A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-31 / 35. szám

Aratóünnep Somorján A somorjai járás szövetkezeti dolgozói országos méretben elsőként teljesítették az állami felvásárlás és beadás tervét. Július 28-án 100,5 százalék volt az eredmény, augusztus 10-én, vasárnap 103,1 százalék. A százalékszámok nagyon szerény kifejezői az emberi törekvések sikerének. Rögzítik ugyan az örvendetes tényt, de nem árulnak el semmit a küzdelemből. Nem mutatják meg az embert bánataival és örömeivel egyetemben. A számok tüntetnek, demonstrálnak, bizonyítanak, kifejezik a lényeget, de sokszor el is rejtik. Szürke kis jegyzékké avatják a sikert, hogy az újságolvasó sokszor nem is tudja, nem is sejti, mennyi erőfeszítés, nemes küzdelem rejtezik mögöttük. Képzeljünk el egy egész járást -negyvenegy községet a két Duna között. Százezernyi hold - ezer és ezer szántó-vető ember! Asszonyok, férfiak, családok, sorsok és életek sűrűsödnek az egyszerű szám mögött, egy egész évtized — egy dardb történe-lem. A szám maga egyszerű, szürke jegy, mégis olyan, akár a hírvivő katona. Kürtöt harsogtat, örömhírt; ünnepre hív, megmozgatja egy egész járás népét. Láttam én aratóünnepet gyermekkoromban is — nem is egyet. Szegény és szomorú falvakban estek meg ezek a vigasságok, vagy ezer holdakra kiterjedő majorságokban. Volt ott is kalászkoszorú meg jókívánat, muzsika, tánc és bor. A vigalom valami méla, nagy tobzódásba fúlt. A részesaratók furcsán felpillantottak poharuk mellől, és elrévedtek a semmibe, valahová a vigasztalan és- sivár jövőbe. Jön a tél és újra nyár, és ők újra senkik tesznek és minden reménységük a gazda vagy a gazdatiszt jóakarata: tán jöhetnek majd a jövő nyáron is nyomorúságos részt aratni. Augusztus 10, vasárnap. Somorja, a járási székhely transzparensek és zászlók díszébe öltözött. Fölvonultak a környékbeli falvak dolgozói, a szövetkezeti tagok. Tarka népviseletbe öltözve fölvonulnak a Csemadok műkedvelő együtteseinek tagjai. Felsorakoznak a szónoki emelvény körül és Kuruc elvtárs, a párt jprásl titkára megnyitja az aratóünnepet. Aztán Bacílek elvtárs, a CSKP politikai irodájának tagja és a SZKP-KB első titkára szól az egybegyűltekhez. Egyszerű szavakkal, a gondos gazda megfontoltságával beszél mezőgazdaságunk nagy kérdéseiről. Kifejezi örömét, és értékeli a somorjai járás dolgozóinak sikerét. Bár országra szóló eredmény, nem lehet megelégedni az eddig végzett munkával. A somorjai járásban s az egész Csallóközben egyaránt meg kell oldani a korszerű vízgazdálkodás problémáját, hogy mezőgazdaságunk ne legyen kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Az Ifjúsági Falut említi példaképül, ahol ezt a kérdést sikeresen megoldották. Szárazság idején öntözni tudják a veteményeket, nagy esőzések után pedig lecsapolják a felesleges vizet. Beszél hazánk népeinek és nemzetiségeinek egyenjogúságáról, mely teljes kifejezést nyert iskolarendszerünk kiépítésében - a magyar tannyelvű iskolák létesítésében —, a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság támogatásában, de ipari üzemek építésében is a magyarlakta vidékeken., Lőrincz Gyula elvtárs, a CSKP központi bizottságának tagja és a Csemadok országos elnöke, a szocialista hazafiság megnyilvánulásaként értékeli a somorjai járás dolgozóinak igyekezetét és szorgalmát. Aztán felvonul a nép a tribün előtt — végig a városon. Ünnepli önmagát és sikereit. így kezdődött egy aratási ünnep napjainkban. Itt nincs szűkmarkú gazda, vagy sandaszemű gazdatiszt. Itt nem aggódik senki a tél miatt. Aki a jövőre gondol, bizalommal teszi. * * * A jókedvű dolgozók már déltájban elárasztják a tágas Béke parkot. Van itt jóillatú fa, fenyő és bokor, valamint selyem fűvel borított tisztás. Akinek kedve tartja, sétálgat vagy a hűvös sátrak alatt telepedik le. Kapni bort, málnát, mindenféle frissítőt; jó cigány pecsenyét vagy halpaprikást. A nyílttéri színpadon már délután két órakor fellépnek a Csemadokcsoportok műkedvelő együttesei. Itt van a galántai énekkar, a Csallóközi Népművészeti együttes, itt vannak a tardoskeddi fiatalok, remekelnek akár Zselízen az országos Csemadok-napon. Am itt vannak a magyarbéliek, sárosfaiak meg a taksonyiak is. Szól a zene, közben egy-egy jóhangú szólóénekes mutatja be vidámító tudományát. A szereplőknek hálás közönsége van — és valljuk meg, kissé szomjas közönsége. Vagy a nap lehet az oka, vagy a cigánypecsenye meg a halpaprikás. Kinél hogyan. Azt csak úgy lehet megállapítani, ha megfigyeled, kl mit iszik. Aki bort, az biztosan a halpaprikás miatt teszi, aki málnát vagy egyéb édesvizet, azt csak a nap tüzeli. Am legyen! Napjainkban azt tartják, hogy bor meg szeszes ital nélkül is lehet jó] mulatni. A pálinkafélét, nem mondom, el lehet hagyni, tán ajánlatos is, de a bort...? Ugyan ki hiszi el. Csak az, aki a vizet szereti. Alkonyodik. Ki-ki táncolni készül, öregek és fiatalok vigadnak a fák és fények alatt. Ni, mit tesznek a százalékszámok. Eleinte csak olvastatják magukat. Bizony unalmas olvasmány! Ha meg jobban megnézi őket az ember, kiderül, zenélni is tudnak, táncolni, sőt nevetni is. Nem őgyeleg erre egy garasos gazda sem, gazdatiszt se, Nincs mélán tűnődő, borzongó parasztember, aki már nyáron aggódna a tél miatt. Nem azért, mintha nem gondolna a jövőre, hanem mert a nyomorúság kiment a divatból. Ki ám — még a részaratás is! BÁBI TIBOR A Somorjára érkező fiatalok egy csoportja Karel Bacílek elvtárs, az SZLKP főtitkára, a CSKP KB tagja Somorján Délután kezdődött a tánc .. . Lőrincz Gyula elvtárs nemzetgyűlési a CSKP KB tagja, a Csemadok központi gának elnöke megnyitó beszédét