A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-18 / 20. szám

J7 gvhangú, unalmas a falusi élei. Níncsen szórakozási lehetőség, a fiatalság csak a kocsmát bújja, kártyázik, iszik - volt valamikor állandó panasza a falusiaknak, főként ott, ahol nem volt a faluban kultúrház, mozi és ráadásul hiányoztak az odaadó, áldozatkész népnevelők. Lukanényén (kékkői járás) sem volt ez eddig másképpen. Azért mondom, hogy eddig, mert most már kedvező kerékvágásba zökkent a művelődési élet a faluban. Hogyan? A helyi nemzeti bizottság és az EFSZ vezetősége tették ezt lehetővé. Tudniillik, eddig nem volt Nényén sem kultúrház. Azaz hogy volt, csak iszonyatosan elhagyatott állapotban. Rendbe kellett hozni, kijavítani. S mit tettek a falu vezető emberei? Nem vonogatták közömbösen a vállukat, hogy: nem lehet itten semmit sem tenni; adjon az állam pénzt, anyagot, akkor majd rendbehozzuk a kultúrházat. Segít a szövetkezet Még a tél derekán Zatyko Jani bácsi, a HNB elnöke felszólalt az EFSZ vezetőségi ülésén: „Elvtársak, komoly dologról van szó. Ott van a kultúrházunk, szégyenszemre, mint aminek gazdája nincs. Segítsetek. Hiszen mindnyájunk fiai, lányai, fognak benne szórakozni..." S a szövetkezet igazán segített. Anyagot, szakembert adott a javításhoz. Jöttek az iparkodó, dolgos fiúk, lányok. Brigádban segítettek. Fittyet hánytak a kocsmának, kártyázásnak. Az elhanyagolt épületből, tágas, szép kultúrtermet varázsoltak. Állandó színpaddal, mozigéppel ellátva. Húsvétra el is készült. Akkor mutatkozott be a Csemadok műkedvelő csoportja. Eljátszották J. G. Tajovsky Zavaros örökség című színművét. Tóth Jóska (egyébként az EFSZ zootechnikusa) tanította be a szerepet, ügyeskedtek is a fiűk, lányok, hogy szégyent ne valljanak. Az előadás jól sikerült, a közön-Lukanényei ség meg volt elégedve, és a kasszába is befutott vagy másfélezer korona. Egyet-mást a színészekről Kik játszanak? Szorgalmas legények, csinos, tűzrőlpattant lányok. Nagy részük az EFSZ-ben dolgozik, és bizony ott is megállják ám a helyüket. A legtehetségesebb színész talán Fonodi Jóska, kocsislegény, aki nem kevesebb, mint 600 munkaegységet dolgozott le a múlt évben a szövetkezetben. Azután Híves Feri, aki 560 egységig fölvitte az elmúlt esztendőben. A lányok közül pedig Kálazi Manya, az EFSZ elnökének a lánya van az élen. Nemcsak a színpadon, de a munkában is. Majd 300 egységet dolgozott le a dohányban. A szövetkezet dohányosa, Tóth Lajos bácsi Pálházröl alig győzi dicsérni a lányka szorgalmát, ügyességét. Jó szereplök Nozdrovicky Apolka és Petrovics Manya is Házaskából, de ők még nem egységre dolgoznak. Konokok a szüleik. Nem akarnak rátérni az űj útra. Lám, lám, a fiatalok példát mutattak, ök megtalálták a közösséghez vezető utat. Közösen tolják a kultúra szekerét a szövetkezeti lányokkal, fiúkkal. Sok esetben a szülők is tanulhatnának gyermekeiktől. Nényén is. Sorolhatnám még a többieket is, hiszen valamennyien megérdemlik a dicséretet, de ilyen rövid cikkben ez lehetetlenség. Pünkösdre is szeietné a színészgárda meglepni a közönséget valami jő darabbal — főleg aktuális népszínművel vagy vígjátékkal — mondja Tóth Jóska, a „főrendező". Jogos panasz — Sok szép dolgot lehetne nálunk megvalósítani a faluban, hogyha a tanítóink karcolatok jobban segítenének a népnevelő munkában' — hallatszik a panasz. És alighanem igazuk van, mert hiába vannak a tanítók, talán heten is — egyikük sem vezeti a falu krónikáját. Pedig tenné mit megírni, hiszen a faluban olyan szövet-? kezet van, amelynek párja kevés akad á környéken. Arany betűkkel lenne érdemes beírni a krónikába a falu fejlődését, főleg a felszabadulás óta. Hiszen fél évszázad alatt nem épült annyi űj ház a községben, mint ez alatt az idő alatt. Nyolcvanhét volt szegény munkás vagy zsellér család költö-i zött új házba Nényén. Középiskola létesült, a tűzoltók korszerű motorfecskendőt, új raktárakat kaptak. A faluban van villany, rádió, gyermekkocsi minden háznál és vagy tizenhat motorkerékpár. Nemcsok Jóska elegáns Skoda mentőkocsin szállítja kórházba a betegeket. Nagy dolgok ám ezek, szinte maguktól kívánkoznak a krónikába. Azt viszont nem lehetne állítani, hogy a könyv talán meghonosodott Nényén.Kevesen olvasnak. A könyvtár csak papíron működik. Üj, mély barázdát kell vágni a kultúra mezején is, nemcsak a földekenj S ez a tanítók, az értelmiség erkölcsi kötelessége. Sok, nagyon sok még a tennivaló ezen a téren Nényén. A község és a szövetkezet vezetői már eddig megtették a magukét. J61 viszik az ügyet. Viszont á kultúrmunka sántít. S itt a tanítóknak kell megfogni az „oke" szarvát. Nem elén ám, ha csak Tóth Jóska és" Híves Vince szántják az ugart. Persze, ezen a téren sokat segíthet majd a Csemadok, CSISZ és a többi tömegszervezetek, de a tanítók a legtöbbet. Bartók János; Ggy érdekes kiállítás Május 15-én nyitják meg a levéltári okiratok és koronázási ékszerek országos kiállítását. A kiállítandó anyag kiválasztása és osztályozása már megtörtént. A kiállítási termek átrendezése most van folyamatban. Ez lesz a világon az első ilyen rendezvény, mely nemcsak a kiállított tárgyak számával, hanem gazdag történelmi értékével váltja ki a világ történészeinek és a legszélesebb köröknek az érdeklődését. A legöregebb emlékeket a Vár történelmi nevezetességű Ulászló termében állítják ki. Itt lesz a legrégibb. VI. századból való írásos emlékünk, sz^nt Márk evangéliumának egy töredéke. IV. Károly nyugatrómai császár és cseh király ezt az értékes pergament 1355-ben szerezte meg. Itt állítják ki Rötszakállú Frigyes 1158-ból való okmányát, méllyel Ulászló cseh hercegnek engedélyezi, hogy királyi füzérrel díszíthesse magát. II. Frigyes szicíliai aranybullája állandó jellegű jogot adományoz a cseh uralkodóknak, hogy használhassák a királyi elmet. Ebben a teremben kerülnek bemutatásra a koronázási ékszerek, a Betlehem kápolna alapító levele 1391-böl, a Ti vagytok isten harcosai című korált tartalmazó ún. Jistebnicky kancionál, Zsizska katonai rendtartása és Ján Zelivsky prédikációi. A kiállítás első része a huszita korral zárul. A további figyelemre méltó anyag megtekintése során a régi országgyűlés termében látni fogjuk Pogycbrád György baráti szerződését a francia királlyal. 1464. július 18-án kelt a törökök elleni egyeséges magatartását megállapító okirat. A cseh testvérek szlovákiai haladó szellemű működését bizonyító okiratok zárják be a kiállításnak ezt a részét. A pompás Spanyol-terem alatt elöször nyílik meg a nyilvánosság számára az Oszlopos-terem. Ez a helyiség az 1848-as eseményekig tárja majd a néző elé köztársaságunk népeinek történelmét. Külön teremben kerülnek bemutatásra a műit század második felének kulturális vonatkozású emlékei. Megláthatjuk majd az Eladott' mennyaszony című opera eredeti partitú* ráit, a prágai Nemzeti Színház felépítésére kibocsátott gyűjtőiveket. Dvofák Ojvilág szimfóniájának partitúráját. Havlícek, Ne* ruda, Némcová kéziratait. Az úgynevezett Rudolf képtárban (a kép* tár anyagát a Habsburgok magukkal vit* ték, amikor Prágából Bécsbe tették át székhelyüket) a technika és tudomány, valamint a politikai mozgalom fejlődésével ismerkedhetünk meg. A Spanyol-terem, ahol pártunk és kor* mányunk országunk legjobbjait szokta megjutalmazni és kitüntetni, az utolsó ál* lomás. Itt feltétlenül időzzünk hosszasabi* ban. Megdöbbenéssel szemlélhetjük Böhm" Standartenführer rendelkezéseit LtdicS megsemmisítéséről és lakosainak kiirtásé* ról, a cseh nemzet kitelepítéséről szóló ná* ci terveket, és ami aztán mindnyájunkat! örömmel tölt el: a Szovjetunióval kötőtű szövetségi szerződésünk és a kassai kor* mányprogram eredeti példányait. A kiállítás megnyitásáig elkészül az i tizenkét képből álló sorozat, melyet e nagy, esemény népszerűsítésére adnak ki. Szily Imre 11