A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-01 / 22. szám

Iskolai matiné az Új Színpadon Április utolsó vasárnapján ürömteli találkozó színhelye volt a bratislavai Oj Színpad. A szinte hagyományossá váló iskolai matiné keretében a Zoch utcai tizenegyéves magyar iskola növendékei más iskolák tanulóival karöltve mutatták be gondosan begyakorolt műsorukat. Akárcsak a már néhány éve megismétlődő iskolai matinék, a mostani is szívesen látott esemény volt a magyar közönség körében. A műsort rendező iskola szülői tanácsa bizonyságot kívánt nyújtani arról, hogy az itteni kulturális hagyományok ifjú és tehetséges folytatókra találtak, akikről még sokszor fogunk hallani. A szereplők tavaszi csokorként nyújtották át ezt a műsort, amelynek az volt a küldetése, hogy kellemessé tegye a pihenés óráit és szórakoztasson. A szereplök zöme hibátlanul oldotta meg feladatát, bizonyította be rátermettségét. Hiba lenne, ha a csupaszív szereplök közül néhányat kiemelnénk. Mindannyian kiérdemelték a hálás közönség lelkes elismerését. Noha a műsort figyelemmel kísérve sem találtunk vezérvonalra, csoportosított mondanivalóra, a lelkes szereplőgárda és a pergő összekötőszöveg jóvoltából a műsorszámok nagy része megtalálta a szivekhez vezető utat. Dicséret illeti a szereplőkön kívül mindazokat, akik az előkészületek' során időt és fáradságot nem kímélve foglalkoztak ezzel a lelkes gárdával. Egy megszívlelendő tanáccsal szeretnénk szolgálni a rendezőknek: a következő matinét mái& más beosztásban mutassák be a közönségnek. Az alsóbb osztályok tanulói lépjenek fel gyermekelőadás keretében, míg az eddigi matinékhoz hasonló alkalmakkor kizárólag a felsőbb osztályok tanulói szerepeljenek a főiskolások közreműködésével. Ez a megoldás biztosítaná a színvonal emelkedését s a szórakozáson túl még magasabbrendű művészi élménnyel is tudna szolgálni. Ez a fellépés is biztató ígérete annak, hogy az időszerűbb mondanivaló és a kiforrottabb részletkidolgozás kielégíti a közönség növekvő igényeit. ZALA JÖZSEF Carmen Cereceda (Chile) illusztrációja Nézzétek meg ezt a rajzot, gyerekek. Egy chilei édesanya szorítja téltön karjaiba kicsinyét. Minden édesanya egyformán szereti a gyermekét és azt akarja, hogy békében, boldogan éljen. Gondoljatok erre ti is szép ünnepeteken. Szeressétek nagyon édesanyátokat és a békét. Huncut Hali Azt hiszem, minden huncut kislányt a világon Katinak hívnak. Vagy talán csak én ismerek csupa huncut Katicát? Az egyik Kati, akiről most éppen írni akarok, már külsejében is pajkos kis jelenség. Nagy, dióbarna szeméből ezer ördög jókedve szikrázik, fitos kis orra hegyén pedig mintha valami huncutság leselkedne. Egyszer ez a fitos kis Katica nagyot és merészet gondolt. Már néhány napja figyeltük őt, amint hosszas tanácskozásokat folytatott a falra erősített, földig érő tükörrel. Ugyan miért nézegeti magát annyit ez a kis vakarcs? — gondolta magában a mamája. Nos, egy napon ez is kiderült. A huncut kis Kató előkereste a fiókos szekrényből a nagyollőt és a tükör elé térdepelve — nyissz — egy nyisszantással jókora darabon belenylrt szépen hátrasimított és a feje búbján masliba kötött hosszú hajába. Müvével, úgy látszik, meg lehetett elégedve, mert egy cseppet sem sajnálkozott a földre hulló dús. gesztenyeszínű hajtincs láttán. Meglepetés csak akkor érte, amikor az édesanyja elé került. — Katica, m't tettél! — kiáltott fel a mamája megdöbbenve. — Hogy tudtad magad így elcsúfítani?! Kati értetlenül nézte a mamáját és az előre megfontolt cselekedet biztonságával válaszolta: — De anyu. Hát nem látod, milyen szép. vagyok most? Hiszen frufrut nyírtam magamnak! Kati perSze türelmetlenül várta, hogy apunak és iskolás testvérkéjének is elbüszkéikedjen az új frizurával. Milyen nacy volt a csalódása, amikor nekik sem tetszett. — Nincs mit tenni, Katit kopaszra nyíratjuk, hogy egyenletesen nőjön <i az új haja — jelentette ki apu. Kati rémülten nézett egyikről a másikra. Csepp szája reszketni kezdett. Elvörösödött egészen a fitos orrocskája hegyéig. Aztán sarkon fordult és kirohaint a konyhából. A könnyei csak cinkostársa, a földig érő tükör előtt indultak meg. A sűrű fátyolon át nézte magát a tükörben, és igy szólt a rá visszanéző kislányhoz: — Hát láttál már te olyan apát, aki a saját lányát csúffá akarja tenni? • _ G. 0. t0N

T3tíK A GY£R/H£*.,- f, O

3 x & & ^ | ^ZfTKOZi GYERAAEKN^0 OSVÄT ERZSÉBET: A legszebb szem Rügyelbontó bokrok alatt meghúzódott egy kis ravasz tavasztündér, és suttyomban kileste, négy pöttöm gyerek vajon kiről, miről cseveg? Arról beszélt a négy csöppség, egyik szőke, másik szőkébb, milyen is a legszebb szem. Kitaláljátok vagy sem? Tibinek a kék szem tetszik, Balázsnak a barna. Zsóka meg a legszebb szemnek a feketét tartja. Parázs vita támad köztük, majd hogy összevesznek. Kék szalagos kis Katica teremt köztük rendet. A nevető szem a legszebb, állítja a lányka. El is ámul nagyon ezen mind a három társa. Kipirulva kérdi Kata, miért csodálkoztok? Hát nem anyánk szeme legszebb, mikor ránk mosolyog? 15