságban hú­zódozik a határozott kiállástól, a meg­alkuvás nélküli állásfoglalástól. Ezt a tétovázást bizonyítja az is, hogy az ENSZ legutóbbi közgyűlésén Görögor­szág küldötte visszavonta a ciprusi nép önrendelkezési foga ügyében beterjesz­tett indítványát. Az amerikai érdekeket képviselő tö­rök kormány Ciprus kettéválasztását követeli, s azt akarja, hogy a török la­kosság által lakott terület török fenn­hatóság alá kerüljön, ami végeredmény­ben az USA befolyásának kiterjesztését jelentené. Ez a terv gyakorlatilag már csak azért is életképtelen, mert a görög és török lakosság пш él teljesen elkü­lönülten. A szovjet repülőtechnika újabb fényes sikere 34 400 km utat tett meg 48 és félóra alatt Tupolev akadémikus új utasszállító gépe — a TU 114 D A napokban szűkszavú közleményt ad­tak ki a szovjet hivatalok, mely szerint Tupolev akadémikusnak, a híres szovjet repülőgéptervezőnek új, TU 114 D típusú turbólégcsavaros utasszállító repülőgépe 24 utassal a fedélzetén rekordidő alatt 10 — 12 km magasságban 710 km óránkénti sebességgel 34 400 km légiutat tett meg. Ez azt jelenti: a TU 114 D repülőútja na­gyobb annál a távolságnál, melyet a föld­gömbnek Moszkván keresztül történő át­repülésével kellene megtennie. A gép útja a közbeeső leszállásokkal együtt 77 óráig tartott, ebből 48 és fél órát töltött a leve­gőben. A TU 114 D próbaútja során sikerrel megoldotta feladatát: a legnehezebb ég­hajlati viszonyok közepette átrepült az Északt sark és a közép-ázsiai sivatagok fö­lött. Tupolev akadémikus úgy állította össze az útitervet, hogy a gép útvonala valamennyi szövetségi köztársaság fővá­rosát érintse. A TU 114 D a következő négy szakaszban tette meg nagy útját: 1. Moszkva — Gyikszon - Tyikszi — Tajgo­nosz fok - Habarovszk - Vlagyivosztok. Hossza 9000 km. 2. Vlagyivosztok - Kom­szomolszk na Amuré — Petropavlovszk Kamcsatszkij — Taskent. Hossza 8753 km. 3. Taskent — Sztalinabad - Frunze — Alma-Ata — Omszk - Gyikszon — Arhan­gelszk — Minszk. Hossza 8050 km. 4. Minszk - Leningrád — Tallin — Riga — Vilna — Kijev — Kisinyov — Tbiliszi — Jereván — Baku — Ashabad — Rosztov — Moszkva. Hossza 8597 km. Az első utasok benyomásai szerint az új utasszállító repülőgépen nagyon ké­nyelmes az utazás. A léglökések nem is érezhetők. Az utasok fülkéje három ké­nyelmesen berendezett szalonból áll. Kü­lönleges szerkezet biztosítja az állandóan friss levegőt, szabályozza a hőmérsékle­tet és a levegő páratartalmát, nyirkosságát. Konyha és egyéb berendezés szolgálja az 10 Az angolok egykor bevált uralmi mód­zerükkel élve, élesztik a görög—török nszálykodást, illetve mesterségesen szit­ák, hogy így fenntarthassák nyers erő­szakra épített uralmukat. Az angol im­perialisták ugyanakkor szükségét érzik, i оду látszat engedményekkel meghiúsít­sák a ciprusi nép önrendelkezési jogának érvényesítését, s ezért Mcmillan leg­íjabban azzal a minden eddiginél bár­lyúbb tervvel állt elő, hogy Cipruson étesüljön egy görög és egy török par­ament, melynek megvolna a maga saját ógköre. A végrehajtó hatalmat az йп. "anács gyakorolná, melyben az angol •ormányzó elnökölne, mellette egy-egy lörög és török helyettes működne, i rajtuk kívül négy görög és két török niniszler venne részt benne. Ez az elgondolás azonban a valóság -ián semmiképp sem változtatna Ciprus iyarmati mivoltán. A terv szerint igyanis a sziget közbiztonsága, külügye >s védelme továbbra is riz angol kor­nányozó hatáskörébe tartozna, s ezen­cívül Anglia megtartaná összes liaditá­naszpontját. A ciprusi szabadságharc vezére, Maka­•iosz hercegérsek nyíltan elutasította Acmilan jelháborító javaslatát, melyet naga a görög kormány is kénytelen volt úvetm. Az angol imperialisták mindent elkö­>etnek, hogy a ciprusi problémát még óbban összebogozzák. Ojabb és újabb erveikkel azt a látszatot akarják kel­eni, mintha a kérdés megoldása meg­tnnyi „bölcs" előrelátást és ómntézke­lést követelne. Az igazság azonban az, году éppen egyre tarthatatlanabb ural­nak és amerikai versenytársaik üzelmei nérgezik Ciprus légkörét. Ciprus ügyé­гек egyetlen életképes megoldása: a lép önrendelkezési jogának megadása, zabad demokratikus fejlődésének bizto­ílása. Ebből viszont önként következik, году a ciprusi nép szabadságharca nem zűnik meg mindaddig, míg a sziget öldjén az imperialisták zászlaja leng.

Next

/
Thumbnails
Contents