A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-15 / 24. szám

• (Folytatás a 14. oldalról) vezetőket is, amelyek mozgósították volna az idősebb korosztályokat. T^asárnap délután. A versenynek vé~ * ge. A nyárelő forró, szinte locscsanó meleget zúdít Komáromra. A város apraja-nagyja kinn van az utcákon. Nyári ruhás, szép, • egészséges lányok, fiúk hömpölyögnek, tolongnak, mint nálunk csak búcsúkor vagy búzaszenteléskor. Néhány közülük ott volt tegnap a szavalóversenyen, de a legtöbb nem volt ott, mert a legtöbbjüket nem érdekli a vers, az irodalom, a szép, az igaz szó. Nagy, kövér galambok ülnek Szent András fején a templbmfal egyik homorulatában. Ha megunják a glórianyújtotta kényelmet, lustán tovább röppennek. A nap ádázul tűz, a kirakatüvegben bárányfelhők, llófark-frizurák me(g rövidre nyírt fiúfejek úszkálnak, én meg valahogy nagyon elkedvetlenedek. Nalgyon szeretném, Iha most valami csudamódon meg tudnám szaporítani azt a félszáz fiatalt, akik teg-. nap olyan lelkesedéssel töltöttek el, megmutatva szép, meleg szívüket; n'?gy tetteket, nagy embereket értő világos elméjüket. Szeretnéim őket megszaporítani, számukat megkétszerezni, megnégyszerezni, hogy Komárom történelmet lehelő utcáin, Jókai szobrának árnyékában csak tiszta, nagy célokért lelkesedő, talpig-ember fiatalok sétálgassanak. De talán ez a kétnapos verseny is egy lépcsőfok volt ehhez a megálmodott fiatalsághoz. TŐZSÉR ÁRPAD Cseh szövetkezeti dolgozók között Festői szépségű, vadregényes vidéken száguld velem a vonat Prágától délnyugatnak, a pilzienfl kerület egyik kis falujába, Ünehlébe. Alighogy magunk mögött hagytuk száztornyú fővárosunkat, vonatunk áthalad a Moldván, és a Berunka folyó völgyében kacskaringózik Pilzen felé. A falvak nagy része a völgyben lapul meg. Ami ugyancsak feltűnő s aminek nagy a gazdasági jelentősége: nemeseik a városok, de a falvak legtöbbjéből is piros téglás gyárkémények néznek a magasba. Mindez a nagyfokú iparosításról tanúskodik. Az ipari termelés fejlettsége maga után v nja a mezőgazdasági termelés rohamos fejlődését. Ma már a cseh parasztok többsége nagytáblás gazdálkodást folytat. Lánctalpas, kerekes traktorok dübörögnek a határban, villany hajtja a gazdasági udvarok gépeit. A földterület 68 százalékán ma már szocialista nagyüzemi gazdálkodást folytatnak a cseh dolgozó parasztok. A stribröi járás — amely 114 községet foglal magában s ezek között van útcélom kis faluja, Ünehle is — még nagyobb előrehaladást ért el a szocialista nagyüzemi gazdálkodás terén. A járás földterületének 88 százaléka tartozik a szocialista szektorba, ezt az arányszámot ez év végéig 94 százalékra akarják emelni. Ünehle, ez a harminckét házból álló falucska kör alakban nyújtózkodik a dombok között. A falu közepén jókora tó van: ludak úszkálnak, fürödnek benne. A tetszetős házak előtti padokon emberek üldögélnek. Élvezik a friss, májusi levegőt, gyönyörködnek a naplementében, csendesen beszélgetnek. Tőlük nem messzire egy lánycsoport nótázik. Üj életükről, szerelemről énekelnek. A falu életében az 1950-es év jelenti a nagy fordulat évét. Ekkor alakult meg itt az EFSZ. Azóta már az egész község belépett. Csupán egy középparaszt dolgozik még régi módon. — Eleinte nálunk is voltak nehézségek — mondja Karel Fiala elvtárs, a HNB elnöke —, de azokat fokozatosan leküzdöttük. Szövetkezetünk földterülete 420 hektárt tesz ki. Főleg búzát, rozsot, árpát, zabot' és burgonyát termelünk. Búzából tavaly a tervezett 19 mázsa helyett 24 métermázsás átlagtermést értünk el, de olyan táblánk is volt, amelyen elértük a 32 métermázsát. A cukorrépát mi csak három évvel ezelőtt kezdtük meghonosítani. Az eddig elért eredményeink biztatók. Most a tavasz során négy hektárt vetettünk be cukorrépával, és reméljük, hogy elérjük a 280 mázsás hektárhozamot. Beszélgetésünkbe a szövetkezet elnöke, Brantl Antonín is bekapcsolódik. Elmondja, hogy a legnagyobb bevétele az állattenyésztésből van szövetkezetüknek. Jelenleg 100 hektár mezőgazdasági földterületre 48 szarvasmarha jut náluk, de ezzel nincsenek megelégedve. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy 1960-ban már 57 szarvasmarhát fognak tenyészteni ugyanazon a földterületen. Olyan gyönyörű sertéseket, mint itt, bizony ritkán lehet látni!... Az anyakocák átlag 200 kilógrammot nyomnak. Gondos ápolásban részesíti őket Strblová Helena. Tavaly kocánként 14 malacot választott el, átlag 16,5 kg-os súlyban. A gabonanemüeken kívül leginkább burgonyát termesztenek. Az elmúlt évben 48 hektáron termeltek burgonyát jó eredménnyel. Egy hektár földből 183 métermázsát szedtek ki. összesen 27 lány és asszony dolgozik a szövetkezetben. A szarvasmarhaállományt és a sertéseket teljes egészében ők gondozzák. A XI. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy az év végéig 100 métermázsa sertéshúst és 60 000 liter tejet adnak be terven felül az államnak. Az únehlei szövetkezet kommunistái és pártonkívüli tagjai rendet tartanak gazdaságukban. A szövetkezeti alapszabályokat törvénynek tekintik. Saját házirendjük is van. Ebben a háztáji gazdálkodásra vonatkozólag a következőket olvashatjuk: „Minden tag háztáji gazdaságában egy tehenet és annyi sertést tarthat, ahányan a családból részt vesznek a közös munkában. Hogyha például ketten vagy hárman dolgoznak a szövetkezetben, akkor kettő, illetve három sertés tartására jogosultak. Minden tag legkevesebb 250 munkaegységet köteles az év folyamán ledolgozni." A szövetkezet fölött a pilzeni Lenin Művek dolgozói vállaltak védnökséget. Nemcsak politikai, hanem szakmai segítséget is nyújtanak a szövetkezet tagjainak. Így például ez év tavaszán a gazdasági udvarba bevezették a villanyt, a csúcsmunkák idején pedig brigádosokat küldenek, hogy idejében és rendesen elvégezzék a sürgős munkákat. Karel Fiala elvtárssal, az itteni HNB elnökével még a tél folyamán ismerkedtem meg Tátralomnicon. Üdülésen voltunk. Itt ígértem meg neki, hogy ellátogatok szövetkezetükbe. Ezt az ígéretemet most teljesítettem. S búcsúzóul hadd tolmácsoljam szavait azokhoz a csehszlovákiai magyar szövetkezeti tagokhoz, akikkel együtt töltötte az egyhetes üdülést. — Üdvözlöm hazánk szlovák és magyar nemzetiségű szövetkezeti tagjait és mindazokat, akikkel együtt voltam Tátralomcon. Kívánjuk, hogy jól gazdálkodjanak, hogy közös "erővel erősítsük mindannyiunk legszentebb ügyét, a békét. FARKAS KÁLMÁN A falu a kacsaúsztatóval A könyvtár és a mozi épülete Munka után jól ízlik a pompás ebéd * O