A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-26 / 43. szám

Eqy irodalmi múzeum Másfél évtizeddel ezelőtt még ősdi, kétemeletes ház állt az opavai Ostroiná utca végén. Az arra járó idegennek előbb Rudolf Herbst cégtáblája ötlött a szemébe meg a másik felirat, amelyből megtudta, hogy a házban bort, sört mérnek a szomjúhozóknak, s csak aztán lett figyelmes az első emelet két ablaka ktfzt diszlö kőtáblára, amely Petr Bezrué szülőházaként jelölte meg ezt az épületet. Az emléktáblának azonban 1938-ban, egy évvel leleplezése után el kellett tűnnie, akarcsak a költő könyveinek, amelyek a fasizmus ével alatt indexen voltak. 1945-ben a ház tönkrement, a szomszédos házzal együtt lebontották, s az üres telek előterében, bokor tövében, virágokkal körülvéve ízléses téglaoszlopba ágyazták a költő domborművű arcképévél ékesltettt emléklapot. Ma már egy űj, háromemeletes palota belsejében, kiállítási tárgyként kapott helyet ez az emlékoszlop. Mert a költff szülőházának helyén két évvel ezelőtt a „fehér város" és az egész dolgozd nép szeretetéből felépült a Petr Bezrué Múzeum. Hazánk valamennyi irodalmi múzeuma közt nemcsak gazdag leltári anyagával (amelyből rengeteg vár még feldolgozásra), hanem támogatói számával, népszerűségével és kulturális tevékenységével is első helyen áll. Aki azt képzeli, hogy egy irodalmi múzeum minden tevékenysége a véletlen látogatók vagy Irodalomtörténészek tájékoztatása, a kiállított könyvek, képek, kéziratok rendben tartása, az igen téved. Éppen a Petr Bezruí Múzeum működésének sokoldalúságán látjuk - s tanulhatjuk ls meg - mi az igazi értelme és jelentősége egy ilyen irodalmi múzeumnak. A múzeum nemrég még a Sziléziai Tanulmányi Intézet szerves része volt, ma már önálló t. ézmény, csupán a Sziléziai Múzeummai van gazdasági kapcsolatban. Azonban mindkettővel szorosan együttműködik a Bezruí életére, munkásságára vonatkozó kutatómunkában. Munkásságát tudományos tanács irányltja, az említett intézmények, a nemzeti bizottságok, a Tudományos Akadémia, az írószövetség és más szervek képviselőinek v közreműködésével. Petr Bezruí egész hagyatéka a múzeum tulajdona lett. S a múzeum dolgozói a bezruí i hagyományok ápolóival, tudósokkal, Írókkal, költőkkel karöltve szeretettel foglalkoznak a hagyatékkal, A múzeumnak egy kisebbfajta „fiókvállalata" ls van: a költő ostravlcel lakóházát szintén múzeumnak rendezték be. A helyiségeket itt eredeti állapotukban Ő*rzik meg, csupán az egyikbe állítanak üvegszekrényeket, amelyekbe a hagyatéknak az az anyaga kerül, mely a költőnek a Beszkidekhez s a hegyek népéhez való viszonyét szemlélteti. (Közismert, hogy Petr Bezruí szenvedélyes természetjáró volt.) A költő tavaly ünnepelte 90. születésnapját, s akkortájt olyan volt az irodalmi múzeum, mint a hangyaboly. Egymásnak adták a kilincset az érdeklődők, irodalomkedvelők, diákok, munkások és más látogatók csoportjai. A múzeum anyagából rendezték kiállításaikat mindazok a községek és városok, amelyeket kedves szálak fűztek a költőhöz, pl. Místek, Háj, Ovalo, Ostrava, de Innen kaptak segítséget és útmutatást az ország legkülönbözőbb részeiben levő üzemek, iskolák és intézmények ls. Ünnepségek, emlékestek, matinék színvonalát nagymértékben emelték a múzeum tanácsai és részvétele. - Ezzel bizonyították be a múzeum dolgozói, hogy egy ilyen intézmény nemcsak tudományos kutató munkát, hanem széleskörű ismeretterjesztő munkát is sikeresen végezhet. A múzeum nem lehetne meg sajtószerv nélkül; van ls lapja, amely kb. évente négyszer jelenik meg. Ezen keresztül tartja fenn a kapcsolatot a Bezruí-hagyomány tisztelőivel. Közli a kiterjedt munkaközösség tagjainak rövid értekezéseit, a költővel kapcsolatos újabban feltárt adatokat, figyeli a hazai és külföldi Irodalomban és sajtóban felbukkanó bezruéi vonatkozásokat, s híreket hoz a múzeum tevékenységének eredményeiről. Ezen a sajtószerven kívül azonban még igen sok nyomtatott kiadványa van a múzeumnak; a a Bezruíról szóló, másutt kiadott könyvek és füzetek ls magukon viselik a múzeum dolgozóival való együttműködés számos jegyét. Idén szomorú feladat elé került a Petr Bezruí Múzeum. Néhány nappal a dolgozók Februári Győzelmének tízéves jubileuma előtt meg kellett rendeznie az élve klasszikussá avatott nagy költő temetését és gyászünnepségeit. Ugyanebben az esztendőben megkezdte az irodalmi múzeum az elhunyt. Bezruí örökének újszerű ápolásét. Születésének évfordulöján megtartották a „Bezruí Opaváje" nevű ünnepségeket, amely minden évben megismétlődve emlékezetébe idézi népünknek, mily nagy költő volt, s hogy harcolt a dolgozók emberi jogaiért. Az idén még szerény keretek közt, bér bensőségesen folytak le ezek az ünnepségek. A következő évtől fogva azonban azzal is emelkedik az ünnepségek értéke és szépsége, hogy ekkor osztják majd ki a Bezrué-díjat az év legjobb költő alkotásáért, amely Petr Bezruí költői útján halad s a szocialista humanizmusért küzd. Sok mindent el lehetne még mondani arról a munkáról, amit ebben az irodalmi múzeumban végeznek. Az embernek az a benyomása, s nyilván Így is van, hogy itt senki sem csupán a fizetéséért dolgozik; hiszen az ilyen feladatok a önálló kezdeményezések eleve többet kívánnak meg a heti negyvenhatóráa munkaidőnél. Azt, amit erről a múzeumról eddig elmondtunk, azért mondtuk el, hogy mindenki lássa: nagyjaink emlékét ápolni szép dolog, de a kegyeletnek követésre és törekvésre kell serkentenie, Ügy, mint Opaván. SZÁNTÖ GYÖRGY Jobbról a második Petr Bezrui háborútól megsérült opavai szülőháza Petr Bezrué szülőháza helyén épült múzeum A múzeum egyik terme