A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-15 / 24. szám

75 eoes A CEMENT szerzője Fjodor Va ailjevics Gladkov egyike azoknak a szovjet íróknak, akik a munkásosztály oldalán eljutottak a forradalmi igazság tudatosításáig, és akik kezdettől fogva bekapcsolódtak a forradalmi mozgalomba, majd az úi társadalom építésébe. Mivel életük a munkásosztály sorsával forrt össze, életerős, lüktető szocialista műveket tudtak alkotni. Földmunkás családban született 1883. június 20-án Csernavka faluban. Szülei tönkrementek. 1832-ben Asztrahányba költöztek, és a vidék halfeldolgozó üzemeiben napszámmal tengették életüket. Az ifjú Gladkov a foglalkozások egész sorát váltogatta: volt gyógyszertári kifutó, nyomdai szedő stb. Sorsa ebben Gorkijéhoz hasonlított, aki élete 'végéig döntően befolyásolta a fiata! író művészi fejlődését. 1900-ben jelentkezett első irodalmi zsengé ével, A fény felé című elbeszéléssel. Hányatott ifjúkori életének tapasztalatait és benyomásait dolgozta fel benne épp úgy, mint a Tömegben című* másik elbeszélésében, mely felkeltette Gorkij érdeklődését. Ettől kezdve Gorkij állandó pártfogója lett a kezdő írónak, atyai tanácsokkal látta el, és személyes baráti kapcsolatokat tartott fenn vele. Gladkov 1905-ben belépett a bolsevik pártba. Mint hivatásos forradalmárt 1906-ban Szibériába száműzték. Forradalmi lelkületét. azonban a kényszermunka sem tudta megtörni. Itt írta meg Hárman egy sárkunyhóban című elbeszélését, «melyben a száműzött munkások hősies alakjait rajzolta meg. Gladkov írói pályafutásának politikai jelentőségét emeli az a tény, hogy a polgárháború és az intervenció után az első szovjet írók egyikeként' örökíti meg bátor tollával a nemzetgazdaság helyreállításának korszakát. Részt vett a novorosszijszki cementgyár újjáépítésében és a munkások körében észlelt megfigyeléseit, gazdag élettapasztalait a Cement című, világhírű regényében dolgozta fel. Műve az új társadalom szocialista emberének áldozatokat követelő munkáját, a szocialista alkotás hősöket szülő erejét örökíti meg. A regény a maguk meztelen valóságában tárja fel az akkori idők rendkívül nehéz viszonyait, a polgárháborút követő gazdasági bomlás időszakát, a felszabadult proletár hősies kitartását. Az újtípusú, öntudatos szocialista embert a regény fő hőse, Gleb Csumalov személyesíti meg, aki a frontról hazatérve a szocialista újjáépítés élére áll. Csumalov és a kommunisták képviselik a párt politikáját, melyet a munkások tömegeivel fenntartott szoros kapcsolatuk révén valósítanak meg. A régény ugyanekkor bemutatja az árulókat is, akik báránybőrbe bújt farkasként a munkások között járnak s minden lehető alkalommal ártanak, elárulják a munkások ügyét. É'etük nyerseségében, idealizálás nélkül rajzolja meg az éhező munkásokat. Éberségre és kitartásra ösztönöz. Az ötéves tervek alkotó munkájának eredményeit, a szovjet nép hősies erőfeszítéseit ábrázolja az Energia című regénye. Gladkov öt évig élt a dnyepri vízierőmű építkezésén. Évek tapasztalatait és konkrét tényeit dolgozta fel művészien regényében. Üj helyzetben, a proletárdiktatúra megerősítésének viszonyai közepette mutatta meg a kommunista párt vezető szerepét az országépítésben, ugyanakkor azonban a szovjet haza ellenségeinek egyre körmönfontabb módszereire is rámutat. A Nagy Honvédő Háború éveiben karcolatokban és kisebb elbeszélésekben lelkesíti a harcosokat és a hátország lakóit; emléket állít a szovjet emberek szocialista hazaszer' '.etének, melynek lángja a nagy megpróbáltatás napjaiban oly magasra csapott (Eskü). F. V. Gladkov a kitűnő tollú szovjet író művészetével több mint fél százada az igazságot szolgálja. Önéletrajz-regényeiben megmutatta a munkásosztály fiának küszködését, útkeresését, az új szocialista társadalom tagjává születését. A szovjet nép kedvelt írója, mert együtt él problémáival, együtt örül egyre nagyobb sikereinek. Nézzünk a dolgok mélyére A Hét 19. számának 10. oldalán — Lapunk az olvasók kritikájának tükrében — című beszámolóban a következőket olvastuk: „Szabó Imre tanfelügyelő egyes gyermekneveléssel foglalkozó cikkek hibás hangját kifogásolja. Sok az újszerű probléma a szocialista nevelésben, de ezeket nem lehet frázissal elintézni. Az iskolai nevelőmunka szempontjából fontosnak tartja A Hetet, s éppen ezért azt ajánl -ja, hof'v — ha nincsenek megfelelő képzettséggel rendelkező magyar nevelőink — eset és szlovák pedagógusoktól hozzon a lap értékes cikkeket." Nézzünk a dolgok mélyére, már csak azért is, mert hasonló nézetekkel már többször találkoztunk. A szocialista sajtó a dolgozók tulajdona, legjobb barátja. Márpedig az igaz barátság régi törvénye: ne nézzük el tétlenül barátunk botlásait. Igazítsuk, javítsuk ki tévedéseit. Ne hallgassuk el némán „a gyermekneveléssel foglalkozó cikkek hibás hangját", mert ezzel tulajdonkéDpen tétlenül nézzük azt, hoqy hogyan romboljuk le az általunk épített épületet — legyen az éppenséggel kunyhó vagy akár palota. „A szocialista nevelésben sok az újszerű probléma, de ezeket frázissal nem lehet elintézni." Ez tökéletesen igaz. De hallgatással még úgysem. Vizsgáljuk meg hát a kérdést konkrét e.iyagon. Pártunk KB-a január 12-13-iki plenáris ülése a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelést állította oktatő-nevelőmunkánk középpontjába. Már sokat be -széltünk e kérdésről különböző gyűléseken, tárgyaltunk a tantárgy bizottságok ülésein, írtunk különböző értékű cikkeket, de mind ez ideig még nem sikerült olyan formában állást foglalni, hogy az minden nevelő számára elvileg is világossá tegye a csehszlovák szocialista hazafias nevelést és a gyakorlatban is biztos útmutatást adjon. Önmagába véve ugyanis nem elég a hazafiság jelentőségének kiemelése, ha nem tisztázzuk a szocialista hazafiság tartalmát. De részünkre, csehszlovákiai magyar dolgozók részére ki fogalmazhatja meq legpontosabban a csehszlovák szocialista hazafiság tartalmát? Ki adhat részünkre legbiztosabb útmutatást? Azt hiszem, mi magunk. Mert ki ismerné jobban nálunk saját problémáinkat? Tudom, kényelmesebb „kívülről" várni a segítséget. Ez igaz, de még nem elég. Fel kell használnunk minden segítséget, élnünk kell vele, mert végső fokon csak mi tJ-dunk segíteni önmagunkon. A csehszlovákiai magyar iskolaügy sajátos kérdéseit helyettünk senki más nem oldja és nem oldhatja meg. Mik azok a speciális kérdések, melyeket elsősorban saját erőnkből kell megoldanunk? A magyar, szlovák és orosz nyelv tanítása, a zenei, a képzőművészeti nevelés és a történelemtanítás. E tantárgyakban a csehszlovák szocialista hazafiságra valő nevelés — ezek azok a problémák, melyeknek megoldása a szlovákiai magyar iskolaügy létkérdése. E kérdésekre senki más nem adhat nekünk biztos választ, csak az a néhány száz magyar tanító, aki nao mint nap foglalkozik, birkózik e problémákkal. Nem érthetünk egyet azzal a pesszimisztikus felfogássá', hogy nincsenek megfelelő képzettségqeí rendelkező magyar pedagógusaink. Tanítóságunk az elmúlt tíz év alatt a pedagógia történetében soha, sehol nem tapasztalható lelkesedéssel teremtette meq a szlovákiai magyar iskolaügyet. Vannak még hibák. Ezeknek leküzdéséhez azonban minden lehetőségünk megvan. Sokat, nagyon sokat segíthet ezen a téren a szlovákiai magyar sajtó. Kérünk az iskolai nevélőmunka részére állandó rovatot valamely magyar nyelvű lapban, hiszen az iskola a szlovákiai magyar kultúra legerősebb bástyája. Talán lesznek olyanok, akik gondjaikon mosolyognak, esetleg olyanok is, akik bosszankodnak; problémáinkat túlságosan egyszerűnek fogják találni. Azoban , látszólag bármily „egyszerű" is, számunkra az iskolaügy országos probléma. Sok az újszerű kérdés a szocialista nevelésben, s ezeket nem tudjuk egyik napról a másikra végérvényesen megoldani. Azonban, ha a szlovákiai magyar nevelők bizalommal fordulnak írásaikkal, kérdéseikkel a sajtóhoz, eoy-egv lépéssel mindig közelebb jutunk a megoldáshoz. S ez is eredmény! A fent elmondottakban sok a vitatható, de abban azt hiszem mindenki egyetért velünk, hogy ha tíz évvel ezelőtt azt mondtuk volna, hegy nincsenek megfelelő képzettséggel rendelkező nevelőink, nem nyíltak volna meq a magyar gyermekek eiőtt a magyar tannyelvű iskolák kapui. Népű demokratikus rendszerűre adta lehetőségeink, a kommunistákat jellemző forradalmi opttmjzmus azonban csodákat művelt. Ma már mindenütt vannak iskoláink, vannak tanítóink. A mennyiségi fejlődés után most a minőségi fejlődés területén kell csodákat művelnünk. MÖZS1 FERENC 10