A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-09 / 45. szám

A puskás ember A puskás ember az úgynevezett Lenin-sorozat' harmadik része. A Lenin októberben és a Felejthetetlen év után M. Pogogyin forgatókönyvet Irt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik szakaszáról. E művében azoknak a névteleneknek állit emléket, akik megalakították az első szovjet államot. 1917. A cári Oroszország inog, a frontokon megtagadják az engedelmességet. A katonasághoz eljutnak Lenin felhívásai. A sok írástudatlan katona közptt mindig akad egy, aki tud olvasni. A szemek felnyílnak és az agyak megvilágosodnak. Vanya Sedrin, az egyszerű közlegény épp szabadságra megy, zubbonya alatt elrejtve viszi bajtársainak Leninhez intézett köszönetét. Elámul a front mögötti változások láttán. Fehérek, bolsevikok, cári csapatok, Kerenszkijék - testvér, testvér ellen, és az áldozat mindig ugyanaz: az egyszerű orosz ember. Sedrin a forradalmi csapatokhoz áll és elkerül a forradalom fészkébe, a Szmolnijba is, ahol találkozik Leninnel. Mélyen meghatja Lenin őszinte, egyszerű egyénisége, és e találkozás kihat további magatartására. Vezetője lesz egy rohamcsapatnak, melynek katonái • hiányos felszerelésüket hősiességükkel pótolják. A harc folyik tovább, de a gyárak már a munkások kezében vannak. A Putyilov üzemben készített első páncélvonat Lenin jelenlétében gördül ki az üzem kapuján. Itt mondj» el Lenin emlékezetes beszédét a puskás emberről: „Ha bárki, bárhol másképp is ítélné meg, a nép mindenütt megérti, hogy az egyszerű puskás ember a barátja, aki jogaiért és boldogságéért harcol." A filmet S. Jutkovics rendezte és zenéjét D. Sosztakovics Irta. Sedrint, az öntudatra ébredt parasztot V. Tenyin alakítja emberien és a valósághoz hűen, Strauch, Lenin kiváló alakítója talán soha nem volt meggyőzőbb, mint ebben a filmben, holott egy történelmi alaknak ilyen szokatlanul hosszú szerepeltetése igen nagy féladat elé állítja a művészt. M. Cserkaszov, M. Bernesz, V. Lukin játsszák a többi főszerepeket. Egy éjszakán A németek által megszállt norvég városban egy éjszaka a Gestapo razziát tart. A kiadott parancs szerint hajnalig össze kell fogni a zsidókat, hogy gyűjtőtáborba szállíthassák őket. Dr. Lehmann a házba betörő osztag elől a halálba akar menekülni, leugrik lakása ablakából és halálosan megsebesül. A németek halottnak hiszik és ott hagyják az aszfalton, de a házfelügyelő beviteti a kórházba. A haldokló itt egy pillanatra magához tér, és megkéri a szolgálatos orvosnőt, hoo segítsen tíz német zsidógyereken, kiknek szülei már korábban a gázkamra áldozatai lettek. A fiatalok egy kis gyermekotthonban élnek, melynek eddig ő volt az orvosa. Az orvosnő azonnal a gyermekek megsegítésére siet. Előbb nagybátyja külvárosi villájában talál részükre menedéket, majd mikor itt bizonytalanná válik helyzetük, elhatározza, hogy a semleges Svédországba szökteti őket. A vállalkozás igen veszélyes. Már éppen a határ közelében vannak, mikor az üldözők nyomukra akadnak. Ekkor a legnagyobb fiú a veszélyt látva önfeláldozón elszakad a csoporttól, ellenkező Irányban futásnak ered, hogy elterelje a németek figyelmét a többiekről. Az üldözők lelövik, de kis társainak sikerül átlépni a menedéket és életet jelentő svéd határt. Norvégia, e békeszerető kis ország is megszenvedte Hitler uralmát. A film az emberséges és becsületesen gondolkozó norvég nép magatartáséról tesz bizonyságot a megszállás alatt, de sajnálatos, hogy meggyőző erejét gyöngíti a szöktetés lefolyásának nem egy naiv mozzanata. A filmben norvég és német színészek anyanyelvükön játszanak. A fiatal orvosnőt A. L. Tangstadt alakltja igen finom eszközökkel. Kitűnő az SS órnyagyot megelevenítő O. Panning, a lübecki színház igazgatója, bár túlzottan rokonszenves beállítása nem teszi éppen hftelessé az alakot. Mint a soha el nem nyomható szabadság himnusza zeng a filmben Beethoven örökszép zenéje az oslói filharmonikusok előadásában. SIMKÖ MARGIT Ne lőj! Testvéred vagyok! Jelenet a Puskás emberből Vasa Sedrin — V. Tenin A tíz gyerek a határmenti zónában vonatra száll