A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-27 / 17. szám

kWMMk Josef Wagner: Olvadás Alig tíz kilométernyire Prágától, a Moldva regényes völgyében, ott, ahol a folyó kilép a hegyláncok korlátjai közül, meglas­sítja útját és kiszélesedik, egy hatalmas angolpark közepén áll a zbraslavi kastély. Prágából — különösen szép nyári vasár­napókon — sokan zarándokolnak el ide, hogy megtekintsék műkincseit. Mert a hajdani középkori kolostorból a múlt század derekán kastéllyá alakított épületkomplexumba költöztette át néhány évvel ezelőtt a prágai Nemzeti Galéria gazdag: plasztikai gyűjteményét, hogy összpontosítsa a cseh szobrászat műveit és olyan szoborgyűjteményt létesítsen, amely teljes képét adja az újkori cseh szobrászművészet fejlődésvonalának a tizenkilen­cedik század mesterműveitől napjaink plasztikai törekvéseig. Ez az egyedülálló gyűjtemény, mely hosszabb téli szünet után e napokban nyitja meg újra kapuit, szemléltetően bizonyítja, hogy a szobrászat a cseh képzőművészetnek mennyire ápolt s ma is általánosan kedvelt ágazata. Alig van még egy nemzet Európában, amelynek szobrászata hasonló bőségben őrizte volna meg fejlődésének folyamatosságát és összefüggéseit. A szob­rászat hagyományai Csehországban mélyen visszanyúlnak a gó­tika korába, s majdnem töretlenül vezetnek a reneszánsz és a barokk plasztikai kultúráin át napjaink szobrászművészetéig. A plasztika iránti érzék szinte veleszületett érzéke a cseh embernek, ezért is szereti és becsüli annyira szobászművészeink alkotásait. Az újkori szobrászat alkotásait Csehországban viszonylag: korán kezdték el gyűjteni. Azok eredetileg az egykori prágai Modem Képtárban voltak elhelyezve, de a festményekkel együtt való kiállításuk az idők folyamán helytelennek bizonyult. A festészet ugyanis, mely a XIX. században elhagyta a monumentális kife­jezés útját s a polgári lakás meghitt légköréhez alakult, a szob­rászattal közös kiállítási termekben csak a kisplasztikát tűrte meg. így nem juthattak kellő érvényre a szobrászművészet alap­vető törekvései, s ez a felismerés szükségessé tette, hogy a szobrokat külön gyűjteményben helyezzék el. A gyűjtemény a trójai kastélyban került fedél a,lá. Ott azonban még nagy­részt gipszöntvényekből, vagyis nehezen kezelhetői, törékeny anyagból készült idedglepes jellegű másolatokból állt,, amelyek, ha gyakran magukon is viselhették az eredetiség bélyegét, nem A zbraslavi kastély udvara Jan Stursa szobraival Az emeleti Myslbek-térem. Jobbra a Zeríe allegorikus szobrának, a sarokban a prágai Nemzeti Színház tympa­nonja trigájának modellje.

Next

/
Thumbnails
Contents