A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-02 / 44. szám

és a magyar zenetudománynak egyaránt fontos feladata, hogy felmérje azt a hatást, amit Bartók munkássága jelentett a szlovák zenére. Szerepe kétségtelenül nagy volt a szlovák folklór feltárásában, s népeink kapcsolata szempontjából alig felmérhető a magyar és a szlovák népzene kölcsöijhatásáról szóló megállapítása, amelyet a magyar és a szlovák nacionalista tudomány egyaránt támadott. Bartók a húszas évektől kezdve több nagy sikerű koncertet adott Csehszlovákiában. E koncertek is elmélyítették a csehszlovák zene képviselőivel való kapcsolatot. A két állam közötti rossz viszony és a nacionalizmus azonban akadályozta, hogy Bartók még többször ellátogasson a szomszédos Csehszlovákiába. Népeink együttműködésének demokratikus hagyományain túlmutatnak a kommunista mozgalom kapcsolatai. A határt e kétfajta együttműködés között sokszor nehezen lehet megvonni, hisz József Attilának a kommunista Üttal való együttműködését ez utóbbi kapcsolataihoz számíthatjuk, s nem egyszer a demokratikus együttműködés kommunista kapcsolatokká fejlődhét. Már szó volt a Magyar Tanácsköztársaság csehszlovákiai visszhangjáról, s a magyar kommunisták szerepéről a CSKP megalakításában. Míg 1919-ben s az azt követő időkben a magyar kommunisták nyújtottak jelentős segítséget csehszlovák elvtársaiknak, addig az ellenforradalmi rendszer idején a CSKP nyújtott felbecsülhetetlen segítséget az illegalitásban harcoló magyar kommunistáknak. Miben állott ez a segítség? A kommunista eszmét, gondolatot tartalmazó sajtó nagyrészt Csehszlovákiából került át Magyarországra. Már 1920-ban egy bécsi nyomdában szedett magyar lapot, a Proletárt, a csehországi Kladnóban nyomták. E kommunista kapcsolatokban is igen nagy szerepet játszott a csehszlovákiai magyarság. A határmenti magyarlakta területeken ugyanis a CSKP viszonylag erős szervezetekkel rendelkezett, amelyek támogatták az illegális magyar párt tevékenységét. A KMP megsegítésére irányuló munkát a CSKP prágai központja irányította. A csehszlovákiai magyar kommunisták pedig nagy leleményességgel, minden lehetőséget kihasználva juttatták el a kommunista sajtót Magyarországra. Ez a munka szakadatlanul folyt a két világháború közötti időszakban. A CSKP különösen a fasizmus előretörésének idején fokozta a kommunista sajtó Magyarországra küldését. 1937-ben például a magyar kommunisták úgy játszották ki a Horthy-hatóságok éberségét, hogy a kommunista könyvek címlapját megváltoztatták. Hadd jegyezzük meg, hogy a Szovjetunióból jött magyar nyelvű sajtó is Csehszlovákián keresztül, a CSKP segítségével jutott hazánkba. A csehszlovákiai párt magyar nyelvű sajtóját is rendelkezésére bocsátotta az emigráns magyar kommunistáknak. A napilapoktól kezdve a kulturális folyóiratokig gyakran találkozunk a magyar kommunista politikusok és írók cikkeivel, tanulmányaival, szépirodalmi munkáival. E cikkek, tanulmányok nagyrészt magyarországi témákkal foglalkoztak, ami ugyancsak jelentős segítség volt a KMP számára. De nemcsak a magyarországi kommunisták foglalkoztak Horthy-Magyarországgal s támadták annak gazdasági és politikai rendjét; a kommunista magyar lapoknak ez állandó témája volt. S a Csehszlovákiából átjuttatott sajtónak meg is volt a hatása Magyarországon, ami elsősorban a határmentén volt tapasztalható. A salgótarjáni bányászolc körében termékeny talajra találtak a Losoncról átcsempészett kommunista röpiratok, újságok. Különben a salgótarjániak — mint erről egy rendőri jelentés számolt be 1929-ben — turistaöltözetben rendszeresen átjártak Csehszlovákiába, ahonnan kommunista sajtóterméket hoztak magukkal. A tatabányai bányászoknak is megvoltak az állandó kapcsolataik Csehszlovákiával, Piszke, Lábatlan és Tokod magyar munkásaira is jó hatással volt a CSKP tevékenysége, s ennek Magyarország felé irányuló munkája. A legális CSKP magyarországi befolyását és a csehszlovák—magyar kommunista kapcsolatokat mélyítette a Csehszlovákia főiskoláin, elsősorban a brünni technikai főiskolán tanuló magyaországi diákok egy része. E diákok a párt hatása alá kerültek, sokan közülük kommunisták lettek, s a szocialista eszmét terjesztették magyarországon visszatérésük után. E kapcsolatokon kívül a KMP és a CSKP között — nem egyszer más közép- és kelet-európai pártokkal együtt — fontos megbeszélések folytak a közös célkitűzések meghatározására, az akcióegység biztosítására. E jelentős együttműködésből csak kettőt emelünk ki. Ezerkilencszázharmincháromban a CSKP által szervezett prágai antifasiszta kongresszuson magyar küldöttek is részt vettek. Még fontosabb volt az az értekezlet, amely 1938 augusztusában a Csehszlovákia létét fenyegető veszély idején ült össze a CSKP kezdeményezésére, s amelyen a közép- kelet- és dél-európai kommunista pártok delegátusai mellett a KMP küldötte is részt vett. S a KMP ezen az értekezleten s a határozatnak megfelelően később is, a proletár nemzetköziség elvének alapján, saját burzsoáziájának álláspontjával szemben a Csehszlovák Köztársaság fenntartása mellett foglalt állást. Nyilvánvaló, hogy a Horthy-Magyarország mindent elkövetett a kommunisták és a két párt ismertetett kapcsolatának ellensúlyozására. Hatalmas rendőri apparátus tevékenykedett, amelynek feladata a kapcsolatok feltárása és megakadályozása volt. E rendőri apparátus állandóan figyelte a CSKP tevékenységét, nem kerülte el figyelmét a legcsekélyebb megmozdulás sem. Természetesen nemcsak a kacsolatokat figyelték, hanem minden eshetőségre felkészültek, hogy ne érje őket semmiféle közös akció váratlanul. Mindezt azért tették, mert felismerték a legális CSKP nagy jelentőségét a magyar kommunista mozgalom számára. Egy rendőri jelentés nem alaptalanul utalt a CSKP 1936. év VII. kongresszusa anyagának ismertetésekor arra, hogy „a CSKP prágai kongresszusán hozott határozatok különös figyelmet érdemelnek, mert a magyarországi kommunista szekció elsősorban a CSKP tevékenységét veszi irányadóul és útmutatásokat onnan vár." (Munkásmozgalmi Intézet Archívuma A/XXIII/22. 12/1936/16.) Különös éberséggel figyelték a határt, nem csempésznek-e át kommunista sajtóterméket. A rendőrség körlevelekben rendszeresen felhívta a határőrség figyelmét a magyar nyelvű kommunista sajtóra, aminek becsempészése várható volt. S nem egyszer sikerült is ezt megakadályozni, mert a magyar rendőrségnek voltak spiclijeik a csehszlovákiai magyar kommunista mozgalomban is. Rajtuk, s a kommunista sajtó figyelemmel kísérésén keresztül jól ismerték a határmenti magyar városok és. helységek kommunista mozgalmát. A dél-komáromi magyar rendőrkapitányság például rendszeresen küldött jelentéseket a határvidék magyar kommunista mozgalmáról a belügyminiszternek. Ez a rendőri apparátus, amely munkájába bekapcsolta a csehszlovákiai magyar külképviseleteket is, minden módon megakadályozta a csehszlovákiai kommunisták magyarországi utazását. De nemcsak a kommunistákat, hanem a haladó demokratikus mozgalom résztvevőit sem engedték Magyarországra, vagy ha be is engedték, állandóan figyelték őket. Ezt tették a brünni magyar főiskolásokkal is, akik ellen vizsgálatot is indítottak. Különös mértékben keltette fel a Hor-: thy-rendőrség figyelmét a magyarság körében is tért hódított szovjetbarát mozgalom, amely - mint láttuk - a Sarló tevékenysége nyomán bontakozott ki. S ha a Horthy-Magyarország rendőri apparátusának a magyar —csehszlovák kommunista együttműködés sok szépen kibontakozó hajtását sikerült is széttipornia, e kapcsolatok nem kis mértékben segítették, erősítették az amúgyis igen nehéz körülmények között harcoló magyarországi kommunista mozgalmat. (Részlet Arató Endre Csehszlovákia tör-: ténete című müvéből. Bp. 1957) • i1

// |i Osz a Komensky parkban Egy reggelen halkan jött és leült a kerti fák alá a köd. Vérrozsdás őszi pompa hullt tompa sugárral a rögre, kettétörve. \ \ Csöndes őszi szél sír a lázpiros levél fölött. Alabástrom rózsák szemében törött fények égnek: jelei a végnek. 1 i De ott a büszke jegenyéken túl, hol füstbe fúl a gyárkémények sora, új erök születnek \ s tüzes utakon mennek előre. A város kebléből ! büszke dölyf dagad 1 és égő lendület a sápadt ősz , alatt. Elmúlás hát, vagy élet? Hatalom moccan egy lassú pályán: emberi láz őszi pólusoknak alján. A tarka ősznek drága éke, , az erő költői szövedéke: • a jövő felé tett óriás lépés, i mikor az ész nem szól már sokat, ' csak elénk teszi a változásokat. Egy kicsi fiú homokban játszik. Épít. Ki tudja mit? Apró cipőjét lehullt szirmok fedik. Szőke haja lebben, \ min nyári légben a kalász. Szeme kék, tavdszi ég! A magasban sóhajt egy vad'iba csapat. __ 1 Hat százötvennyolc férfi « i teteme a Hősök szobra alatt. Előre mutat jobbjával ; a trozba öntött hős: \ felmérj a múltat és a jelent. Bronz szemében íratlan törvényt olvasok: Békét' : i . i '1 MOJZES ILONA 13