A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-06 / 14. szám

késosztályunk, mely szövetségben áll a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel. Ez azt jelenti, hogy a hatalom egyedüli birtokosa maga a dolgozó nép. Ebből pedig az következik, hogy mi csehszlovákiai magyar dolgozók Is szerves részét alkotjuk az uralkodó osztálynak. Ez a tény tehát az, arpi irányt szab, illetve kell, hogy meghatározza hazánkhoz, a Csehszlovák Köztársasághoz való viszonyunkat. Abból, hogy a hatalom birtoklásában mi is részt veszünk, kötelezettségként hárul ránk, hogy mindenkor és mindenben a tehető legmesszebbmenőkig megtartsuk népi demokratikus hazánk törvényeit, magunkévá tegyük a Nemzeti Frontnak s vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának és népi demokratikus kormányunknak népünk boldogulását, hazánk felvirágzását szolgáló határozatait. De nem elég mindezt csupán magunkévá tenni, hanem harcolni is kell az említett határozatok maradéktalan teljesítéséért. A hazaszeretet egyértelmű a szülőföld szeretetével. A szülőföld szeretete pedig azt jelenti, hogy aki szereti szülőföldjét, hazáját, otthonát az mindent elkövet felvirágoztatása érdekében. Ha tehát szebbé akarjuk tenni szülőföldünket, elsőrendű feladatunk bekapcsolódni az építő, termelő munkába. Ipari munkásaink ezért csak akkor vallhatják magukat jó csehszlovák hazafiaknak, ha erőfeszitésük állandó fokozásával, munkamódszereik állandó tökéletesítésével azon fáradoznak, hogy- szocialista iparunk állandóan fejlődjön, hogy ipari üzemeink Komáromban, Füleken, Kassán. Rozsnyón. ÉrsekújvSrott, Handlován és Osztraván az ötéves tervben elöirányított termelési feladataikat teljesítsék, illetve túlteljesítsék. Dél-Szlovákia dolgozó parasztságának döntő többsége felismerte a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyét, és határozottan a szocializmus építésének útjára lépett. A haza iránti szeretet és odaadás azonban nagyobb követelményeket támaszt dolgozó parasztságunkkal szemben. Mindenekelőtt szükséges, hogy dolgozó parasztságunk a 6zó legszorosabb értelmében tudatosítsa, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való éttérés hazánkban nem véletlenszerűség, és nem rajta kívül álló kiváltságos rétegek érdekeit szolgálja, hanem történelmi szükségszerűség és törvényszerűség, amely elsősorban a dolgozó parasztság egyéni érdekeivel van összhangban, jólétének alapja és záloga. Ez a tudat kell, hogy áthassa és ez kell, hogy maghatározza a szövetkezeti tulajdonhoz és a termeléshez való viszonyát. Tehát az a falusi dolgozó jó hazafi, aki minden tudásával a közösség érdekeit szolgálja. Aki igyekszik megismerni és elsajátítani a mezőgazdasági munka haladó, élenjáró formáit, vagyis állandóan fejleszti szakmabeli képességeit. Már nagyon sok olyan dolgozónk van, aki a szocialista építő munkában élen jár, és akit jó munkájáért a munka-érdemrend különböző fokozataival tüntettek ki. Ezekről az emberekről vegyünk példát, hogy a jövőben még fokozottabban, egyéni érdekeinken túlmenően a közösség, tehát a szocialista haza javára dolgozzunk. Aszocializmus építésének útján napjainkig is szép eredményeket értünk el. Eredményeinkre büszke lehet hazánk minden egyes polgára, aki tudása legjavát adva, lelkiismeretes munkájával elősegítette azok megszületését. Eredményeink és a szocializmus győzelmében vetett hitünk mindnyájunkat kötelez, hogy továbbra is őrködjünk szocialista vívmányaink felett. Mindenek előtt őrizzük és állandóan szilárdítsuk hazánk népeinek egységét, mert csak így tudjuk megvalósítani közös nagy céljainkat. Népeink egységének megszilárdulásához, a szlovák és a magyar dolgozők baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez mindnyájan hozzájárulhatunk. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez irányú törekvéssel a magyar dolgozók részéről már nagyon sok esetben találkoztunk: Gűtor, Nagypaka, Vezekéry, Taksony, Felsöszeli, Negyed, Dunamocs, Guta és még több olyan község képe, melyeket a múltban a szlovák és a magyar lakosság közötti viszály, meg nem értés jellemzett, ma már megváltozott, mert az egyenetlenkedést felváltotta a békés, baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló kölcsönös törekvés. Ezek- a tények ha örömmel töltenek Is el bennünket, nem jelenthetnek megnyugvást, mert a külső és a belső osztályellenség állandóan népeink egységének megbontására törekszik. Nemzetiségi ellentétek szításával akarja fékezni szocialista építésünket. Így akarja viszszahódítani örökre elvesztett hatalmát. A népellenes Ideológiai áramlatok, mindenekelőtt a burzsoá nacionalizmus elleni harcunk fokozásának szükségességével behatóan foglalkozott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának december 20-i határozata, majd Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának január 9— 10-i Uiése. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága többek között megállapítja, hogy „Hazánkban a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai és a burzsoá nacionalista csökevények a munkásosztály és a dolgozók egységének gyöngítésére, nemzeteink testvéri kötelékéijiek megbontására, a csehszlovák népgazdaság, a tömegszervezetek és intézmények, az államigazgatás egységének megbontására vezetnek, és megnehezítik a CSKP egységes politikájának megvalósítását az egész köztársaságban. Ily módon gyöngítik hazánk erejét, biztonságát és károkat okoznak a szocialista építésben." Éppen ezért minden dolgozónak hazafias kötelessége harcolni a burzsoá nacionalizmus ellen. Tehát kötelességünk nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak is. Természetesen mindenekelőtt a saját soraink közé beférkőzött burzsoá nacionalista elemek és irányzatok ellen kell felvennünk a harcot. Anépek közötti ellentétek szitására szolgáló burzsoá nacionalizmus nem mai keletű. A kapitalisa társadalmi rend az osztályelnyomás leplezésére mindenkor és mindenütt, ahol több nemzetiség élt együtt, felhasználta a burzsoá nacionalizmust, a sovinizmust. Élesztgette és táplálta a nemzetek és nemzetiségek közötti súrlódásokat, hogy így a dolgozók egységét megbontsa, s az osztülyharcrói a figyelmet elterelje. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a cseh, szlovák, magyar és hazánk más nemzetiségű dolgozói közé ugyancsak a nacionalizmus, a sovinizmus jelszavait dobta a burzoázia, hogy ezáltal nemzetiségi alapon megossza dolgozóink egységét. Hiba volna azt hinni, hogy Csehszlovákiában a burzsoá nacionalizmus táplálója csak a cseh és a szlovák burzsoázia volt. Ugyanígy tévednek azok, akik abban a hiszemben élnek, hogy a magyar dolgozókat nem fertőzte meg a magyar burzsoázia egységbontó, burzsoá nacionalista propagandája. A magyar burzsoá nacionalizmus gyökerei az Osztrák-Magyar Monarchiába nyúlnak vissza. Ugyanis Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchián belül nemzetiségi állam volt, ahol a magyarokon kívül szlovákok, románok és délszlávok is éltek. A magyar feudál-kapitalizmus mint uralkodó osztály nem akarta megosztani hatalmát és kizsákmányolási lehetőségeit a fejlődő nemzetiségek burzsoáziájával. Ezért a nemzeti kisebbségek fejlődő burzsoáziája, mindenekelőtt azonban a szlovák burzsoázia, az 1800-as években osztályérdekei biztosítása céljából fejlesztette a nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt a magyar burzsoázia nem nézte tétlenül, hanem, hogy egyeduralmát megvédje, a magyar dolgozókban szította a gyűlöletet a szlovák nemzet ellen. Lábbal tiporta a szlovák nemzet alapvető jogait, cz Iskolákban elrendelte a kizárólagos magyar nyelven való tanítást, továbbá a2t Igyekezett a magyar dolgozók tudatába vinni, hogy a magyar nemzet felsőbbrendű és arra hivatott, hogy a nemzeti kisebbségek felett uralkodjon. Sót, Tisza Kálmán magyar miniszterelnök még ennél Is messzebbre ment. amikor tagadta Magyarországon a kisebbségek létezézét, azt állította: „Magyarországon nincsenek szlovákok, csak tótul beszélő magyarok." Ezek az intézkedések és soviniszta jelszavak a nemzetiségi ellentétek ezítását szolgálták a magyar és a szlovák dolgozók között. A magyar burzsoá nacionalista törekvések az első világháború utáni időszakban csúcsosodtak ki. A magyarországi. burzsoázia, hogy a dolgozók előtt a nyomor és a munkanélküliség igazi -okát leplezze, ugyancsak a burzsoá nacionalizmushoz, a revlzionizmushoz.- az irredentizmushoz fordult segítségért. Amagyarországi burzsoáziának népellenes tevékenységében szüksége volt segítőtársakra is. Hűséges támogatókra talált Csehszlovákiában Eszter-házy, Jaross, Szülló Géza és még más nemzet és hazaárulók személyében, akik hazánk magyar dolgozói között a Horthy-Magyavországról importált propagandát terjesztették. Mindent elkövettek, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókban felkeltsék és szítsák a gyűlöletet a cseh és a szlovák nemzette! szemben. Ez volt az alapja és gyökpre a burzsoá nacionalizmusnak, sovinizmusnak a csehszlovákiai magyar dolgozók között. S bár szép eredményeket értünk el a burzsoá nacionalista irányzatok felszámolásáért vívott harcunkban — fényes bizonyítéka ennek hazánk magyar dolgozóinak a magyarországi ellenforradalom idején tanúsított magatartása, harcos kiállása a Csehszlovák Köztársaság és a szocializmus ügye mellett —, mégis azt kell mondanunk, hogy a magyar burzsoá nacionalisták romboló munkájának hatásával még mindig találkozunk, mivel a magyar osztályellenség maradványai még itt élnek közöttünk, és mindent elkövetnek, hogy ártsanak ügyünknek, hogy népeink egységének megbontásával fékezzék szocialista hazánk építésének ütemét. A szocialista csehszlovák hazafiság arra kötelez bennünket, hogy állandóan küzdjünk és harcoljunk a sorainkban megnyüvánuiö burzsoá nacionalista irányzatok ellen. Milyen formákban nyilvánul meg még ma is a magyar burzsoá nacionalizmus? A magyar burzsoá nacionalista elemek arra törekednek, hogy hazánk magyar do.gozólban bizalmatlanságot keltsenek a szlovák dolgozókkal szemben, mindenekelőtt azonban a párt és a népi közigazgatási szervek szlovák nemzetiségű dolgozóival szemben, még akkor is, ha azok minden tekintetben a legbecsületesebben végzik munkájukat. Más esetekben a magyar burzsoá nacionalizmus terjesztői, különösen a vegyes lakosságú községekben, becsmérlik és leértékelik a szlovák dolgozók szaktudásét és azok termelési eredményeit, hogy így ellenségeskedést szítsanak a szövetkezeteken belül és egyéb munkahelyeken. A magyar burzsoá nacionalisták a magyarság nemzeti érdekeinek védelmezőiként tüntetik fel magukat. Arra törekednek, hogy a magyar dolgozók osztályérdekeiktói függetlenül, a magyar osztályellenség maradványai érdekelnek védelméért szálljanak síkra. Nem egyszer találkozhatunk olyan jelenségekkel, hogy amikor a magyar osztályellenséget eléri méltó és megérdemelt büntetése, a magyar burzsoá nacionalisták teli torokkal hirdetik, hogy a magyarságot sértelem érte. Kulturális életünkben is nem egy esetben találkozunk burzsoá nacionalista irányzatokkal, melyeknek terjesztői minden esetben az osztályellenség maradványai. Ezek ez elemek azzal fékezik a szocialista kultúra fejlődését, hogy becsmérlik és mellőzik a szocialista építést hirdető művészi alkotásokat, s helyettük a kapitalista világot dicsérő és a nemzeti felfuval-' kodottságot tápláló müvek bemutatását szorgalmazzák. A magyar burzsoá nacionalisták népeink barátságának bomiasztása céljából kihasználják a szlovák reakció burzsoá nacionalista megnyilvánulásait. Általánosítanak, vagyis burzsoá nacionalistának, sovinisztának bélyegzlk az egész szlovák nemzetet. Pedig a szlovák dolgozóknak a fudákizmus maradványainak felszámolásáért való harca, valamint azok a tények, melyek a hitleri fasizmussal együttmüködö hllnka-gárdista tömeggyilkosok szigorú felelősségre vonásóban jut kifejezésre azt Igazolják, hogy a szlovák dolgozó nép ugyanúgy nem vállal semmilyen közösséget a szlovák burzsoá nacionalis-' téWkal, mint ahogy ml csehszlovákiai magyar dolgozók sem vállalunk semmilyen közösséget a volt nyilasokkal, népeink egységének megbontására törő magyar burzsoá nacionalistákkal. Nagyon jól tudják ezt a magyar reakció vezéreris. valamint a külföldre szökött Imperialista ügynökök és ellenforradalmi dlsszidensek, de azért mégis általánosítanak, rágalmaznak, hogy így éket verjenek a szlovák és a magyar dolgozók közé. Ezek a burzsoá nacionalista irányzatok azonban ma már nem találnak termőtalajra a csehszlovákiai magyar dolgozók között, mert hazánk magyar dolgozóinak döntő többsége a proletár nemzetköziség szellemétől áthatva, már meg tudja ítélni, hogy mi szolgálja osztályérdekeit és mi az. ami ez osztályellenség maradványainak malmára hajtja a vizet. Ahhoz azonban, hogy a burzsoá nacionalista irányzatokat véglegcsen felszámoljuk, fokozni kell éberségünket és harcunkat mindazok ellen, akik e gyűlölt, népellenes eszméknek hordozói. Ebben a harcban nem vagyunk egyedül, mert úgy. ahogy a csehszlovákiai magyar dolqozók haladó erői harcolnak a magyar burzsoá nacionalizmus ellen, ugyanúgy a cseh, a szlovák és hazánk egyéb nemzetiségű dolgoz&i is következetes harcot vívnak a saját soraikban megnyilvánuló burzsoá nacionalista irányzatok ellen. »íeggyözödésünk. hogy hazánk dolgozó népe Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével végérvényesen leszámol a burzsoá nacio-' nalista maradványokkal, és igy soha többé nem sikerül senkinek éket verni hazánk különböző nemzetiségű dolgozói közé. Számtalan példát sorolhatnánk fel annak igazolására, hogy kommunista pártunk a proletár 13