A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 3. szám

•> mimrn A legkellemetlenebb házimunka • Sok asszony szeret takarítani, főz­ni, még olyan is akad, aki szívesen mos. De hol van olyan háziasszony, aki lelkesedéssel mosogat? Az alábbi tanácsok megkönnyítik a mosogatást. A VlZBE tegyünk mindig mosószó­dát, vagy mosóport. Az ételmaradék így könnyebben leválik és az edény szép, fényes lesz. A ZSÍROS TÁNYÉROKAT mielőtt a vízbe tennénk, töröljük le szárazon újságpapirossal. így a mosogatóvlz aránylag tiszta marad. TEJESLÄBOS alján néha üledék képződik. Dörzsöljük le dörzspapiros­sal és mossuk ki jó meleg vízzel. Sötét szint kap az edény belseje savanyú étel főzése után. Tegyünk bele kevés hamuzslrt és klórmesze (3 liter vízhez 1 evőkanállal). Néhány órán át hagyjuk benne a folyadékot, mossuk ki szódás és szappanos vízzel, öblítsük kl jól és szárítsuk meg. Vagy: sóval és ecettel dörzsöljük tisz­tára. DOHOS KŐEDÉNYT ki kell kénezni, utána jól kimosni. HALSZAGÚ EDÉNYT dörzsöljünk át mustárliszttel. A HASZNÁLT EDÉNYEKRE add'.g is, amíg elmosogatjuk, töltsünk hideg vizet, hogy felázzék a ráégett ételma­radék. Alvózsákok A zsák a gyermek hónaljáig érjen, ott lehetőleg simuljon hozzá, s vagy 25—30 cm-rel érjen túl a gyermek lábfején. A zsákot pyermek vagy felnőtt-taka­róból készíthetjük szétvágás nélkül úgy, hogy a takarót a szükséges mé­retre hajtjuk össze. Rendszerint egy­szerűen félbehajtjuk s úgy varrjuk össze zsáknak. A zsák felső szélére különböző megoldásokat alkalmazha­tunk: a) 4—5 cm széles anyagot vagy erös szalagot varrunk és ebbe kétoldalt gu­mit húzunk, majd két rövid kantért erősítünk rá. b) A zsák szélére kb. 5 cm széles gu­miházat varrunk 7 és fél cm távolságra egy-egy hosszanti gomblyukkal. A gu­miházba lazán harisnyakötő gumit hú­zunk, amely kétoldalt a gumiházon kívül fut, elöl és hátul pedig azon belül. fcjjjymixm.... Bagó Balambért azért hagyta ott az első felesége, mert Balambér megcsalta ót, illetve ha precízek akarunk lenni — nem is pontosan azért. Ugyanis azt mondta Balambérnak: — Azt még megbocsátanám neked, hogy megcsaltál, csak legalább lettél volna őszinte hozzám, mondtál volna e! mindent becsületesen, én megbocsátot­tam volna. Bagó Balambér tanulékony lélek volt és a második házasságában már leszűr­te első házassága tapasztalatait. Mikor megcsalta — ebben nincs kétség — odament hozzá és azt mondta: — Szivécském, egy vallomással tar­tozom neked. A ló is megbotlik, noha négy lába van. Letértem egy pillanatra az erény útjáról. — Hány óra volt azt a pillanat? — kérdezte szigorúan a második Bagó Ba­lambérné. — Nem volt az a pillanat 'óra, szívem. Év volt, szívem. Pontosan három és fél. — Takarodj! — mondta a második Bagóné. — Azt még megbocsátanám neked, hogy megcsaltál, de legalább tartottad volna titokban, ne mondtad volna szégyentelenül a szemembe. Bagó Balambér megint okult és har­madik házasságában már óvatosan megkérdezte az asszonytól: — Te mit nem tudsz megbocsátani, szívem: azt, ha nem vallom be, hogy megcsaltalak, vagy azt, ha bevallom, hogy mecsaltalak? — Én azt is meg tudom bocsátani, ha nem vallod be, hogy megcsalsz és azt is meg tudom bocsátani, ha bevallód, hogy megcsalsz — nézett rá szelíden őzike-szemével az asszonyka —, csak azt nem tudom megbocsátani, ha meg­csalsz. Ezért vált el harmadszor és ezért nem nősült meg negyedszer Bagó Ba­lambér. Úgy adjuk rá a gyermekre, hogy a gumi kívül futó része vállpántot alkosson, így a gumiházban futó gumi elől-hátul szabályozza a bőséget. Tollzsákot is készíthetünk párnából vagy dunyhából, bármikor könnyen visszaalakíthatjuk. Csecsemők részére egy nagy párna vagy kis gyermekdunyha tolltokjának egyik varrását felbontjuk s hozzávar­runk még egy ugyanakkora tolltokot. Azután ezt a tolltokot betoljuk a pár­nába olymódon, hogy a toll köröskörül egyenletesen helyezkedjék el a két tok között. Majd a két tokot keresztben és hosszában kézzel levarrogatjuk, mint a pehelypaplant. (A párnában vagy dunyhában csak egészen lazán legyen a toll, ha keményre volt töltve, ve­gyünk ki belőle.) Nagyobb méretű dunyhából összehajt­va készíthetünk zsákot, éppúgy, mint a takaróból. Segítsék a világ művelt asszonyai egyszerű ázsiai nővéreiket, hogy élni tudjanak jogaikkal... — 15 ázsiai or­szág nőszövetségeinek vezetői az ENSZ meghívására Bangkokban rendezett konferencián ezzel a felhivással fordul­tak a világ asszonyaihoz. SZEMT Bizonyára sokak előtt ismeretes a „szemtő" szó. Ha azonban valaki mégsem ismerné — ne­hogy a szem-re és a tő-re gondoljon, mert a „szemtő", az egészen mist jelent. A dolog úgy &U, hogy a feleségemnek nemrég két szép Ikerlánykája született. Mikor a cse­csemőkkel hazajött a szülőotthonból, a falunk­ban mindenki kíváncsi volt az újszülöttekre. El ls jött hozzánk minden épkézláb ember, és a látogatóknak — akár nő, akár férfi volt az illető — az volt az első teendőjük, hogy a kislányokat háromszor megköpdöstök phü, phti, phü!!! Megkérdeztem többek­től, hogy miért köpdösik meg a kicsinyeket? A fe­lelet Így hangzott: „Hogy szemtő ne kapjanak." És hogyan lehet azt megkapni? - kérdez­tem. A válasz egyben Inte­lem is volt: mint apa különösen vigyázzak — ne engedjek bárkit a kislányok közelébe. Kü­lönösen olyan egyéneket nem akiknek össze van nőve a szemöldökük. Ha Ilyen emberek ránéznek a kicsinyekre - rögtön szemtő kapnak. Márpe­dig ez á szemtő olyan betegség, amelyben a gyermek csak sir és fogy, vagy nem eszik. Sok esetben a csecsemő bele ls hal. Megkérdem most a kedves olvasókat, vajon nem kaphat-e az a gyer­mek súlyos betegséget, amitől sírni és fogyni fog, esetleg belehal — ha negyven-ötven felnőtt ember háromszor meg­köpdösi? Hiszen a köpdöséssel ragályos betegséget ad­hatnak át a gyermek­nek?! Szerintem nem az összenőtt szemöldökű egyénektől kell a csecse­mőket óvni, hanem min­den Idegentől, mert a kis gyermek törékeny szervezete könnyen a fertőzés áldozata lehet. Vajon mi veszélyesebb hát a kicsinyekre - a babona — a szemtől verés-e, vagy a sok köp­ködés? Szerencsére a falvainkon még ma is sokszor felbukkanó ba­bona a kultúra terjedé­se nyomán már kipusz­tulóban van és az em­berek egyre Inkább hall­gatnak a tudomány sza­vára. Harcoljunk a ba­bonák ellen gyermeke­ink egészsége érdeké­ben. CSERI ISTVÄN, tanító 22

Next

/
Thumbnails
Contents