A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 4. szám

Wj ШЯ1Ш4 ЛШНШ ÜFjt'Jj F/J ф ф ф ф ф ф ф ф ф ф ф • • • . ШШЕТ A hatvan százalékkal megnövekedett beruházások és a két-háromszoros anyagfogyasztás ellenére 1956-ban csak ugyanannyi istálló épüít, mint 1954-ben, olvassuk a pártlevélben. Az állatgondozói munka termelékenysége sem változott. Ha ez így menne tovább, a szövetkezeti mozgalom mai gyors fejlődése folytán csak az istállók építésére csillagászati összegek mennének, esetleg életszínvonalunk rovására. Emellett nem tudhatjuk, hogy nem lesznek-e a mai túl masszívan épült istállók húsz év múlva teljesen elavultaik. Az agrártudomány azt vallja, hogy eddig az állatokat — helytelenül — úgv kezelték, mint valami tejet, zsírt termelő gépeket. Masszív épületekbe, gyakran betonfalak, rácsos ablakok mögé zárták őket, — az állatok természetes életkörülményeire való tekintet nélküf. Az eredlmény nelm is maradt el: az állatok ellenállóképessége leromlott, gyakori lett a TBC, a tehenek koráin pusztultak el. A dolog anyagi oldaláról nem is beszélve: a drága istállókat költséges, nehézkes, és legtöbbször rosszul működő gépesítéssel kellett ellátni. A munka termelékenysége mégsem nőtt számottevően. Ma világszerte új állattenyésztési módszerekkel kísérleteznek. Az állatokat igyekeznek természetes körülményék között tartani. Biztosítják számukra a friss, jó levegőt, mozyást és napfényt. Rájuk bízzák, miből, mennyit egyenek. A gyakorlat azt bizonyítja, hogv az ember mesterséges beavatkozása nélkül is helyes arányban válogatják takarmányukat. Az új, olcsó, nyitott, „automatikus" istállók részben a kiutat jelentik az eddigi nehézségekből. A repyi. állami kísérleti állomáson novemberben elkészült istálló ára nem haladta meg a számos állatonként! 5000 koronát. 80 fejőstehén és 128 növendékállat gondozására, teljes ellátására (a szállítással együtt) elég egy traktorista és három ember napi hat órai munkája! Az állattenyésztési osztály két dolgozója, Maryska és Kolár mérnök kísérnek utamon. A fejőstehenek és növendékállatok egy-egy nagy, közös istállóban vannak, szabadon, kikötés nélkül. Az istállót nem tisztítják naponta Évente csak kétszer-háromszor hordják ki (ez is gépesítve van) az érett trágyát. Csörlőlapát segítségével három ember egy nap alatt * elkészül a méteres trágyaréteggel. . . A tetőt vasszerkezét tartja^ észak felé összerakott szalmabálák "helyettesítik a falat és tartják a meleget. Kelet és Nyugat felé nagy ajtók vannak (trágyakihordás). Dél felé az istálló nyitott, csak korlátokkal van elkerítve. — Nem ifog ez 'megártani nagy fagyok esetén? — kérdem önkéntelenül. — Nelm. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hideg nem árt a teheneknek, csak a szél és főleg a huzat. Huzat azonban nincs az istállóban, a meleget pedig a vastag trágyaréteg biztosítja. Finnországban például'20 fokos fagyban is fagypont fölött tartotta az istálló hőmérsékletét. — Tehát az északibb országokban is bevált a nylllt istálló' — Igen. Még Kanadában is, ahol pedig igazán szélsőséges az égihajlat. — Annyi minden űjat látók, magyarázzák hát meg, mi tartozik még az istállóhoz? — Ez a betonozott, kemény kifutó, hoeszában vályúkkal lezárva. A vályúkba egyenest a mezőkről szállítjuk nyáron a zöld takarmányt. Az önkiraikó szállítókocsit is mi terveztük meg. Traktorvontatásos, magas fémkocsi, aljából szállítószalag továbbítja a takarmányt a vályúba. Emberi kéz nem is ér a zöld takarmányhoz. — És a szénához, silókukoricához? — Ahhoz seim. A szénából itt a két istálló közötti pajtában kedvük szerint ehetnek az állatok, A silótakarmány pedig ezekben a másfél méter magas, kilenc méter széles és harminc méter hosszú, lapos silókban van. Az ilyen siló építése éls üzemeltetése sokkal olcsóbb, és mint látja, az állatok maguk eszik le fokozatosan a réteget. — Eddig csupa jót hallottam. Beszéljenek hát az érem másik oldaláról is. в — No igien . . . Nehéz a kinti etetés erős fagyok esetén, a gondozók munkája sem kellemes ilyenkor. És az egésznek még egy bökkenője van: takarmányból, aljazó szalmából nem lehet hiány — különben baj van az önkiszolgálással... — Vigyázat, megfeledkeztünk a fejésről — vág közbe a másik mérnök. — A| tehénistállóból nyílik a fejőház. Itt fejőgépekkel egy óra alatt 36 tehenet fejnek meg. Fejés közben kapják az abrakot, hogy szívesen járjanak oda és jól engedjék a tejet. A fejógépből üvegmérőedénybe folyik a tej, onnan) kannákba eresztik, majd hűtótartályba öntik. — A többit már tudjuk — zárom le a beszélgetést. Reméljük, tapasztalataikat mihamarább közlik a nagy közönséggel éis így a pártlevélben kijelölt új, olcsóbb és célszerűbb építési módokhoz nemcsak úgy vaktában látnak hozzá szövetkezeteink, hanem állami kísérleti állomásaink eddigi eredményeire támaszkodva építhetnek. Akit (akikeit) ez érdekel, írjon közvetlenül nekik. VÜMEZ Йеру u Prahy. Machácek mérnök, az intézet vezetője szívesörömest ígérte segítségét bárkinek. Máriássy Andor Az önműködő, traktorvontatású takarmányszállítókocsi A gépesített trágyakihordás A hűtött tejtároló-helyiság 20