A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-13 / 15. szám

A kistárkárwjiak aranvib rvviDarvuaia Ha Csernőről Kistárkányba mész, a falu alatt magas domb üdvözöl elsőnek. Körülötte a falu új életét hirdető szövetkezet gazdasági udvara terpeszkedik. Emeletes gabonaraktár, istállók, kukorica-górék, szalma- és herekazlak. S mindezekből büszkén emelkedik ki a víztorony. Gazdag ma már a kistárkányi szövetkezet. Sok száz szarvasmarha, sertés, baromfi, juh képezi a tagok tulajdonát. Boldog élet köszöntött a felszabadulás után e Tisza menti falura. Erről beszélnek az elmúlt években épült családi házak tucatjai, a falu közepén épült gyönyörű művelődésháza, amelyhez hasonlöt messze környéken nem talál az ember. A Tisza felől lágy tavaszi szellő fújdogál. A tavasz örömét, és kikelet szépségét ontja a napsugár. Rügyeznek a fák, virágba borul a szövetkezet hatvan hektáros gyümölcsöse. S a virágos fák alól száll az ének: — A kanyargó Tisza mentén, ott születtem, — Oda vágyik vissza az én szivem, lelkem ... — éneklik a dalt Penszkó Lajos bácsi munkacsoportjában dolgozó lányok, legények. Közben serényen végzik munkájukat: permetezik az alma- szilva- r körtefákat. — Ezzel kezdtük meg a tavaszi munkát a gyümölcsösben — moi. 'ia Penszkó bácsi, — A permetezést — íi'.j tatja — ötször-hatszor is megismételjük az év folyamán. így harcolunk a kártevő • rovarok ellen .. . így biztosítjuk a bő terméshozamot. S ha már a terméshozamot hozta szóba Penszkó bácsi, azt is 1, egkérdezem tőle, milyen volt a múlt évi te; nésük?— Közepes termésünk vol.. Mintegy 300 métermázsa gyümölccsel ajándékozott meg a Tisza menti gyümölcsösünk. Ezzel szemben 1956-ban rendkívül jó termést taka-Szücs Irén, a gyümölcskertészeti csoport rítottunk be. Ekkor több mint 800 mázsa termett, s tiszta bevételünk meghaladta a 600 000 koronát. Mindezekből kiderül, hogy a Tisza menti gyümölcsös valóságos aranybányája a kistárkányi szövetkezetnek. Bőven ontja a pirosló Jonathán almát, a bársonykék besztercei szilvát, a zöldessárga körtét, ha kedvező az időjárás és a kora tavaszi fagyok nem tépázzák meg a virágba borult gyümölcsfákat. A gyümölcstermelésnek nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentősége van. Ha a kistárkányiak példáját követnék a szövetkezetek és állami gazdaságaink ezrei, nem lenne szükség a külföldi behozatalra. Nagy hiba azonban, hogy még mindig nem tudjuk kellőképpen értékelni ezt a termelési ágat. Ilyen hangok sajnos, Kistárkányban is hallhatók. Ám Penszkó bácsit, a tapasztalt gyümölcskertészt nem befolyásolják az ilyen beszédek: évről évre arra törekszik, hogy a gyümölcstermelést kiszélesítse, minél nagyobb hozamot érjen el munkacsoportjával. A szövetkezet fennállása óta hatezer facsemetét ültetett el. Munkájában fiatal lányok segítik őt: Do-Margit, Makiári Irén, Dobó Kata, Babiák Ilona, s rajtuk kívül még huszonnégyen: Ezek a lányok már a hatodik éve szorgoskodnak Penszkó bácsi mellett a kertészetben. Évente három-négyszáz munkaegységet írnak a javukra. De nemcsak a termelőmunkában állják meg helyüket a kistárkányi fiatalok. A falu kulturális életének fejlesztéséből is becsületesen kiveszik a részüket. A Csemadok és a CSISZ keretein belül színjátszó, tánc- és énekcsoportot szerveztek. Tavaly nyáron a Latorca partján megrendezett járási Csemadok-napon dicséretet kaptak jő szereplésükért. Az ősszel nagy sikerrel adták elő a Tanítónőt. Legújabban egyfelvonásos színdarabokkal, zene- és énekegyik tagja örü'. a jó termésnek Nyolcadik éve irányítja a kertészeti csoportot Penszkó Lajos számokkal lepik meg a falu közönségét. Mindezt Petrík Andortői, a Csemadokcsoport kulturális ügyeinek felelősétől tudom meg, aki tevékenyen dolgozik a kistárkányi Csemadok-csoport jó hírnevének öregbítésén. Időt, fáradságot nem kímélve dolgozik a fiatalok között. Megelégedéssel áilapítja meg, hogy a társadalmi munkával épített művelődés háza nemsokára véglegesen elkészül: tudniillik, már csak kívülről kell bevakolni. A falu lakosai közül kétszázhatvannégyen tettek erre vonatkozólag munkafelajánlást. A XI. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy ötezernyolcszázhetvennyolc órát dolgoznak le a falu szépítésén. Vállalásaik pénzértéke negyvenhétezerhatszázhuszonnégy koronát tesz ki. A termelő munkában és a kulturális téren elért sikerek, nagyrészt a kistárkányi helyi pártszervezet segítségének köszönhetők. A kistárkányi kommunisták Fülöp Sándor elvtárs vezetésével mindent elkövettek a faiu életének a kialakításáért. Az elmúlt évek során a falu minden földművesét beszervezték az EFSZ-be, s ma már szövetkezeti gazdaságuk a helmeci járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Kistárkány szövetkezeti község. Biztos támasza a szocializmus betetőzésén fáradozó munkásosztályunknak, dolgozó népünknek. FARKAS KÁLMÁN A kertészeti csoport permetezés közben