A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-14 / 50. szám

Utcai automata (H. Bidstrup rajza) Vegyék bizalommal! Magam is ezzel borot válkozom! Puskin esete a cenzorral Puskin, a nagy orosz költő írja egyik levelében: Nem az én versemről volt szó. Egyik fiatal költőtársam, aki betegen feküdt, bízott meg azzal, hogy mutassam be versét a cenzornak és kérjek enge­•délyt a kinyomatásra, mert a verset ünnepélyes eljegyzése alkalmából sze­retné átnyújtani a menyasszonyának. Leültem, szembe a cenzorral. Tuda­kozódtam becses egészsége, mélyen tisztelt családja felől, dicsértem üdvös működését, szóval egészen a jellemte­lenségig elmentem, hogy eredményesen teljesíthessem barátom megbízatását. A cenzor csak nézett rém bamba halszemével, kezébe vette a verset és hangosan olvasta az első sort: „Imádott, drága lény, üdvöm alko­tója ..." - Mi ez? - mordult fel. - Ez? Szerelmes vers - feleltem. — Egy fiatalember Írja a menyasszo­nyához. - Ogy? Hát vegye tudomásul, hogy Oroszországban imádni csak az istent és a cárt szabad. Üdv? Üdvöt csak a mennyországban lehet nyerni, — már tudniillik annak, aki érdemes rá. Drá­ga? Drága csak a szent Oroszország le­het. lAlkotó? Ez a jelző csak a menny­béli Úristent illeti meg. - De hát mi marad meg akkor a verssorból ? — kérdeztem kétségbeeset­ten. - Ml? Megmarad az, hogy: lény. Elé­gedjék meg a kisasszony ennyivel. Nem kell a fiatal lányokat úgy elkapatni. Lelkiismereti kérdés Volt egyszer egy keleti uralkodó, aki nagyon szeretett kártyázni. Mégpedig nem holmi szolid tarokkot vagy römit játszott, hanem kizárólag baccarat-t, ami köztudomás szerint — hazárdjá­ték. Egyik este nagy halom aranyat nyert európai vendégeitől. - Fényes ábrázatú uralkodó, — mondta egy angol újságíró, - nem vol­na szabad ezt a pénzt eltenned. A Ko­rán tiltja a szerencsejátékot. Az uralkodó egy darabig küzdött a lelkiismeretével. (Habozva nézett körül. Végül odafordult a mellette ülő fran­cia diplomatához: - Mondd meg te, kiváló idegen, mi a véleményed erről a kérdésről? Meg­tarthatom az aranyakat, vagy nem? - Ha becsületesen kártyáztál, ó Al­lah kedveltje, - felelte a diplomata, — akkor nem szabad elfogadnod a nyereséget, mert a Korán szerint a sze­rencsejáték bún. Ha azonban hamisan játszottál, hatalmas és fényes ábrázatú fejedelem, akkor megtarthatod az ara­nyakat, mert ebben az esetben a nye­reség nem szerencse, hanem saját "ra­gyogó elméd és hasonlíthatatlan ügyes­séged szerezte meg számodra. - A próféta szakállára, - kiáltotta elégedetten az uralkodó, - okosan be­széltél! Es az aranyakat , határozott mozdu­lattal az övébe csúsztatta. T. 23

Next

/
Thumbnails
Contents