A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

LIFE INTERNATIONAL « Í u « SIAN STUDENT EX El KUTZKOV U.S. SIUOENT STEPHEN LAPEKAS BSCRIPTION COPY MAY 12,1958 A legismertebb amerikai képes folyóirat, a Life ez évi május 31-i számában egy öt oldalas képes riportban számol be az amerikai nevelés válságáról. A cikk bevezetőjében megemlíti, hogy az amerikai iskolaügy és nevelés csődjéről már évek óta beszélnek, azonban csak most, a „szputnyik láz" mutatta meg az amerikaiaknak, hogy a kritikusoknak igazuk volt, mivel a tömegnevelés az USA-ban valóban szörnyű állapotban van. A Life a továbbiakban párhuzamot von két tizenhat éves diák között. Mindketten középiskolába járnak; az egyik Chicagóban, a másik pedig Két tizenhat éves fiatalember, a chicagói Stephen Lapekas és a moszkvai Alekszej Kuckov hazájukban általában színvonalasnak tartott nyilvános iskolában nevelkedik. Stephen Chicago egyik legnevesebb középiskolájának, az Austin High-nek 11. osztályába jár. Alekszej a moszkvai 49. tízéves iskola utolsó évfolyamát látogatja. A tananyag és az iskolai környezet közötti különbség mutat rá legjobban azokra az égető problémákra, melyek az USA iskolarendszerében sürgős megoldásra várnak. Az itt közölt képekből' látható, hogyan tölt el egy hetet az iskolai év folyamán a két fiú. Stephen közepes tanuló, közkedveltségnek örvendő, vidám, jó társalgó — tipikus amerikai fiatalember, amilyenekre oly büszkék az itteni iskolák. Alekszej szorgalmasan dolgozó, energikus diák — valamivel az átlagon felül —, az a diáktípus, amelyet a szovjet nevelési rendszer tömegével ont. Stephen sosem tartotta az iskolai nevelést különösen fontosnak. Alekszej számára, aki sokkal mostohább intellektuális légkörben dolgozik, a jó iskolai érdemjegyek mindennél fontosabbak. Stephen reméli, hogy ha elvégzi középiskoláit az Austin High-ben, főiskolára iratkozik be, azonban tudja, hogy sikerei az életben nemcsak tanulmá-Moszkvában. A megfigyelések a diáko iskolai és iskolán kívüli életére vonat koznak. A lap hiteles adatok és fény képfelvételek alapján vizsgálja a szov jet és az amerikai életforma hatást a fiatalságra. Természetesen megálló pításainak szövegezése tipikusan amt rikai; saját szájaíze sierint elferdíti szovjet valóságot. A cikk végén lei összefoglaló — melyet az alábbiakba szószerinti fordításban közlünk a jet legzetes amerikai fényképfelvételeké együtt — nagyon sok helyen tévéi azonban a helyes értékelést az olvai maga is elvégezheti. A szerkesztősé nyaitól függenek. Alekszej szilárdé elhatározta, hogy főiskolára megy < tanulmányai végeztével fizikus les A Szovjetunióban, ahol nagy szüksí van a képzett dolgozókra, jó iskol végzettség nélkül csak igen kevese kerülhetnek az átlag fölé. Egész iskolf rendszerüket e cél szolgálatába áll tották. A szovjet tízéves iskola egyfoi ma az egész ország területén, és ne: lehet benne a tantárgyakat választar Egy hatalmas akadályversenyhez hí sorúit, melyben a lemaradókat rendsz« res vizsgákkal szorítják előre, esetlí kereskedelmi vagy egyéb iskolákl irányítják: 1957-ben a tízéves iskoli kon a tanulóifjúságnak csupán eg; harmada végezte el az összes osztál; sikeresen. Az iskolarendszer, melyben Steph« nevelkedik, minden felületessége elli nére eléggé rugalmas ahhoz, hogy b lőle öntudatos vezetőt neveljen. Alel szej nevelési rendszere minden komo erénye ellenére is bizonyos nehézke: séget és gépies alárendeltséget alakít benne. Nem kételkedünk azonban rendszer nevelési eredményeiben. T: nulmányi téren Alekszej két év\ Stephen előtt jár. Például az irodali órákon már Shakespeare-t és Shaw olvasta, míg Stephen nem rég fejez be Stevenson Arany szigetének olvas sát. Tanítási óra az USA-ban: Stephen Lapekas és egyik osztálytársnője az Aust High School angol óráján szemmelvényeket olvas fel a Victoria Regina szíi műből. A bal sarokban ülő szőke kislányt, úgylátszik, mindez nem érdekli Tanítási óra a Szovjetunióban: Alekszej Kuckov magabiztosan felel a technil órán a moszkvai 49. tízéves iskolában