A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-23 / 47. szám

uyi'tftí'iatf i-o a ím anomavr ítmvmii«*nm aiv l . Alekszander Nyikolájevics Afinogenov neve és alkotása hazájában, a Szovjetunióban a legteljesebb elismerésre tarthat igényt. Munkássága révén a fiatal Író csakhamar a szocialista dráma egyik legeredményesebb úttörőjévé vált. Életműve huszonhat színmű, több filmforgatókönyv és sok apró írás a színház munkájáról. 1941 októberében egy légitámadás áldozata lett. Alekszander Nyikolájevics Afinogenov ekkor 37 éves volt. Proletkultos és rappista tévelygéseken ét jutott el a teljes értékű alkotásokig. A Kisunokám (eredeti elme Másenka) a legsikeresebb műve. Moszkvában és országszerte több száz színház játszotta s a központi Közlekedési Színház 1941 óta mindmá'g nem vette le műsoráról. Így a MATESZ lényegében mér kitaposott úton járt, mikor bemutatását elhatározta. Dokumentációs anyaga után Ítélve nálunk is sikerre számíthatott. Tárgya, mondanivalója, drámai hitele még inkább igazolta a dramaturgia feltevését. Másenka drámája hiánytalanul megfogalmazott világkép még akkor is, ha a szocialista társadalom problematikájából csak egy szűk részletet vetít; világkép, mert a teljes embert mutatja, bár központi alakja csak egy serdülő gyermeklány. Mondanivalója kiárad, kitör a tárgy adta lehetőségek keretein, s egy szét-Bartha Erzsi (Másenka), Udvardi Annu (Vera) Bartha Erzsi (Másenka), Király Dezső (Okajomov professzor), Kucsera Anna, Buckó Judit, Szabó József (diákok) Afinogenov színművének bemutatója hulló családi közösségen túl a nagy emberi közösségre, a társadalomra utal. így megfordítva értelmezi az egykor közhellyé vált igazságot, hogy a család a társadalom pillére. A családot a magántulajdon formálta polgári vagy kispolgári mentalitásból fakadó önzés és anarchia juttatta válságba. A dráma megrázó erővel bizonyltja, hogy csakis az egészséges társadalom, a szocialista társadalom mentheti meg, ami még megmaradt belőle, az individualizmus és önzés rétegei alatt sorvadó emberi meghittségét. A cselekmény Dickens gyermekregényeire emlékeztet, s egy megható je-, lenet egynesen az angol szerzőre utal. Minden ízében meggyőző és mindenkihez szóló történet. Másenka apja meghalt, anyja új boldogságot keres, és a gyermeklány a paleográfiának élő, könyvmoly nagyapához menekül a számára elfogadhatatlan új körülmények elől. Másenka, a gyermek a jövő — a magunk folytatása, az új szocialista társadalom záloga; Okajomov professzor a rideg, megcsontosodott vénség. Másenka a könny és a mosoly, a bolondos április és a teljes szeretetreméltóság. Megható módon küzd a nagyapa szeretetéért, és kiharcolja, mert gyermek és ellenállhatatlan. Mikor Okajomov szíve már teljességgel meglágyult, mikor a gyermek már nélkülözhetetlenné vált számára, akkor megjelenik Vera, Másenka anyja, és jogaira hivatkozva el akarja szakítani tőle. Itt, ezen a ponton szól bele a drámába a Komszomol gyermekközössége, az új társadalom és visszaadja az unokát a nagyapának, a gyermeket édesanyjának, s^a gyermeknek az édesanyát. 'Leonyid és Nyina szerelme, Tumanszkij doktor és fia megigazulása és a főcselekménnyel párhuzamos motívumok mélyen kihangsúlyozzák a mű mondanivalóját. Az MATESZ a Kisunokám bemutatójával bensőséges sikert aratott, és így méltóképpen emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról; ugyanakkor komoly művészi teljesítménnyel dokumentálta a csehszlovák-szovjet barátságot. Másenkát a Dódival már népszerűvé vált Bartha Erzsi alakította. Kiderült, hogy sokan alaptalanul féltették őt ettől a szereptől. Az első kép egy-két jelenetében arcjátéka néhány elvétett mozdulata ugyan még Dódira emlékeztetett, ezt a benyomást még fokozta a csaknem azonos hajviselet is. Am Leonyid megjelenése őta szemmelláthatóan nőni kezdett, s végképp leküzdötte alig észlelhető gátlásait. Másfél esztendőt kelletett megmutatnia a serdülő gyermekleány életéből. Valóban minden jelenetében új volt, más volt. Egyszer a magára hagyott gyermek, máskor a nagyapja szeretétét áhítozó kisunoka, aztán a szerelem sejtéseivel viaskodó, fölérző kislány - a bolondos április: végül a Komszomol tagja, a Szovjetunió kicsi polgára. Minden helyzetben meggyőző játéka felejthetetlen kis Másenkát eredményezett. Király Dezső Okajomov professzora hiteles tudós és öregember típus. A rideg, magára maradt könyvmoly a drámai folyamatban könnyes, kedves humorú nagyapává oldódik. Kiváló partnere Podhorsk^ felvételei Okajomov professzor és a kisunoka Bartha Erzsinek. Minden közös jelenetben logikusan reagálnak egymás játékára, így a teljes művészi visszahatás még inkább fokozza teljesítményüket. Tarics János Leonyid szerepében kissé túloz. Arcjátékát olykor nem hatja át az érzelem. Inkább szándék, mint átélés eredménye. Am alakításának vannak nagy képességekről tanúskodó mozzanatai is. Mikor rátalál szerelmére, mikor gyermeke születik, lelkendező, tiszta öröme megható emberi élményt nyújt. Nyina énektanárnő alakját a szerző homályosabban fogalmazta meg. Annak ellenére funkciója félreérthetetlen, és Botka Zsuzsa hitelesen alakltja. Érett, gyengéd lelkületű asszony. Szerelme, érzelme megfontolt. Tóth László Tumanszkij doktor szerepében kitűnően alakítja a nőhódító szép férfitíp.ust, de magérádöbbenése és megtisztulása nem mondható meggyőző teljesítménynek. Talán több hasonló szerepéből adódnak gátlásai, * hol ugyancsak a nőhódító szép * férfit játsszotta. Csakhogy most merőben új feladat állt előtte, s valljuk be, számára szokatlan feladat. A felelőssége tudatára ébredő apa és ember drámai színeváltozását így nem tudta teljes mértékben elhitetni inkább külső adottságaira támaszkodó, mint belső átélésből fakadó játékával. Tóth Lászlót meg kell óvni az egyoldalú szerepektől, s úgy vélem Tumanszkij doktor alakítása komoly lehetőséget nyújt neki, hogy kitörjön már-már modorossá vált egyoldalúságából. Gyurkovics Mihály Viktor szerepében kedves, könnyelmű kamasz. Apját majmoló durvaságát, de a fiatal lélek őszinte megigazulását is teljesen átéli. Lelkes Magda mint Mótja házvezetőnő valóságos meglepetés volt. Modorossága, külsőségekben tobzódó komikuma eltűnt. Valóban Mótját játszotta, ahogy a szerző megfogalmazta, a zsörtölódő, de gondos, kissé groteszk házvezetőnőt. Vera, Mása anyja nem a legszerencsésebben került ki a szerző tolla alól. Udvari Anna az alakjában rejlő lehetőségéket teljességgel megvalósította. Kucsera Anna, Buckó Judit és Szabó József Másenka osztálytársainak szerepében kedvesek, igazán fiatalok. Minél jelentéktelenebbnek látszik szerepük, funkciójuk annál fontosabb. ök a gyermekközösség, az új társadalom, a konfliktust feloldó tényező. Az utóbbi kettő új tagja a színház művészegyüttesének, teljesítményük azért annál meglepőbb. A bemutató sikere, a színészek teljesítménye, a jellemek növekedése, változása, a drámai folyamat csaknem hiánytalan kibontakozása elsősorban Viktor Lukáé átgondolt és alapos rendezői munkáját dicséri. A jelenetek beállítása, képszerüsége, mozgalmassága mindenütt a mondanivalót szolgálja. Mindenkit csak örömmel tölthet el, hogy a Púcsik Jóska sok fegyelmezetlensége után, ilyen szép munka került kl Viktor Lukéi kezé alól. BABI TIBOR