A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-06 / 14. szám

A vasutas Ezt a kiváló, művészi eszközökkel megrendezett filmet, melyet nálunk Apuka (Otecko) címmel játszanak, a világkritika a jelenlegi olasz neorealisztikus ' filmek legkiválóbbjának tartja. Az 1956. évi Cannes-i filmfesztivál kitüntetése után a Moszkvában, San Franciskában és Berlinben megtartott filmversenyen is nagy sikert aratott. A főszerepet Pietro Genmi, a film rendezője, a háború utáni olasz filmgyártás egyik legkiválóbb mestere játssza. Maroocci, a mozdonyvezető nem gáncs nélküli lovag. A film minden hibájával és emberi gyengeségével együtt ábrázolja. Csáládjához jó és becsületes, patriarchális önkényével azonban gyakran több rosszat ér el, minit jót. Három gyermeke közül Giulia és MarCelló már felnőttek, és sokszor van összetűzésük apjukkal, csak legkisebb fia, a nyolc éves Sandrino imádja apját feltétel nélkül, mivel benne — a nagy villanymozdony vezetőjében hőst lát. Karácsony estére készül a család. Az apa nem jön haza. A kocsmában borozgat barátaival. Lánya a sok izgalomtól koraszülöttet hoz a világra, ami annál tragikusabb, mivel Marcocoi épp a születendő gyermek miatt erőszakolta Giulaát férjhez. Az apának lelkiismereti urdalása van, hogy a gyermek ő miatta halt meg. Mind többet iszik, és egyik útján saját hibáján kívül elgázol egy öngyilkost. Ez lelkileg annyira megrendítette, hogy nem volt képes fiígyelrrtét teljes mértékben a pályára összpontosítani. Nem vette észre a tilos jelzést, és majdnem belefutott a szembe jövő vonatba. Vizsgálatot indítanak ellene, és ő segítséget -kér a szakszervezettől. A vasutasok sztrájkra készülnek, ezért nem foglalkoznak ügyéve! Marcocci sétődöttSégében sztrájktörő lesz. Elhagyja barátait, és már haza sem jár. Sandrino, aki a maga gyermekszemével látja az eseményeket, vezeti vissza az apát családjához. Karácsony estéjén újra együtt van a család. Vidáman szórakoznak barátaik körében. Marcocci boldog. Tervezget- és a jövőről álmodozik, miközben örökre elalszik. A gyerekek tovább élik a maguk életét, osak az anyá veszíti el táíjsát, akit minden hibájával együtt szeretett. A szereplők egytől egyig kitűnőek, de művészi játékáért ki kell emelnünk a mozdonyvezetőt alakító Pietro Germlt, az anyát játszó Luisa della Nocet és a kis Sandrinót megszemélyesítő Edvardo Nevolát. A fűm kiváló zenéjét C. Rustichell szerezte. SIMKÖ MARGIT Marcocci a vasutas (Pietro Germi) és felesége (Luisa della Noce) A fiatalok nem értik meg egymást. Giulia (Silva Koscina) és Renato (N. Speziali) A vasutas legjobb barátja (Saro Urzi) a vonatvezetést magyarázza Sandrinónak (Edvardo Nevola)