A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-02 / 44. szám

Seregszemlére készülünk.. Központi szemlénk csak akkor töltheti be hivatását, ha cél helyett maga is esz­közzé, a színjátszó-mozgalom állandó ösztönzőjévé, serkentőjévé válik. A se­regszemle tényleg nem cél, hanem eszköz a műkedvelő tevékenység állandó és fo­kozott eszmei-művészi gazdagítására. Az időszerű kérdésekkel foglalkozó drámairodalom ma már annyira gazdag, hogy túlságosan áltátszó ürügy lenne bármelyik Csemadok csoport részéről, ha a „nincs megfelelő színdarab" kifogással élne. Lapunk hasábjain sorra vesszük a köz­ponti szemlére készülő első osztályú színjátszó csoportokat. Felkeressük őket próbáikon, beszámolunk sikereikről és ne­hézségeikről, elért eredményeikről ös gondjaikról, hogy ezzel is egyengessük a helyes műsorpolitika útját. Léva Termékeny viták és tervezgetések után úgy döntöttek a lévaiak, hogy szín­játszóink központi szemléjére Tudor Musa­tescu román író Titanic keringő című vígjátékával jelentkeznek. Amikor a lévai csoportról esik szó, színjátszóink mindig a Csárdáskirálynő sikeres előadását emlegetik, arról azon­ban már nem beszélnek, hogy a lévaiak pénztéri naplója - noha közel hatvan­szor játszották „egetverő sikerrel" Kál­mán Imre operettjét —, komoly ráfize­tésről tanúskodik. De hát jmintegy 60 ember utazási költsége, ellátása (hébe­hőba egy-egy bankett) tekintélyes ösz­szeget emészt fel! i A tavalyi seregszemlén - amint tud­juk — a lévaiak Csemadok csoportja került az első helyre, ök tehát a vánT dorserleg tulajdonosai. Ezt a sikert Az igazgató úr nevenapja című lengyel sza­tírával érték el. Szindarabválasztásuk tehát helyes volt. S úgy látszik, hogy to­vábbra is jó úton haladnak. Ezt sejteti V i 1 с s e к Bélának, a helyi szervezet elnökének kijelentése is1: — Csoportunk ezentúl igaz művészetet akar nyújtani a város és a környező falvak dolgozóinak; fejleszteni akarja művészi igényét és ízlését. - A Titanic keringő is ezt szolgálja? - Igen Szerintünk ilyen jellegű szín­darab fontos lépcsőfok a giccses operet­től a mélyenszántó, szocialista drámához vezető úton. — Méghozzá nem is kis lépcsőfok — egészíti ki F ű г у Ferenc, a csoport leglelkesebb tagja - hiszen a Titanic keringő sziporkázó szellemességgel lep­lezi le a kispolgári társadalom rengeteg fonákságát. Az az érzésem, hogy ezzel a vígjátékkal elérünk legalább ötven elő­adást; pedig ez igazán nem operett, hanem szerintem irodalom a javából. - Hogyan folynak a próbák? — December elején szeretnénk meg­tartani a bemutatót. Színjátszóink lelke­sen készülnek a nemes vetélkedésre. A versenyen résztvevő huszonöt csoport­ból a két legkitűnőbbel mérjük össze erőnket. Ez pedig nem kis feladat. - De nem ám! - toldja meg Danis József, a Csemadok járási titkára. — Ha ráadásul figyelembe vesszük, hogy helyi szervezetünk „öreg" gárdája a népnevelő munkával párhuzamosan új, „fiatal" gár­dát ls szervez, bizony nagy fába vágta fejszéjét. Hiszem, hogy munkája ered­ményes lesz. A fiataloknak is helyet kell biztosítanunk rendezvényeinkben. Hogy jő munkát várhatunk tőlük, azt tánccso­portukkal már bebizonyították. - Mivel foglalkozik az új csoport? - Kónya József Kincskeresők című ze­nés-énekes bohózatát tanulja. - Miért éppen ezt választották? - Kónya József lévai származású. Éles Marika menyasszony fátyla című színjátéka mindenütt nagy sikert aratott. Reméljük, hogy új darabja is tetszeni fog közönségünknek. Biztosíték erre, hogy jól veti fel a problémát és jól ismeri a környezetet, amelyről ír. Ez alkalommal csak ennyit a lévaiak­ról. Hisszük, hogy a lévai „öreg" és az „ifjú" színjátszók eredményes munkát végeznek, és rövidesen tapsolhatunk majd nekik bemutatójuk alkalmával. Bős A központi szemlére készülő műked­velőink műsorán örömmel olvastuk Barta Lajos nevét Barta Ady és Móricz kor­társa volt. Irodalmi tevékenysége, bátor szocialista állásfoglalása írásainak hatá­rozott színezetet ad. Drámáinak bemuta­sa élményt jelent számunkra. A bősi színjátszók az író Zsuzsi című darabjával készülnek a seregszemlére. Szereplői egyszerűségükben is meg­nyerő figurák, akiknek élete, emberi arca gyakran eltorzul az akkori Magyar­ország zsandárállamának rácsai mögött. S így a szerelem is más színezetet kap a darabban. Zsuzsi és Balog Feri házasságba for­duló ismerkedése a csendőrök szinte percenkénti beavatkozása nélkül szokvá­nyos falusi életképpé sziruposodna, s ta­lán tragikusan végződne a játék, ha a fiatalok szerelme nem bizonyulna erő­sebbnek a kakastollasok üldözésénél. Szerelem és zsandárok, szép idő és csúf idő úgy váltakoznak Barta drámájában, mint ahogy a század eleji magyar pa­raszt életében a bú és az öröm, a vi­dámság és a szomorúság. Barta Lajos emigrációja sorén hosszú éveket töltött hazánkban. Ezért szinte a sajátunknak valljuk. Bős is eddig főleg a operettnek hó­dolt. A lévaiak tavalyi sikerén felbuz­dulva, most ók is változtattak műsorpo­litikájukon, és Barta vígjátékával nevez­tek be a szemlére. — Hogy tetszik a szereplöknek Barta vígjátéka ? — kérdeztük meg S z é n á s у Piroska rendezőt. - Mindnyájukat lelkesíti az élettől duzzadó történet sok iqazséga. A szerep­osztás is sikerült, s remélem, nem fo­gunk szégyent vallani előadásunkkal. Mi is bízunk a hősiekben és kíváncsian várjuk bemutató előadásukat. - eöry -Jelenet Az igazgató úr nevenapja II. felvor násáből. Füry Ferenc, Fülöp Dezső és Kaszás László Bősi pülanat felvét el a Zeng az erdő be­mutatója után Szénásy Pirosica, Csörgő Irén, Varga Mihály a Boci boci tarka cimü operettben Fííry Ferenc és Nikisser Éva a Csárdás­királynőben

Next

/
Thumbnails
Contents