A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-23 / 47. szám

Genfben, a Nemzetek Palotájában folyt le a Szovjetunió, az USA és Anglia képviselőinek értekezlete az atom és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetése ügyében. Képünkön balról: James J. Wadsworth, az USA, Szomjon K. Carapkin, a Szovjetunió és W. David Ormsley-Gore, Nagy-Britannia képviselője A kanadai Springhülben nemrég heves földrengés következtében bányaomlás tőrtént, amelynek 39 halálos áldozata volt. További 35 lányászt nem sikerült megtalálni. A mentőszolgálat tagjai igyekeznek megnyugtatni a kétségbeesett hozzátartozókat 1858—1940 A Béke Világtanécs felhívására 1952 óta a haladó világ évről évre megemlékezik a tudomány és művészet halhatatlanjairól, akik müveikkel új távlatokat nyitottak az emberiség előtt; s munkásságukkal a haladás, a népek közti barátság és a béke nemes eszméjét szolgálták. Épülő szocialista rendünk különösen hálás azoknak a tudósoknak és művészeknek, akik a népek közti megértést, az ember tiszteletét, munkájának megbecsülését hirdették meg, és így hozzájárultak egy szebb és tisztultabb világ megteremtéséhez. Ebben az esztendőben a több mint hat évszázaddal ezelőtt élt Kuan Chan-cschinget, az ősi Kína nagy drámaíróját, majd sorban Dzsingisz kán korának leghumánusabb elméjét, a költő és tudós Szadit, Evangélista Torricellit, a zseniális olasz tudóst, John Milton XVII. századbeli angol költőt, az Elveszett paradicsonm új fényre törő szerzőjét. Korín Ogata japán festőművészt, Honoré Daumler-1, a halhatatlan francia festő-szatirikust ünnepeltük, és ezekben a napokban a száz évvel ezelőtt, 1858 november 20-án született Selma Lagerlöf svéd irőnő életművéről emlékezünk meg. Lagerlöf szinte egyik napról a másikra, már első regényével, a Gösta Berllnggel tette világhírűvé nevét. A magyar olvasó különös szeretettel fogadta ezt a könyvet, melynek minden sora és alakja Krúdy írásművészetére, az ö mesébe olvadó, gavalléros, balladás hangulatú, sehol sem bántó úri világára emlékeztet. Azok a finom pasztellszínek, amelyekkel Krúdy elénk bűvöli 8 régi Budát, Podollnt, Szindbád világát, ugyanilyen varázsosan hozzák elénk a svéd VSrmlandot, az írónő szülőföldjét. A sziklés talajúi gyér termést adő VSrmland inkább a legendák és mesék hazája, mint a valóságé. A lélek vágya mindent, eszményit, verejtéket és könnyet az emlékezés varázsával megédesít, de azért nem látunk hazugságot ebben a szemléletben, mert a költészet szépsége lengi át a lagerlöfl életformát. „A legendaképzés, az elhitető mese adománya Lagerlöf legfőbb Írói tulajdonsága; ez élteti többi írását is. Legszebbek talán azok, amelyek műfajuk szerint Is legendák: nagyszerű Krisztus legendái" — írja róla Szerb Antal irodalomtörténetében. A skandináv irodalomban Lagerlöf fellépése előtt az Istenkeresés problémája foglalkoztatta a legtöbb költőt. Lagerlöf érdeme, hogy ezt az Istenkeresést költészettel ötvözte, s a szív tisztaságét, a lelkiismeret hangját, a megsegítés eszméjét megcsendltette. Jeruzsálem clmü regényében már földlzűbb valósággal festi meg a szektárius, szentföldjáró svéd parasztokat zord északi hazájukban — dickensi erővel hirdetve a jóság és szeretet gondolatát. A jóság és békesség, a hűség és becsület erénye övezi Lagerlöf valamennyi regényének hőseit; a béke útján szeretné őket látni mind mint a megklsértésnek, a gonoszságnak ellenállóit, a becsvágynak és hiúságnak tagadólt. A békességnek, a béke világinak szakadatlan áhítata • adja meg Lagerlöf Irésmüvészetének maradandó értékét; ez a békehang az, amely a mához ls szól. Inti az embert, hogy az összefogásban a munkás életben, a közeledésben, az egymás megbecsülésében rejlik a béke titka. E. V. A kínai nép és a világ becsületes dolgozóinak számtalan tiltakozása ellenére az USA folytatja szégyenteljes háborús provokációit. Legutóbb „Nike Hercules" típusú irányítható lövedékeket szállítottak Tajvanra Selma Lagerlöf