A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-16 / 46. szám

Hogyan tervezzük falusi lakóházainkat A nagy orosz forradalom hatása alatt nem. csak a . gazdasági élet egész szerkezete, az emberek egymás közötti viszonya, a termelés módja, törvényei és lendülete, a kulturális és tudományos kutatás módszerei és lehetőségei, szóval az ember egész élete változott meg, hanem a foradalom befolyással volt az építészetre, és e befolyás egyre érezhetőbbé válik a falusi ház fejlődésében is. A kollektív gazdálkodás lassan teljesen ki fogja szorítani a falusi ház udvaráról a csűrt, az istállót és az ólakat. Ezáltal a lakóház egészségesebbé, szebbé és tisztábbá válik. Hogy ez a fejlődés mily óriási kulturális haladást jelent, azt csak akkor érthetjük meg igazán, ha a falusi ház keletkezésére és fejlődésére jellemző kétféle rendszerű lakóházra: a) a Wohnstallhaus — ólas-lakóházra és b) a Wohnspeicherhaus — éléskamra-lakóházra gondolunk. Az előző főleg germán eredetű, és Közép-Európában keletkezett, az utóbbit Észak-és Kelet-Európában a szlávoknál látjuk etöször. A germán lakóházakban az istálló a lakószobával egy tető alatt volt; a tejet adó tehén vagy kecske, a család legnagyobb kincse az előszobán át ment az ólba. A másik fajta ház szoba, pitvar és kamrából áll. Az istálló teljesen külön áll az udvaron, esetleg az ellenőrzés miatt a lakóházzal semben. Még ma is láthatunk Szlovákia egyes falvaiban, Tirolban és Bretagneban ólas lakóházakat. Az éléskamra-lakóházban, mely — egyes etnográfusok szerint — már magasabb kulturális fokot jelent, az istálló teljesen külön állott. Az állatok, a jószág külön karámot, aklot vagy állást kapott; különösen akkor, mikor az állatállomány erősen megszaporodott. Kétségtelen, hogy egészségi, kényelmi és kulturális szempontokból ez magasabb fejlődési fokot jelent. Szocialista rendszerünkben a falusi embernek és családjának élete egyre közelebb kerül a városi ember életéhez és életkörülményeihez. Lassan a falu és a város közötti különbség alig lesz észrevehető, ha nem is fog teljesen eltűnni. A fentiek figyelembe vételével beszéljünk most arról, hogy mire kell ügyelnünk egy új falusi ház tervezésénél? 1. Építsünk lehetőleg olyan szfraz, kemény terepen, ahol a talajvíz állása mélyen van A talajvíz szintjét a kút vízmagasságából állapíthatjuk meg legkönnyebben. 2. A lakóház ne érintkezzék se az ólakkal se istállókkal. A pajták, szalmakazlak is minél messzebb legyenek a lakóháztól. 3. A ház előtt legyen okvetlen előkert hátul pedig gyümölcsös. 4. A család tagjai számának megfelelően a lakóház előszobából, egy vagy több szobából konyhából, kamrából és mindenesetre fürdővagy mosöszobából álljon. Ahogy minden falubar ma már van villany, úgy idővel lesz vízvezeték is. Mikor ez megvalósul, akkor a fürdöszobs egy részéből vízvezetékes vécét is készíthetünk ezért legyen a fürdőszoba elég tágas. 5. A tornác szerencsés része a falusi háznak és alig drágítja meg az építkezést. Hasznos é: kellemes, mert az eső és nap ellen védelmei nyújt, és a falusi házat szebbé, külsejében и stílusosabbá teszi. 6. A lakószobák alatt legyen pince. Mine a pince, mind a padlásfeljáró a tornácról nyíljon ia nincs tornác, akkor a pmcelejarat lépcsőjét e kell fedni. 7. Igen fontos a kút megfelelő elhelyezése. \ kút ne legyen túl közel az épülethez, és ikvetlen fedjük be, nehogy az eső s a ievelőben levő por, valamint egyéb tisztátalanság tizét beszennyezze. MIKOR, MIBŐL ÉS HOGYAN ÉPÍTSÜNK? 1. Legcélszerűbb, ha télen — mikor a mezőgazdasági munka csaknem szünetel — kezdjük ;1 az építkezést. De mivel éghajlati viszonyaink niatt ez költségesebb, csak a teljesen mechalizált, nagyobb építkezési üzem tudja megvaósítani. Ezért ajánlatos, hogy a telet fuvarotásra, építési anyag gyűjtésére használjuk fel. izenkívül készítsük el építési telkünk planírozását és végezzük el az alapok és a pince kiásását. 2. Az alapokat és a pincefalat köböl vagy betonból rakjuk. A beton megfelelő keverése és alapos döngölése azért fontos, mert a jó döngöléssel cementet takaríthatunk meg. A jó döngölés nagyobb szilárságú betont ad. A keverési arány az alapoknál 1:10, a pincefalaknál 1:8 legyen. 3. Az alapok szigetelése, azaz elválasztása a rá épülő falaktól igen fontos. A szigetelő anyagai sohase takaréskoskodjunk. A szigetelést a környéző terep fölött legalább 10—20 cm-re és a szoba padlója alatt 10—15 cm-re helyezzük. A szoba padlója mindig a terep fölött legyen. A jó szigetelés, különösen agyagból készült falaknál igen fontos. 4. A falak különböző vastagságiak. A szélső, úgynevezett főfalak, ha téglából épülnek, 45 cm vastagok; ha köböl épülnek, legalább 50 cm-esek legyenek. Közbeeső főfalak, melyeken terhelés van, például niennyezetgerendák, ha téglából vannak, 30 cm vastagok is lehetnek. A válaszfalak 15 cm vastagok. Van még úgynevezett önhordó válaszfal, amely 7—8 cm vastag, és akkor keletkezik, ha a téglákat élére állítva (kant) falazzuk. Üjabban elterjedt az üreges beton- vagy salaktéolából éoült fal. Sohase feleitsük el az üregeket száraz homokkal vagy tiszta gyökér-, esetleg szervesanyag-mentes törmelékke! kitölteni, különben a fal nem szigetel megfelelően. A gyakorlatból tudjuk, hogy a falakban levő nagyobb légterek nem szigetelnek jól. Legjobban szigetelnek az apró likacsok; ezért jók azok a téglák, melyeknek anyagába szénport keverünk és így égetjük ki. A szénpor kiégetésével likacsos, könnyű és jól szigetelő téglát kapunk. 5. A mennyezetet rendszerint fagerendákból készítik felső deszkázással. Igen ajánlatos a keskeny, félcollos 1—1, 2 cm deszkákból álló alsó deszkázás is, amelyre a nádat verik. Erre kerül a vakolás, fgy sík mennyezetet és meleg fedémet kapunk. A fedémet belülről feltöltéssel borltjuk, s ezt pedig agyagtapasztással vagy egy betonréteggel vonjuk be. A szakszerűen készített fedém éppen olyan fontos, mint az alsé szigetelés. A fedém az épületet felül szigeteli, tűz esetén pedig megakadályozza a lángoknak az épület belsejébe való hatolását. A feltöltés vastagsága 6—8 cm, a pelyvával kevert agyagtapasztás 5—6 cm. Ha agyagtapasztás helyett betonnal szigetelünk, akkor a beton vastagsága legalább 4—5 cm legyen. A megrepedezett tapasztást utólag mészhabarccsal öntjük be. A fedém szigetelését a legnagyobb gonddal kell végezni. 7. A ház fedelét héjaiásnak hívjuk. Szalma, nád, zsindely, pala, cserép és bádog héjalást ismerünk. Legnehezebb a cserép, ezért a legerősebb fedélszéket kívánja. A fedélszék hajlása, meredeksége a vidék eső-átlagával függ össze. Ahol sok a csapadék, ott meredekebb héjalású fedélszéket készítünk. Igen fontos a héjalás karbantartása. Ha eav Dala vaov cseréD hiánv-8. Ne hanyagoljuk el a bádogosmunkákat sem. A kéményszegéseket, az ereszcsatornákat és a lefolyó csöveket 3—5 évenként mázolni kell. 9. A jó asztalos legalább 2—3 éves száraz fából készíti az ajtókat s ablakokat. Az ablakok legyenek befelé nyílók; az ajtók egyszárnyúak, mégpedig a bejárati ajtó 1X2 m méretű, a többi ajtó 0,70—0,90X2,00 m. Az asztalosmunka szakszerű festése az ajtók, ablakok élettartamát meghosszabítja. Az ablakok szúnyog-és légyfogó hálójáról se feledkezzünk meg. 10. A padlót rendszerint deszkából készítik. A párnafák száraz, szerves anyag nélküli feltöltésbe legyenek beágyazva. Jó és hasznos, ha a párnafákat bekátrányozzuk. Ha az altalaj nem teljesen száraz, ebben az esetben a padló alá egy 5—6 cm vastag sovány beton (1:12) réteget rakjunk és arra egy sor kátránylemezt is fektessünk. Ahol pince van, ott ez felesleges. 11. Nagyon fontos a kémények és tűzhelyek megfelelő elhelyezése is. Felületes kőművesek és rossz ácsok a mennyezetgerendákat a kéményeknél nem váltják ki, hanem végük a keménybe torkollik. A kőműves feladata, hogy ezt észrevegye, és segítsen rajta. Nem elegendő a gerenda végét egy élére állított téglával elszigetelni! Az ilyen felületes munka gyakran belső (lappangó) tüzet okoz. 12. A gazdasági udvar, az ólak, az istálló, a trágyadomb, a pöcegödör és a árnyékszék a lakó épülettől messze, legalább 8—10 m távolságban legyen. A gazdasági épület és a lakóház között jó. ha fákkal beültetett kert van. Az udvart lehetőleg kövezzük ki. A széna-és szalmakazlakat — tűzveszély miatt — az épülettől minél messzebb rakjuk. BÄRKÄNY JENŐ A KÜRT0 YES5Z0b0L FONVA. КШО ШИЕ Ъ/ ÍLE5KAMRA5 LAKÓШ МШШ -12 ÍZ. A 19-IK SZAZAD&OL [H0M0L0VAJ A UÁl NÉZETE. , 01АНШНА1 SM0LN1K 177 ПАИ A 19-IK SZAZADBÓL .[KRAU55J