A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-25 / 21. szám

Anglia bizarr, a koronaékszerekre emlékeztető kiállítási csarnoka A francia pavilon eredeti architektúrája. A toronyszerű szerkezetnek mint ellensúlynak konstrukciós feladata van A szovjet pavilon középső része. A háttérben Lenin nyolc méter magas ércszobra. A szobor felett az első, a tömeg közepén a második szputnyik eredeti nagyságú mása módosítják őket az új anyag tulajdonságai, formanyelve szerint. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a szovjet és az amerikai pavilon, de ide sorolható a csehszlovák és a magyar, valamint a belga csarnokok túlnyomó része. A szovjet pavilon téglalap alaprajzú. Beton alapon nyugszik az épület rendeltetésével összhangban álló alumlniumszerkezet, kihangsúlyozott függőleges elemekkel. Az egész épület architektúrája ugyanazt hangsúlyozza ki, mint amit belső berendezése. Bemutatja, mi a világ első szocialista fillamának a lényege: az anyagi világ erőforrásának mozgósításával, a múlt értékes hagyományainak tekintetbe vételével a jövő céltudatos építése az egész nép számára! Hasonlő építészeti stílust képvisel az Egyesült Államok köralakú csarnoka: az alap beton, rajta kpnnyü acélszerkezet s közben minden üveg. A szerkezet könnyedségét a számtalan apró, szimmetrikusan elhelyezett fémrózsa fokozza. A római Colosseumra emlékeztető arénának nincs egyetlen belső tartója sem. A kupola közepének nagy nyomását úgy A köralakú USA pavilon belsejének nagyrészét tó foglalja el. A szigeten egész nap divatbemutatót tartanak kerülték el, hogy rajta hatalmas köralakú nyílást hagytak. Tehették, mert alatta víztükör terül el: az épület közepét tő foglalja el, amelynek kis szigetén divatbemutatókat tartanak. Eredeti, de a világkiállítás célját nem méltón reprezentáló megoldás ez, minthogy az egész amerikai pavilon belseje, tartalma, célkitűzése merő ellentétben áll az épület sikerült, reprezentatív külső jellegével. A csehszlovák csarnok is ezen a vonalon mozog, de — minden tagoltsága ellenére — valamivel tartózkodóbb az új építőelemek kihangsúlyozásában. Igen sikerült a főhomlokzata, a belső udvar kiképzése s a szomszédos étterem épülete. Az egész mintha a prágai Barrandov megoldására emlékeztetne. A magyar csarnok — szerény, arányos épület, színes alumínium felépítménnyel — nagyszerű helyen fekszik, a két fő látványosság: a szovjet és az amerikai pavilon között. Különösen az étterem látja ennek a hasznát: aránylag a leglátogatottab a kiállítás hetven, részben óriási vendéglátó üzeme között. De a hagyományos építészeti stílusok értelemszerű alkalmazásán nyugszik a belga pavilonok jörésze is, amelyet az egyes gazdasági ágazatok érdekvédelmi szervezetei építettek. A kiállítási csarnokok másik csoportját az új építőanyagok adta lehetőségek hagyománymentes felhasználása jellemzi. Részben, mint az osztrák, a nyugatnémet, a jugoszláv és más kiállítási épületek, acélállványokra helyezik az emeletnyi magasságban a kocka vagy hasáb alakú, tiszta üvegfalú építményeiket, mintegy megcsúfolva a nehézségi erőt és közelebb hozva kiállított tárgyaikat a mindenfelől betörő napsugárhoz. Egy ilyen csarnok kellemesen hat, különösen ha belső tartalma könnyebb jellegű és kulturális mondanivalója is van. Az egész azonban sorozatban egyhangúan hat. Ez elsősorban a teljesen kozmopolita jellegű nyugatnémet pavilonsorozatra vonatkozik. A legmerészebb megoldásokat az anyag funkciós lehetőségeit követő, mondhatnánk meztelen acél- és könnyűfém konstrukciók jellemzik, amelyeknek legismertebb példája a csak nemrégen elkészült, óriási francia csarnok. A betontömbbe ágyazott, elegáns ivü acélcsövek pontosan követik a húzás formájában fellépő sztatikai erővonalakat, és szemre bizarr, eddig sehol nem látott eredeti szerkezetű megoldásokat tesznek lehetővé. Nincsen a kiállításnak egyetlen látogatója sem, aki ne vitatkoznék a francia pavilon eredeti architektúrájáról, vagy még inkább a belga építészeti csarnoknak a fenti elveken alapuló, még fantasztikusabb megoldásáról. Kétségtelen, hogy ebben az új építkezési stlluskeresésben van ésszerű alapgondolat: az új anyagok adta lehetőségek bátor kihasználása. Hogy aztán az egyes konkrét megoldásokból ml a maradandó értékű, azt csak a jövő mutatja meg. SZŐKE LŐRINC