A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-20 / 16. szám

Felemelő példamutatás Miközben a csúcsértekezlet előkészítése ügyében tovább folynak az eszmecserék, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elhatározta, hogy a Szovjetunió beszünteti a magfegy­verekkel történő kísérleteket. Nem bizo­nyítja-e ez a nagyszerű elhatárözás min­dennél beszédesebben azt a megdönthetet­len igazságot, hogy az első szocialista nagy­hatalom a legmesszebbmenően óhajtja elő­mozdítani a nemzetek békés együttélésének biztosítását? A békeszerető emberiség mélységes örömmel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának e nagyvonalú új kezdeménye­zését, viszont annál nagyobb volt a zűr­zavar a nyugati nagyhatalmak kormánykö­reiben. Eltekintve attól a már túlságosan ostoba ellenvetéstől, hogy megint csak szovjet propaganda-fogásról van sző, az USA és Anglia kormánya többek közt azzal is „érvel", hogy az atom- és hidrogén­fegyverekkel folyó kísérletek ellenőrizhe­tetlenek. Ennek az „érvnek" azonban egyetlen egy józanul gondolkodó ember sem adhat hitelt. I-Iiszen maga Eisenho­wer elnök is kénytelen volt kijelenteni, hogy a mai kiváló műszerek segítségével igenis tökéletesen ellenőrizhető minden ilyen kísérlet. Éppoly kevéssé meggyőző az a nyugati kifogás is, hogy az USA „tiszta" bombákkal folytatja kísérleteit, amelyek csak jelentéktelen atomhamu szennyezést okoznak... A világ népei mély felháborodással utasítják vissza ezt az ocsmány és cinikus érvelést. Emébként a nyugatnémet, angol, és amerikai dolgo­zók tüntető felvonulásai a legkisebb két­séget sem hagyhatják az irányban, hogyan vélekednek Nyugat népei az -.tomhábo'rú­ról s mindazokról, akik Hirosimában és Nagasakiban több mint százötvenezer em­bert pusztítottak el. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának el­határozása színvallásra kényszeríti a nyu­gati nagyhatalmakat, elsősorban az USA és Anglia kormányát, melyeknek most is­mét módjuk van megmutatni, mennyire veszik a tervezett csúcsértekezletet. A magfegyverekkel folytatott kísérletek­beszüntetése persze még nem hárítaná el véglegesen a háborús veszélyt, de jelen­tősen hozzájárulna a nemzetközi feszült­sé enyhítéséhez. Ha tehát a szovjet példa követésre talál, ez nagymértékben hozzá­járulhat c csúcsértekezlet sikeréhez, és végre Adenaueréknak is észre kel'ene tér­niük. Bennünket, mint Nyugat-Németor­szág közvetlen szomszédait, mindez köz­vetlenül érint. Népünk békében, jó barátságban óhajt élni a világ összes nemzeteivel, így a nyu­gatnémet néppel is, amelynek" kormá­nya azonban sorozatos szerződésszegé­seivel méltán vallhatja magát Hitler ta­nítványának?" Népeink a második vi­lágháború folyamán alaposan meg­ismerték a jogtipró fasizmus minden rém­ségét és embertelenségét. Megvan tehát iminden okunk, hogy éberen kövessük a - revansra éhes imperialisták minden lépé­sét. Kormái.yunk jegyzékben figyelmez­tette a nagyhatalmakat — és rajtuk kí­vül sok más államot is a nyugatnémet atomfegyverkezés súlyos veszélyére, s ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy e fegy­verkezés megvalósítása esetén köztársasá­gunk sem maradhat tétlen. Munkaversenyek ffeflesztésével köszöntjük a XI. pártkongresszust A párttagok és a nártonkívüliek egy­aránt mind tömegesebben kapcsolód­nak be a szocialista munkaversenybe. Az eljövendő XI. pártkongresszust legméltóbban építőmunkánk fellendíté­sével köszönhetjük. Folyamatban levő munkaversenyeink különben is szép hagyoirfányokra, buz­dító tapasztalokra támaszkodnak. Elegendő rámutatnunk arra, hogy a múlt esztendő első felében dolgozóink 61 %-a kapcsolódott be a munkaver­senybe, s ez nagymértékben hozzájá­rult az üzemi tervek teljesítéséhez. Nem érdektelen megemlíteni, hogy pl. az észak-cseh szénbányákban és a so­kolovói körzetben másfél millió tonna szén fejtésével teljesítették túl a ki­tűzött feladatokat, a gépipar 50 000 tonna anyagmegtakarítást ért el stb. Szocialista munkaversenyeink leg­igényesebb feledatai közé tartozik elsősorban az ellenőrzés és természe­tesen a jó előkészítés, melynek során az érdekelt, munkaverseny számára megnyert dolgozók megvitathatják, hogyan, milyen feltételek alatt vállal­hatják kötelezettségeiket. A szocia­lista munka ersenyek hatékonyságát semmi em ronthatja le annyira, mint a bürokratikus módszerek alkalmazá­sa. Erről tanúskodnak az egyes párt­szervezett konferenciákon és üzemi értekezleteken szerzett tapasztalatok. Erről tanúskodtak azokból a verse­nyekből leszűrt tapasztalatok is, melyek a kroinéíízi kerület egyes nemzeti bizottságainak felhívására szervezett munka versenyekből szület­tek. Ami üzemeink dolgozóira érvényes, lényegében szövetkezeteseinkie nézve is irányadó. Munkaversenyeik igazán csak akkor érik el céljukat, ha meg­valósításuknak komoly figyelmet szen­telnek, ha a szövetkezetesek rendsze­resen ellenőrzik a vállalt feladatok teljesítését. Külkereskedelmi feladataink Jólétünk további fokozása nemcsak azt követeli meg tőlünk, hogy a lehető leggaz­daságosabban termeljünk, de gondoskod­nunk kell arról is, hogy a termelt java­kat a legkedvezőbb feltételek mellett értéke­sítsük. Márpedig ez a feladat jórészt kül­kereskedelmünkre tartozik. Ne feledjük el, hogy a múlt esztendőben kivitelünk és behozatalunk forgalma húszmilliárd koro­nát ért el. Vitathatatlan, hogy 1948 óta külkeres­kedelmünk lényegesen fejlődött. Az elmúlt év végéig behozatalunk 200%-ra, kivite­lünk több mint 270%-ra emelkedett, ugyanakkor azonban azt is meg kell em­lítenünk, hogy tavaly 11,5%-kal nőtt a behozatal, míg kivitelünk csak 1,7%-kal volt magasabb. Ez viszont elgondolkoztató! Miben rejlik ennek az aránytalan fejlő­désnek az oka? Először is abban, hogy gépiparunk nem teljesítette maradéktala­nul a külföldi megrendeléseket. Ezért né­hány százmillió korona értékű devizától estünk el. A további hiba abbap rejlik, hogy számos üzletről le kellett mondanunk, mert kankurrenseink mind a keresett áru­fajták, mind a minőség tekintetében ked­vezőbb ajánlatokat tettek. Más esetekben nem tudtuk biztosítani a kívánt rövid ha­táridők betartását. Ezzel szemben rak­tárainkban feleslegesen halmoztunk fel . em egy árufajtát, amely iránt külföldön volt érdeklődés. D: mindez csak az érem egyik oldala. Nem elegendő csupán e hibákat ki­küszöbölni. Külkereskedelmi dolgozóinknak arra kell törekedniük, hogy mindenekelőtt gépipari termékeink, készáruink elhelye­zéséről gondoskodjanak. Mérő- és más fi­nomműszerek gyártása aránylag kevés fé­met fogyaszt, viszont annál több igényes szakmunkát igényel, amelyet kivitelünk­révén jől értékesíthetünk. Ezért ez évre kb., egyharmaddal emeltük a finomme­chanikai gépek kivitelét. Ez persze koránt­sem jelenti azt, hogy nem szorgalmazzuk továbbra is az esztergapadok, marógépek termelését, melyeknek külföldön jó nevük van. Sikerünk biztosításának további feltéte­le, hogy külkereskedelmi dolgozóink szo­rosabban működjenek együtt kiviteli cik­keket gyártó üzemeinkkel, vagyis ideié­ben tájékoztassák őket a világpiaci árak alakulásáról, a műszaki újdonságokról és a termelési költségekről. Ami viszont a behozatalt illeti, arra. kell törekednünk, hogy jó nyersanyaggazdál­kodással, belső tartalékaink kihasználásá­val ne növeljük feleslegesen külföldi vá­sárlásainkat. Termeléwünkben még sok az anyagpazarlás, mezőgazdaságunknak inai fejlettsége még arra kényszerít, hogy nagy mennyiségű gabonát hozzunk be. Tehát e tekintetben is sok a tennivalónk. Mint ismeretes, a kaptalista országok gazdasága — s itt elsősorban a legfejlet­tebb kapitalista országra, az USA-ra gon­dolunk — komoly nehézségekkel küzd. Erre vall nemcsak az emelkedő, már ma is nagymértéket öltő munkanélküliség, de a kulcsipar teljesítőképességének egyre gyengébb kihasználása, az eladatlan áru­készletek növekedése stb. Számolni kell azzal, hogy . világpiacon- kiélesedik a ka­pitalista országok versenye, s hogy to­vábbra is esnek a nyersanyag árak. Nyers­anyagok tekintetében behozatalra szoru­lunk. Helyes, céltudatos kiviteli politiká­val, a követelményeknek megfelelő minő­ség és szállítási határidő biztosításával kedvező lehetőségeket teremthetünk, hogy fellendítsük külkereskedelmünket, amelyet egyébként aligha érhet súlyos megrázkód­tatás, hiszen ezt túlnyomóan a szocialista tábor országaival bonyolítjuk 'e. Szlovákiában nem egy mintaüzemünk van, amely példásan teljesíti export-köte­lezettségeit. Közéjük tartozik az opatovai Pol'ana, a trencséni Slovena, a byteai Me­chanika, a Kysueké Nővé Mestó-i csapágy­gyár. Kivitelre dolgozó vállalatok jó mun­káját most prémiumok nyújtásával is elő fogjuk segíteni. így is biztosítjuk, hogy külkereskedelmünk színvonalának eme­lésével előmozdítsuk népgazdaságunk to­vábbi fellendítését. — Szirt — A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Bratislava. Mierové nám. 3—4. telefen 220-59. Szerkesz­tőség: Bratislava, Jesenského 7. Telefon 261-04. Postafiók C-181. Terjeszti a Postai ilírlapszoiqálat. Megrendelhető minden posta­hivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavállalat, Bratislava. Jesenského 12. Egyes S2ám ára 1.50 Kcs, előfizetési dij féí évre 39.-- Kés »oész évre 78.— Kcs. A-711388

Next

/
Thumbnails
Contents