A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

lehet a régi, alapjában humanista, de még nem egészen hozzánk tartozö értelmiség útja a mi új, születő szocialista társadalmunkban. A film válaszol erre: vagy velünk tart, vagy elpusztul, mint ama bibliai Lót felesége, aki sóbálvánnyá válti amikor hátra fordult. E film bizonyos tekintetben helyi jellegű, de úgy gondoljuk, hogy magyar mondanivalója mellett minden nép értelmiségéhez szól, amikor az emberek közötti megértésről beszél, kapcsolódva a Karlovy Vary-i fesztivál jelszavához. Nos, a film pergetése után megállapíthattuk, hogy helyes volt elgondolásában, amikor azt hirdeti, hogy az értelmiségnek nem szabad a szocialista társadalom ellen harcolnia, hanem elsősorban önmagát kell legyőznie az újért, a jövőért valő küzdelemben. Ami az elgondolás művészi megformálását illeti, nem állíthatjuk, hogy az a film második részében kielégítő. Sok felesleges elem terheli a főcselekményt, Mohay főorvos és Margittainé, a meghalt katona édesanyja kitűnően megrajzolt alakja mellett voltaképpen csak egy tehetségtelen orvos intrikus figurája eleven és hiteles. A szerelmes Elzi egész magatartása és emberi fejlődése túlságosan vázlatos; ugyanezt a vázlatosságot érezzük a film többi alakjaiban is. Várkonyi Zoltán rendezői munkája, különösen a film első részében, teljes elismerést érdemel, és csak a hol vázlatos, hol túl bonyolult forgatókönyv számlájára Irható, hogy a továbbiakban nem a képek beszéltek a film nyelvén, hanem egy csupán közepesen megfilmesített regény párbeszédeit kaptuk. A film főszerepében Páger Antal bebizonyítja, hogy a legjobb magyar színészek egyike. A Margittainét alakító Tőkés Anna ugyancsak kiváló, és kitűnően játszotta meg Ledányi Ferenc az intrikus orvost. A paraszti élet filmen Talán a legérdekesebb és legjellemzőbb az a tény, hogy a fesztiválon bemutatott filmek legjelentősebb része a vidéki élet, a paraszti világ eseményeivel foglalkozott; a falu embereinek problémáit tárta a nézők elé. Mindez nem csupán a puszta véletlen dolga; oka feltétlenül mélyebb, és úgy hiszem, érdemes felkutatni és elemezni a helyzetet, miért részesítik előnyben a népi témákat. Különösen a technikailag még fejletlen filmiparú országok foglalkoznak többet a faluval, a paraszti világ témáival. Tanúskodott erről a finnek filmje, Az idegen, a jugoszlávok Testem ura vagyok című alkotása, de az egyiptomiak, bolíviaiak, mexikóiak, sőt még a kínaiak Lángban a határ című filmje is ezt igazolja. És ide sorolhatunk á bemutatott három japán filmből kettőt, köztük a halászok életével foglalkozó A hét elfelejtett fiú című színes, szélesvásznú filmet, és ugyancsak a halászélet eseményeit, egy halászfalu életét taglaló olasz filmet is, noha itt fejlett filmtechnikájú országok filmjeiről van szó. A jelek szerint a paraszti világ, a népi élet feltárása könnyebb feladatnak bizonyul, egyfelől módot ad a nyersebb és őszintébb érzelmi világ bemutatására, másfelől könnyebben megviláglthatók a problémái, mert egyszerűbbek, nem olyan bonyolultak, mint a városi emberek, munkások és értelmiségiek problémái, vagy a termeléssel, a gyárakkal, bányákkal és építkezésekkel összefüggő kérdések. Megálla-Mohay főorvos ellen megindul a vizsgálat. Jelenet a Sóbálvány című magyar filmből Egri Viktor Sóbálvány A Sóbálvány című magyar film bemutatását a szokottnál nagyobb várakozás előzte meg, miután az előző fesztiválokon a magyar filtndolgozóknak sikerült előre törni és a nagydíjak valamelyikét megszerezni. A siker ezútal sem maradt el; a Sóbálvány elnyerte hazai .filmünkkel, a Fekete zászlóalj-jal együtt a harmadik nagydíjat. Jelentős érdemeket tüntetett ki ezzel a zsűri, de nem hallgathatjuk el, hogy a filmnek vannak jelentékeny hibái is. A magyar film rendkívül. hatásos, lenyűgöző erejű jelenetekkel indul. 1944-ben, Budapest ostroma idején egy Erdei nevű illegális párttag a nyilasok elől a kötözőhelyre menekül. Mohay főorvos egy fiatal sebesültet operál éppen, és munkájába elmerülve nem veszi észre, hogy Erdeit a nyilasok elhurcolják. A fiatal katonán áz operáció nem segít, elvérzik a műtőasztalon. A háború után a nagy tehetségű Mohay sebészként dolgozik egy kórházban, csupán munkájának él, és nem látja a körülötte végbemenő nagy történelmi átalakulást. Egy nap azonban névtelen feljelentés érkezik ellene, bevádolják, hogy Erdeit ő juttatta a nyilasok kezére. Mohay eleinte értetlenül fogadja a vádat: humánus embernek tartja magát, eddig csak a hivatásának élt. sohasem politizált, mert szerinte a politika csak megzavarná nyugalmát — és most egyszerre vége a régi nyugodt életnek, szembe keli néznie önmagával, és rá kell döbbennie, hogy nincs semlegesség; választania kell a bukott úri osztály hazug erkölcse és a dolgozók morálja között. Mohayt a tragikus helyzet csaknem az őrületbe sodorja, míg a műtőasztalon meghalt fiatal katona nővére segítségével eljut a felismerésig, hogy a múlttal le kell számolnia, ha teljes emberként a jövőt akarja szolgálni. — Fesztivélt sokat tartanak a világon, de olyat, amely egységesen fejezi ki az emberiségnek a nagyobb emberség és a békés jövő iránti vágyát, mi úgy érezzük, csak itt tartanak Karlovy Varyban — mondotta Révész Miklós, a magyar filmküldöttség vezetője a film bemutatása előtt. A Sóbálvány ezt a célt követve az értelmiséghez szól. Azt igyekszik bemutatni, milyen Az éjszaka ördöge Mario Adorf a film főszerepében Jelenet a fesztivál hivatalos műsorának egyetlen vígjátékából (A jókedv hajója)