A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-30 / 48. szám

Nobel-díj a

d-serenkoo-liafáséri A világ haladó tudományos közvéleménye örömmel és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Svéd Tudományos Akadémia három szovjet tudósnak, nevezetesen P. A. Cserenkovnak, I. M. Franknak és I. J. Tammnak ítélte oda a fizikai tudományok 1958. évi Nobeldíját, a „Cserenkov-hatás felfedezéséért és magyarázatáért." Ez a tény a szovjet fizikusok munkájának újabb nemzetközi értékelését bizonyítja. 'A szovjet fizikusok eredményeit régóta jól ismerik és nagyra becsülik az egész világ tudományos köreiben, és a modern fizika számtalan területén nyernek alkalmazást. Ahhoz, hogy a Cserenkov-hatás lényegét és jelentőségét megértsük, röviden vissza kell pillantanunk az atomfizika egyes eredményeire áz utóbbi évtizedekben. Az 1930-as években a fizikusok egy, a relativitás elméletére alapozott új feltevés alapján matematikai úton kiszámították, hogy a természetben léteznie kell egy addig teljesen ismeretlen elemi részecskének is, a pozitív elektrónnak, vagyis a pozitronnak. Utólag ugyancsak elméleti úton arra a következtetésre jutottak, hogy a protonnak is meg kell hogy legyen a maga szimmetrikus tükörképe a természetben, a negatív proton, vagy ahogy még nevezik az antiproton. Később a bétasugárzásnak nevezett rádióaktív sugárzás bizonyos sajátosságaiból arra következtetnek ugyancsak elméleti úton, hogy a természetben egy igen kicsiny, gyakorlatilag alig észlelhető fizikai hatást kifejtő részecskének, az ún. neutrínónak is léteznie kell. Mindezeknek a részecskéknek az elmélet igen nagy fontosságot tulajdonított a magfizikai jelenségek birodalmában. De e részecskékre vonatkozó összes elméletek a puszta feltevés állapotában maradnak mindaddig, míg ezeket a részecskéket nem sikerül valahogy a természetben felfedezni, mindaddig míg jelenlétüket nem sikerült kísérleti úton, tapasztalatilag is bebizonyítani. A bizonyítási kísérletek elé azonban eleinte áthághatatlannak tűnő akadályok gördültek. Szinte reménytelennek tűnt, hogy ezeknek a részecskéknek a jelenlétét valaha is ki lehessen mutatni. 1956-ban azonban fordulat állott be. Kimutatták az antiproton és a neutrino reális egzisztenciáját. Ez a nagyszerű tudományos teljesítmény egy olyan fényhatás segítségével vált lehetségessé, amelyet ezek a fénysebesség határán mozgó részecskék keltenek bizonyos folyadékban, amely ezek hatása alatt derengő fényben kezd világítani. Ez az ún. Cserenkov-féle fényhatás, amelyet 1934-ben fedezett fel Pavel Alekszandrovics Cserenkov, az akkor alig harminc esztendős szovjet fizikus. A Cserenkov-féle luminiszcencia gyakorlati kimutatására konstruálták az ugyancsak Cserenkov nevét viselő nagyérzékenységű részecskeszámlálót, amely a modern magfizikai kutatás egyik legalapvetőbb kutatási műszere. A Cserenkov-hatás nélkül kétségtelen, hogy a magfizika legjelentősebb jelenségei tekintetében még ma is az ismeretlenség homályában tapogatóznánk. A Cserenkovhatás óriási magfizikai jelentősége csak az utóbbi két esztendőben bontakozott ki teljesen. Pavel Cserenkov, a voronyezsi egyetem matematikai karának elvégzése után egyideig Micsurinszkban tevékenykedett mint tanár, majd később a Szovjet Tudományos Akadémia aspiránsaként az Akadémia Fizikai Intézetébe került. Itt a neves szovjet fizikus, Szergej Vavilov javaslatára és tudományos vezetése mellett, a rádium által kisugárzott gamma sugarak hatása alatt bizonyos folyadékokban létrejövő luminiszcenciás jelenségeket vizsgálja, és ennek kapcsán fedezte fel, hogy a . folyadék különleges lumineszkálását a fénysebesség határán mozgó nagy energiájú részecskék, a jelen esetben az elektronok okozzák. Kiderült, hogy ez a jelenség kiválóan alkalmas lehet az ilyen részecskék jelenlétének kimutatására és sebességük meghatározására is. A Cserenkov által felfedezett luminiszcenciát aztán 1937-ben Igor Jevgenyevics Tamm akadémikus és Ilja Mihajlovics Frank akadémiai levelező tag vették elméleti vizsgálat alá, és ki is dolgozták a Cserenkov-hatás teljes matematikai elméletét. Igen érdekes módon, többek között azt találták, hogy a Cserenkov-féle fényhatásnak van egy mechanikai analógja: ez a fényhatás, ahhoz az akusztikai hatáshoz hasonlít, amely egy a hangsebesség fölötti sebességgel mozgó test által a légkörben keltett hullámok nyomán létrejön. A Cserenkov-hatás Tamm— Frank-féle elméletét azóta a Szovjetunióban és a többi országban végzett kísérletek hosszú sora fényesen igazolta. A Cserenkov-számlálók ma ott találhatók minden modern magfizikai kutatólaboratóriumban. Ezek segítségével vizsgálják az elektronokat, az antiprotonokat, a különböző fajtájú mezonokat. A Cserenkov-számláló alapvető fontosságú szerepet játszik a modern óriási részecskegyorsítók — mint amilyen a Dubnában működő tízmilliárd elektron voltos gyorsító — által kibocsátott sugárzások vizsgálatában éppúgy, mint a természetes kozmikus sugárzás kutatásában. A magaslégkörbe felbocsátott mesterséges holdak éppen ezért többek között Cserenkov-számlálókat is vittek a műszergömbükbe szerelve. Tamm professzor nevéhez a modern magfizika számos kiváló fontosságú elmélete fűződik. 1930-ban ő dolgozta ki a kvantumelmélet alapján a fényszóródás elméletét szilárd közegekben, ugyancsak ő dolgozta ki a relativista kvantummechanika alapján az elektronok által okozott fényszórás elméletét. Nemrég Tamm professzor neve szélesebb körökben a termonukleáris energia békés felhasználását célzó kísérletek alapjait szolgáló elmélet kidolgozásával vált igen népszerűvé. Amint ismeretes, egy általa Szahárov akadémikussal egyetemben kidolgozott elméleten alapszanak Arcimovics és Kurcsátov akadémikus nevezetes kísérletei a plazmában végrehajtott nagy energiájú elektromos kisülésekkel kapcsolatosan. Frank professzor tevékenysége a magfizika egy igen nagy jelentőségű jelenségéhez fűződik. Már régebben ismeretes, hogy amikor egy nagy energiájú gammasugárzás hatol át az anyagon, akkor nyomban egy elektron-pozitron részecske-pár keletkezik. A gamma-foton átváltozott itt két ellentétes előjelű elektromosan töltött elemi részecskévé. Ennek a gyakran igen plasztikusan, bár nem elég szabatosan materializációnak nevezett és először a Joliot-Curie házaspár által észlelt alapvető fontosságú jelenségnek az elméletét Hja Frank dolgozta ki. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a neutronokra vonatkozó vizsgálatok egész sora, többek között a magreaktorokból kiáramló neutronsugárzás vizsgálatára vonatkozó nagy jelentőségű új elméleti módszer. Vavilov, Cserenkov, Tamm és Frank munkássága a Szovjetunióban több ízben kiváló elismerésben részesült. Cserenkovot a Munka Vörös Zászlaja érdemrend első fokozatával, Tammot a Szocialista Munka Hőse magas címmel és Frankot Lenin-renddel tüntették ki. Tamm és Frank nevei különben egyéb természetű tudományos munkásságuk révén is igen jól ismertek a világ fizikusai körében. TELKES JÚLIA NAGY LAJOS: Most elmondom i. Másoknak olyan vagyok, akár a többi, — Kis Halkszavúm, lágyröptii madaram, — Te nem szeretsz vágy-felhők közt repülni. Hisz vár reád itt vállam, derekam. De nekem már az életet jelented, Üj, férfikorom gyémánt-tavaszát. — A huzalos falakat beszögezted, Amerre annyi álmom tovaszállt. A vágyak köre végre hát bezárul. Nagyon is nagy lett s túl szabálytalan — Idő kellett, nem nyugszik önmagátul A szív, keresve unos-untalan Az Egyetlent, az Igazit, kinek lám, Parancsszavára új ritmust dobol, S kinek jöttétói a tölgyes oldalán Minden kis fűszál lángrakap s dalol. 11. „Igaz-e, mondd, hogy háború lesz újra?" Emelted rám szép, harmatos szemed. Éppen a rétről tértünk rá az útra, S éreztem én, hogy reszket kis kezed. Én nem feleltem, hisz mit is feleljek? De akkor tán az ég szakadt le rám. Agyamban vad meteorok nyüzsögtek, Mint augusztusi fénydús éjszakán. Éjjel lángokban láttam a világot, Tüzcsóvák verték fénylő alakod. Máskor sírodra hordoztam virágot, Majd meg: csókoltam üszkös ajakad. A számra nézz, hol vérig mart az álom. A számra nézz, hisz már felelhetek. — Bár hallanák körül e nagy világon A megfásult, közömbös emberek: — Másoknak olyan vagy, akár a többi, Akár a többi sok-sok millió... És titeket akarnak összetörni, — Vétó legyen minden szerelmi szó! S én elmondom az emberek szívének, Szívünknek, lásd, hogy jól megértsenek. Mibennünk izzón rettegések égnek, — Nekik kiáltok, nem a néma égnek: Vigyázzunk! — nehogy elveszítselek. 10