A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-21 / 38. szám

és megállapítják, hogy ha a fiatalok hamis idálok után rohannak, akkor ennek nem annyira ők, mint inkább a család, az iskola, a munkahely az oka. A kitűnő színészek közül is kiemelkedik Ekkehard Schall, a Berliner Ensamble tagja, akit mint kitűnő színészt megismerhettünk az együttes bratislavai vendégjátéka alkalmával Brecht Courage anyő című darabjában. Dulszká asszony erkölcse Gabriela Zapolska kitűnő lengyel írónő színművéből írta Jirí Fried a forgatókönyvet, a rendező, J. Krejíík. Az eredeti mű nem ismeretlen a közönség körében, hiszen a darab állandóan szerepel színházaink műsorán. Tavaly a Magyar Területi Színház is bemutatta. Dulszki tanácsos úr családja feddhetetlen erkölcsi hírnévnek örvend. Tisztaság, pedantéria a lakásban, becsületesség és erkölcs a szívekben. Hogy mindez csupán külsőség, azt csak az tudja, aki nem kerül a család zsarnoka, Dulszkiné hatalmába. Dulszká asszony felfogása az, hogy semmi sem lealacsonyító, amiről mások nem szereznek tudomást. Férje, két lánya és derék kis cselédlánya mind alárendeli magát Dulszkiné önkényének, csak egyetlen fia, Zbysek, a kedvenc mer szembeszállni vele, és éli renyhe életét, mint az éjjeli mulatók törzsvend Mikor ettől is csömört kap, elcsábítja a kis cselédlányt. Itt mutatkozik meg Dulszká asszony igazi erkölcsi felfogása. Nem védi meg az apácarendtöl reábízott fiatal teremtést, hanem szemet huny, örülve, hogy züllött fiát otthontartja az új kaland. De mikor a viszonynak következményei mutatkoznak, felháborodása a lány ellen fordul, akit végül kiutasít a házból. Ekkor kiderül, hogy Zbysek jól ismeri az anyai ház erkölcstelen légkörét és el akarja venni a lányt feleségül. De ilyen posványban nem nevelődnek lovagok, az ö fellángolása is csak szalmaláng, nincs ereje a küzdelemre és belenyugszik a ténybe, hogy Dulszkiné ravaszsággal és pénzzel eltávolítja a leányanyát a házból, ahol tovább folyik az élet, ahogy ő mondja, „az istennek tetsző élet" — Dulszkiné erkölcse szerint. A címszereplő a mindig kitűnő Zdenka Baldová nemzeti művész, aki a színpadon is alakítja e szerepet. Kívüle főleg a fiatalokat kell kiemelnünk: Zbysek - V, Mráz, Hanka - M, Tomásová, Mela — J. Brejchová, akinél ideálisabb naivát nehezen találhatott volna a rendező e szerepre. SIMKÖ MARGIT Mindennap egy szivar. Két szivar — az már forradalom. Dulszkiné (Zd. Baldová), Dulszki (B. Vrbsky), Mela (J. Drejhová), Hesa (A. Martinovská) A fiatalúr (V. Ráz) új kalandra készül, Hanka (M. TomáSová) A rendörbiztos (R. Schleicher) a fiatalok lelkére beszél. Kar!Heinz (H. Engel), Kohle (E. Schwill), Dieter (Ekkehard Schall), Angela (l. Page) Kohle és Dieter a nyugati gyűjt öt óborban Kettéosztott város Berlin keleti zónájában, a Schönhauser Alléén kamaszkorukon már túllépett fiatalok ácsorognak a késő esti órákban, és fenegyerekességből kiütik az utcai ívlámpából az égőt. Bekerülnek a rendőrségre, ahol már ismeri Őket a rendörbiztos, és tudja hogy nem ők, hanem környezetük, családjuk az oka ezeknek a semmi jóra nem vezető csavargásoknak. Miért kell az utcán lenniük éjszaka ? Kari Heinz gazdag szülök gyermeke, sok a zsebpénze, ismert alak a mulatókban, Kohle otthon mostohaapjával van állandó konfliktusban, Dieter becsületes gyári ifjúmunkás, de magábazárkózott, magát érett férfinak tartó fiú, ak nem hallgat senkire, és Angela, az egyetlen lány a társaságban — egyenesen anyai parancsra csavarog kint éjfélig, mert ebben az időben anyja a szeretőjét fogadja, és csak egy szobájuk van. . . Mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Az ifjúság erkölcsi fejlődésének kérdése a kettéosztott Berlinben igen nagy probléma, mivel a nyugati események és ágensek állandóan nyugtalanítják a fiatalok minden kalandra fogékony fantiáziáját. Karl-Heinz személyazonossági igazolványokat lop és eladja a nyugatiaknak, valutázik, hogy fényűzési vágyát kielégíthesse. Dieter is gyanúba keveredik miatta, la akarja leplezni, és mikor azt hiszi, hogy halálosan megesebesítette, félelmében Kohléval átszökik a nyugati oldalra. Itt gyűjtőtáborba kerülnek, ahol Kohle megmérgezi magát, Dieter megszökik. Otthon önként jelentkezik a rendőrségen, és a tapasztalt rendőrbiztos segítségével visszatér munkájához és Angélához, akit szeret. W. Kohlhaas forgatókönyvíró és G. Klein rendező Berlini románc címen már Í955-ben készítettek közös filmet a berlini fiatalok életéről. Most mélyebben nyúlnak bele a problémákba