A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-22 / 25. szám
A lub'ói járás ukrán tanító.nak Druzsba énekkara A Duklaalji Ukrán Népművészeti Együttes Szövetkezeti áratóünnepély cimü tánca Ohincp^ CL QJUMLCL alatt Szvidrúk. Kis városka, íárási székhely az Északkeleti-Kárpátok tövében, alig tizenhat kilométerre Duklátöl. Tizenhárom év alatt háború tépázta, romos faluból vált várossá. Minden tiagyobb épületén érződik még a friss vakolás s az utcák mentén épülő házak, az épülő gyár és tj-gtktorállomás ígérik a szebb, a boldogabb holnapot. A városka felett egy dombon a felszabadító harcokban elesett szovjet katonák emlékmüve áll őrt. Megragadó hatalmas obeliszk, óriási felkiáltójel — emberek őrizzétek a békét! Az emlékművel szemben levő domb alján hatalmas, új szabadtéri 'Színpad áll. A domb oldalát fel, majdnem az erdő koszorúzta gerincig, emberek ezrei lepik el. 1958. júhius 1, az ukrán dolgozók kultúregyesülete dal- és táncünnepélyének máso>dik napja. Kipirult, erőtől, egészségtől duzzadó arcok, a szemekben boldog öröm és magabiztosság, kicsattanó fiatalság, feszülő erő, szűnni nem akaró tapsok, hostozú boldog nevetések — így lehetne vázolni nagy vonalakban a nézőközönséget. Akaratlanul is Fábry Zoltán huszonhat évvel ezelőtt irt megrázó leleplezése, szívbe markoló, kiáltása, az ukrán nép nyomorának hites dokumentuma, az Éhséglegenda jut az ember eszébe. Az elnyomott, a legelemibb jogaitól megfosztott ukrán nép a szovjet hadsereg és a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest győztes harcainak következtében felszabadult a nemzetiségi és az osztályelnyomás jármából. Az Éhséglegenda, a hontalanság korszakát felváltotta a hazára találás boldog korszaka. A gazdasági élet fejlődése, az életszínvonal emelkedése mellett újjáéledt és egyre inkább kibontakozik az ukrán nép kultúrája. Ezt a célt szolgálta az ukrán dolgozók kultúregyesületeinek Szvidniken megtartott dal- és táncünnepélye is. Az első ünnepséget 1954-ben rendezték meg. Ez év május 31-én és június 1-én a negyedik ünnepségre került sor. Az ünnepségek minden évben nagyobb méretűvé, szebbé, csi -szoltabbá váltak. Ez évben mintegy 3000 szereplő lépett fel. Negyvenöt ukrán együttes mellett — túlnyomó többségük iskolai együt -tes volt — részt vett az ünnepségen két szlovák, egy cseh és egy magyar tánccsoport is — a rozsnyói tizenegyéves iskola együttese. Az első nap műsorának befejezéseként fellépett a Duklaalji Ukrán Népi Együttda, a második napon pedig a nézőközönség szűnni nem akaró tapsa közepette lépett a színpadra a Kárpátukrajnai Népi Együttes, mely a Szovjetunió dolgozóinak üdvözletét hozta Szvidnikre. A táncok, a dalok, a népszokások és hagyományok felújítása mellett a műsorban mai témájú ének- és táncszámok is szerepeltek. Megrázó és megragadó volt a hab u raj nyolcéves iskola együttesének Haburát felszabadítja a szovjet hadsereg című tánckompozíciója. A sztropkói, szabinovi, ólublói, eperjesi és a többi népi együttes fellépése fényesen igazolta, hogy népi demokratikus rendszerünk minden segítséget megad ahhoz, hogy hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek kultúrája a legmagasabb fokot érje el. — bő— A népművészeti együttesek ünnepi felvonulása A szv/dnüci ukrán dal- és táncünnepély színhelye. A háttérben a felszabadító szovjet hősök emlékmüve