A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-20 / 16. szám

Képes beszámoló egy jól sikerült Csemadok konferenciárúl Egy konferencia sikere mindig a mondanivalók őszinteségétől függ. Vágsellyén a Csemadok járási konferenciája éppen azért sikerült, mert aki felszólalt, a közösség érdekében, beszélt. Azok a küldöttek, akiknek helyi csoportját Bokor járási titkár beszámolójában megbírálta, nem ígértek fűt-fát. Adjatok tanácsot, hogyan javítsuk meg a munkánkat — fordultak fflz egybegyűltekhez, s megkapták a kért tanácsokat. Olyanokat, melyeket az ország minden más helyi csoportja megfogadhatna. A konferencia a szocializmus békés építésének jegyében zajlott le. Tanúsították ezt az eredmények, melyeket a járás 12 helyi csoportja az elmúlt esztendő alatt felmutatott. A határozati javaslat felszólítja a Csemadok- tagokat, teljes erejükből vegyék ki részüket a járás szocialista építésének munkálataiból. Igyekezlniük kell a magángazdákat, akik mintegy 5000 hektárnyi földterülettel rendelkeznek, ez év végéig a közös gazdálkodás eszméjének megnyerni. A titkári beszámolóból kitűnt, hogy a sellyei járás Csemadok helyi csoportjai sokat fejlődtek az elmúlt év folyamán. Ma már 1480 Csemadok- tag ápolja a járásban a szocialista kultúrát, öt irodalmi és két könyvismertető délutánt rendeztek az elmúlt évben, s a falvak lakosságának kívánságára ezeknek számát ez évben már meg kell sokszorozniuk. Amíg a legutolsó konferencián negyvenhét egész estét betöltő színielőadásról számolhattak be, tavaly kilencvenkilencszer léptek fel a csoportok színjátszói. Jellemiző a szocialista témájú színdarabok kedveltségére, hogy a tornóciak Egri Viktor Házasság című darabjával kerültek be a kerületi szemle részvevői közé. Örvendetes, hogy több tánccsoport alakult áz utolsó esztendőben. A deáki és a farkasdi táncosok az országos dal- és táncünnepélyen dicsérő oklevelet is kaptak. A járás helyi csoportjai természetesen nem mentesek a hibáktól Ám e hiányok kiküszöbölésére értékes javaslatokat tettek a konferencia részvevői. Hlédik Pál, sellyei igazgató tanító felszólította a csoportokat, hogy kövessék a példájukat, teremtsenek kapcsolatot az EFSZ-ekkel. Gacsó elvtárs, a mezőgazdasági iskola tanítója a zsigárdi tánccsoport vezetőjének a_ra a panaszára, hogy Zsigárdon a legények nem akarnak táncolni, nagy derültség közepette kijelentette, hogy ők adhatnak annyi táncot, amennyi csak kéli! Pék István elmondotta, hogy Zsigárdon sikerült megtörniük a közönyt. Gyümölcskertészeti szakkört alapítottak. Ma már több mint negyven érdeklődő jár el a kör érdekes előadájsadra! Végül meg kell említenünk Bertók Imre tanfelügyelő értékes felszólalását. Bertók aj szlovák és a magyar nép közti barátságról beszélve elmondotta, hogy tankönyveink keveset foglalkoznak a két nép közös történelmi és irodalmi múltjával. Ezt a hiányt a Csemadok- tagoknak kein pótolni megfelelő előadásokkal. Kuqler elvtárs, a Csemadok Központi Bizottsáae tagiának irányt mutató záróbeszédével és a határozati javaslat elfogadásával ért véget a kűnferencia. NEUMANN JÁNOS Kugler elvtárs, a Csemadok Központi Bizottságándk tagja ismerteti a Csemadok célkitűzéseit A konferencia résztvevői feszült figyelem mel hallgatják a beszámolókat Szenei séta Kis szülővárosomban, Szencen jártam. A volt kisdiákot nem látta meg senki. Elindultam a régi múlt nyomában Molnár Albertet némán megkeresni. Szikár volt tudom, s csontos arca mélyén nyugtalan égett két szeme, s az ajka zsoltárra nyílt, nyűtt palástjának szélén a gyertyacseppek sárgultak. Hadarta, mondta, dalolta, sírva írta, írta sercegő tolled sárga pergamenbe, s ha az fogytán volt, foszlott rongypapírra a magyar zsoltárt, búsan, elmerengve. Ha vissza tudnék száUrü most a múltba, elmennék hozzád. Az ősz prédikátor tudom rámnézne s talán megindulva kérdezné, vajon keserű borából megkínálhat-e? És hellyel kínálna. Nem vitatkoznánk és nem is lapoznánk ellenségként a csatos bibliában, de arról szólnánk, mi közel van hozzánk: az ősi nyelvről, s merengve a múlton, jövőbe nézve, lopva mind a ketten azt kívánnánk, a szívünk nie csituljon, és úr énekünk egyre szebben zengjen, így ülnénk ott a gyertyafényben ketten, míg a löt hajnal tűzpiros palástot borítna ránk. Keze a kezemben megáldanánk az ébredő vüágot. S nem kéregetve hatalmak kegyelmét, át városokon, falvakon, új hangú, holtakat keltő zsottárt énekelnénk. FARKAS JENŐ \ Szó ereje Az íráshoz nem vezet olcsó szándék. Jó sorstól vagy kitől kapott ős-ájndék, amit magamból kitárok elétek — pogány sákramentom, áldozati étek. Enyém csak a gond, a közlés fájó heve, de tiétek a Szó éltető ereje. Bennetek fog lángot — enyém csak a szikra, amely azt a tüzet lángra kapva szítja. Vagy mint a sziklához csapódó jó acélbattának ezer meg ezer visszhangja kél, benned is így eszmél szavam nyomán a gondolat, s vetít eléd soha nem látott, új horizontokat, Sejtjeidben tán benne volt öröktől fogva, hordoztad magadban atomokra bontva, s most csodálkozol, hogy rajtam keresztül egy egyszerű Szó lelkedbe rezdül, benned életre kél. Pedig: enyém csak a szikra, amely azt a tüzet lángra kapva szítja. Enyém csak a gond, a közlés fáió heve — de benned van a Szó éltető ereje. GYÜRE LAJOS Gróf úr megbocsát A gróf úr talán megbocsát, hogy én nyitom be ajtaját; a léptem csendes, halk zene, nem hallatszik messzire. Könyvtárában csendesen ülök, olvasok vagy fröccsöt szürcsölök, s ha beszélek is, suttogó szavam-, (nem pihentem még ily boldogan.) Gróf úr megért, hisz renaeteg a könyve, röpke percét mind ezekbe ölbe. s képze'heti, milyen bámulat követi e latin sorokat. Bókolok a letűnt múlt előtt, s versből dobok rája szemfedőt. Gróf úr megért, hogy most hódolok, de nem Ön előtt, aki ura volt e kastélynak s bűvölő szépnek, de hódolok az erőt nyert népnek, mely megadta, mit megadhatott, hogy Önről gróf úr, itt is irhatok. FECSÖ PÁL 22