A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

GAZDAG ARATÁS, BÉKÉS MUNKA Ott, ahol a csehszlovák, magyar és a szovjet határ találkozik, ahol a Tisza és a Bodrog vize hömpölyög méltóságteljesen dél felé, fekszik hosszan elnyújtózva Bodrodgszerdahely. Csinos házai, északról délre húzódó fö útcája a Bodrog menti nép gazdagságát, vidám életét tükrözik. Tikkasztó hőség, mély csend fogad. Mintha kihalt volna a község. Most van a munka dandárja, s ezért minden épkézláb ember a határban szorgoskodik. A vasútállomástól a község déli részéig csaknem fél óráig tart az út gyalogszerrel. Az egyik hosszúkás házon megakad tekintetem; nagy, ötágú vörös csillag díszlik a falán. A szövetkezet székháza. Nem messze tőle, magas dombon áll Vécsi .báró volt kastélya. Iskola, óvoda, mozi van most benne. A kastély ma a község népét szolgálja. Azoké lett, akiknek verejtékes munkájából építtette fel a báró úr. A kastélyhoz tartozó területen két világ nyomait láthatjuk: a kiöregedett rozzant épületek között már ott állnak az újak, a sertés-, tehén- és lóistállók, valamint a gabonaraktár. De kultúrház sem hiányzik a községből, melynek falai között szórakozik, tanul, művelődik a község népe. A szövetkezetben dolgozó Csemadok tagok színjátszó- és tánccsoportot is alakítottak. Nemrégiben Kónya József Éles Marika menyasszonyi fátyla című darabját adták elő nagy sikerrel. Nemcsak odahaza, de Zemplénben, Szomotoron és Bodrogszögben is eljátszották. . Harminc tagú tánccsoportjuk az első helyen áll a helmeci járásban. Vezetője, Varga Erzsébet Budmericén végzett kéthetes tanfolyamot, mielőtt átvette volna a csoport irányítását, ö is, mint a Csemadok tagok nagy része, a szövetkezetben dolgozik. Erzsike a baromfi farmon teszvesz, amikor rátalálok. — Szívesen vállalta a tánccsoport vezetését? — Természetesen. Nagy örömöm telik benne, ha sikeresen szerepelünk. — Hol léptek föl az utóbbi időben? — Június 10-én Királyhelmecen a járási Csemadok-napon, majd június 29-én részt vettünk Zselizen az országos dal-és táncünnepélyen. Táncszámainkat a népi hagyományok alapján állítottuk össze, címe Kendertilolás. A baromfi farm lakói bele-bele szólnak beszélgetésünkbe. Éles kakas-kukorékolások verik fel a gyümölcsöt kínáló fák alatti csendet. A kacsák hápogva szaladnak a vályúk vizéhez, a tyúkok is nagy zsibajt csapnak, amikor meg-meg ajándékozzák gazdasszonyukat egy-egy hófehér tojással. — Milyen a napi tojáshozamuk ? — 100-110 tojás. — S mennyi az évi tervük? — 67 000. — Meglesz? — Még föle is lesz!... Aratók között Napégette arcú, izmos emberek kezében suhognak szakadatlanul a kaszák Vágják, egyre csak vágják a gabonát. Amott a másik dűlőn kombájnok, kévekötők zúgnak, s nagy port vernek föl a magot szállító traktorok. A pirosra festett elevátor meg csak úgy oljádja, a .friss szalmát a kazal tetejére. A kombájnok után mindjárt összegyűjtik a szalmát s formás kazlakba rakják. Csupa szorgalom, csupa iparkodás mindenfelé. Talán harminc foknál is nagyobb a hőség, de nincs megállás. Az aratókat nyomon követi az ötös ekét vontató lánctalpas traktor. Hasltja, teregeti a friss rögöket, éjjel-nappal buktatja a tarlót. A Bodrog menti dülón nem lehetett a gépeket alkalmazni: a rozs úgy megdőlt, össze-vissza kuszálődott, hogy csak ka-Vidám kévekötözés a bodrogszerdahelyi határban szávai lehet learatni. Am Székely József és Jakubek Pál csoportjának tagjai ettől sem rettentek vissza. Előszedték kaszáikat, meg a sarlókat s munkához láttak. Kusnyer Pálné Marika lányával, Vaszil József fiával, Kovács Mihály Jucikával sürög-forog a tarlón. Az életért, a jövő évi kenyérért feszülnek most az izmok, hajladoznak a derekak. Minden kaszavágást a békéért teszik! Ha meg-megállnak egy kis pihenőre, máris tanácskoznak: az USA libanoni fegyveres beavatkozását, valamint Anglia jordániai agresszióját vitatják. Szavaikból kitűnik, hogy szilárdan bíznak a pártban, hisznek az új társadalmi rendszer győzelmében a régi felett. A gabonabetakarítást újabb aratás követi. Szeptemberben ugyanis megkezdik a rizs aratását. Mennyi öröm, mennyi lelkesedés fűzi őket ehhez az aratáshoz. A Bodrog menti rizsföldek valóságos, kincses bányái a szövetkezeti tagoknak. Ta-A bodrogszerdahelyiek táncosad Az Éles Marika menyasszonyi fátyla című színjáték szereplői: Varga Erzsébet, Vaskó József, Kása Jolán és Varga Teréz valy közel félmillió koronát jövedelmezett a 34 hektáros rizstábla. — Az idén ennél jóval több lesz — mondja nem titkolt büszkeséggel Balog Béla, a szövetkezet elnöké. Elújságolja továbbá, hogy ilyen szép termésre, mint amilyen most várható, még nem is emlékszik. Körülbelül 40 métermázsát számit hektáronként. — Csak az időjárás kedvezzen, akkor ismét nagyot lépünk előre - reménykedik az elnök. Gazdag aratást, békés munkát, bizakodást, a proletár nemzetköziség mélyen v szántó gondolatait tükrözik itteni élményeim. A bodrogszerdahelyi nép, amely lerázta testéről a népnyúzó grófokat, bárókat, magabiztosan halad előre békés, boldog élete kialakításáért. A Bodrog menti földek egy tagban vannak, milliós értékeket mondhatnak magukénak a szövetkezet tagjai, akiknek élete egyre szépül, virul. • FARKAS KÁLMÁN