A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-27 / 17. szám

DCít Imroitatá a Matador gyár színpadán Három apa. Vajon melyik az igazi? (Szabó István, Cyurcsi Ferenc és Horácsek József) Ezekhez van mondanivalója a Nórának. Harcra szólít az emberek tudatában még megrekedt önzés *és álszehteskedés ellen, és őszinteségre, nyíltságra nevel a férfi és nő közti viszonyban. Hogy egyes Szereplők megfelelő teljesítményt nyújtottak, ehhez bizonyára hozzájárult Munlk István rendező gyakori látogatása, aki többször megjelent a próbákon, és alz együttest összehangolta és a rendezést irányította. Kár, hogy technikai okokból a maszkírozás elmaradt. így a külső nem iminden alakításnál felelt meg a szerep szellemének. Ez kihatással volt az egyes szereplökre, s ennek következtében az együttes harmonikus játékára is. Ez azonban nem rontotta le a bemutató színvonalát annyira, hogy abból a közönség ne kaptal volna meg a leglényegesebb ibseni mondanivalót. Megkapta, mert a szenei színjátszó csoport tagjai helyesen értelmezték és tolmácsolták az író szándékát. H, J. * * * Kellemes benyomást keltett másnap este a réteiek játéka. Csizmarek Mátyás Bújócskáját adták elő megérdemelt sikerrel. A mulatságos ötletekre épült mai tárgyú vígjáték nem állított túl magas követelményeket a műkedvelő gárda tagjai elé. A darab pergő cselekménye magával sodorta az eleinte kússé lámpalázzal küzdő szereplőket is. Dicséret illeti a csoportot, hogy a darab egyes komédiázásra csábító jeleneteit sem túlozták el, mindig megmaradtak az egyszerű, sallang mentes játék mellett. Ez jörészben Pomícha! Lajos rendezőnek is köszönhető, aki az\ író mondanivalójának ihű tolmácsolására, s lehetőleg a legegyszerűbb megoldásokra törekedett. Érdekes megemlíteni, hogy a kisebb epizódszerepeikben játszó színészek élethű alakítálsukkail, jellemábrázolás tekint elében néha még a főszereplőkön is túltettek; így például Szabó István ha,nghordozásával, mozdulataival, arcjátékával egy Igazi, őszinte parasztembert varázsolt elénk. Bradáknét (Horácsek Ilona), a pletykás szomszédasszonyt is ilyennek képzeltük el. Viszont Gyurcsi Ferenc (Grúber tanár) túl fiatal volt erre al szerepre. A főszereplők közül Uhrovics Mihály (Kovács igazgató) néha egészen hitelesen alakítota a munkásból lett igazgatót. Farkas Irma (a(z igazgató felesége) a harmadik felvonásra erősen feljavult. A lányok közül Toman Erzsébet (Ancsi) volt a jobbik. A töbhiek is Czadró Ilona (Teri), Búbenik Rozália (Olga), Hajzok Zoltán, Rajczi Zoltán, Ujj Béla, Horácsek József megfeleltek a várakozásnak. összeszokott, gondosan felkészült együttest ismertünk mieg ezen az estén. -d-Brádákné, a pletykás szomszédasszony és az igazgató felesége (Horácsek Ilona és Farkas Irmi) A Csemadok szenei helyi, csoportjának színjátszói mutatkoztak be április 12-én Bratislavában Ibsen Henrik háromfelvonásos drámájával, a Nórával. Bátor és egyben dicséretre méltó vállalkozás. Bátor vállalkozás, mert nehéz a darab. Kevés szereplőinek, hosszú párbeszédekkel, tisztán a szó erejével, a hang színével, úgyszólván minden szótag hangsúlyával kell az író nézeteit, szándékát és célját kidomborítani és érvényre juttatni. Dicséretre méltó vállalkozás, mert olyan darabot választottak, melynek komoly mondanivalója van még ma is. A női sors százszor elhangzott, jólismert motívumai ezek, amelyekbe a mai nő lelke, problémái is átszűrődnek. Ibsen drámája 75 éve harcol nyíltságért, őszinteségért, egyenértékűségért a nő és a férfi egymásközti kapcsolatában. A mi társadadmi rendszerünkben a nő teljes egyenjogúságát elérte ugyan, de hány kisebb-nagyobb érzelmi drámának lehetünk tanúi, ahol az emberek tudatában, önző kispolgári nézetek, az elmúlt rend fennmaradt csökevényei rontják meg a férfiak és a nők életét, akik egyébként energikusan leszámoltak a nyárepolgáriassággal. Nóra (TáUőné — Kelecsény Mária) és Helmer Torvald (Sztruhár Győző) Parancsol kaviárt? ... (Rajczi Zoltán és Toman Erzsébet)