A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-06 / 14. szám

késosztályunk, mely szövetségben áll a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel. Ez azt jelenti, hogy a hatalom egyedüli birtokosa maga a dolgozó nép. Ebből pedig az következik, hogy mi csehszlovákiai magyar dolgozók Is szerves részét alkotjuk az uralkodó osztálynak. Ez a tény tehát az, arpi irányt szab, illetve kell, hogy meghatározza hazánkhoz, a Csehszlovák Köztársasághoz való viszonyunkat. Abból, hogy a hatalom birtoklásában mi is részt veszünk, kötelezettségként hárul ránk, hogy mindenkor és mindenben a tehető leg­messzebbmenőkig megtartsuk népi demokrati­kus hazánk törvényeit, magunkévá tegyük a Nemzeti Frontnak s vezető erejének, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának és népi de­mokratikus kormányunknak népünk boldogulá­sát, hazánk felvirágzását szolgáló határozatait. De nem elég mindezt csupán magunkévá tenni, hanem harcolni is kell az említett határozatok maradéktalan teljesítéséért. A hazaszeretet egyértelmű a szülőföld szere­tetével. A szülőföld szeretete pedig azt jelenti, hogy aki szereti szülőföldjét, hazáját, otthonát az mindent elkövet felvirágoztatása érdekében. Ha tehát szebbé akarjuk tenni szülőföldünket, elsőrendű feladatunk bekapcsolódni az építő, termelő munkába. Ipari munkásaink ezért csak akkor vallhatják magukat jó csehszlovák ha­zafiaknak, ha erőfeszitésük állandó fokozásával, munkamódszereik állandó tökéletesítésével azon fáradoznak, hogy- szocialista iparunk állandóan fejlődjön, hogy ipari üzemeink Komáromban, Füleken, Kassán. Rozsnyón. ÉrsekújvSrott, Hand­lován és Osztraván az ötéves tervben elö­irányított termelési feladataikat teljesítsék, il­letve túlteljesítsék. Dél-Szlovákia dolgozó parasztságának döntő többsége felismerte a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyét, és határozottan a szocializmus építésének útjára lépett. A haza iránti szeretet és odaadás azonban nagyobb követelményeket támaszt dolgozó parasztsá­gunkkal szemben. Mindenekelőtt szükséges, hogy dolgozó pa­rasztságunk a 6zó legszorosabb értelmében tudatosítsa, hogy a szocialista nagyüzemi mező­gazdasági termelésre való éttérés hazánkban nem véletlenszerűség, és nem rajta kívül álló kiváltságos rétegek érdekeit szolgálja, hanem történelmi szükségszerűség és törvényszerűség, amely elsősorban a dolgozó parasztság egyéni érdekeivel van összhangban, jólétének alapja és záloga. Ez a tudat kell, hogy áthassa és ez kell, hogy maghatározza a szövetkezeti tulaj­donhoz és a termeléshez való viszonyát. Tehát az a falusi dolgozó jó hazafi, aki minden tudá­sával a közösség érdekeit szolgálja. Aki igyek­szik megismerni és elsajátítani a mezőgazdasági munka haladó, élenjáró formáit, vagyis állan­dóan fejleszti szakmabeli képességeit. Már nagyon sok olyan dolgozónk van, aki a szocialista építő munkában élen jár, és akit jó munkájáért a munka-érdemrend különböző fokozataival tüntettek ki. Ezekről az emberekről vegyünk példát, hogy a jövőben még fokozot­tabban, egyéni érdekeinken túlmenően a közös­ség, tehát a szocialista haza javára dolgozzunk. Aszocializmus építésének útján napjainkig is szép eredményeket értünk el. Eredmé­nyeinkre büszke lehet hazánk minden egyes polgára, aki tudása legjavát adva, lelkiismeretes munkájával elősegítette azok megszületését. Eredményeink és a szocializmus győzelmében vetett hitünk mindnyájunkat kötelez, hogy to­vábbra is őrködjünk szocialista vívmányaink felett. Mindenek előtt őrizzük és állandóan szi­lárdítsuk hazánk népeinek egységét, mert csak így tudjuk megvalósítani közös nagy céljainkat. Népeink egységének megszilárdulásához, a szlovák és a magyar dolgozők baráti kapcso­latainak fejlesztéséhez mindnyájan hozzájárul­hatunk. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez irányú törekvéssel a magyar dolgozók részéről már nagyon sok esetben találkoztunk: Gűtor, Nagypaka, Vezekéry, Taksony, Felsöszeli, Ne­gyed, Dunamocs, Guta és még több olyan köz­ség képe, melyeket a múltban a szlovák és a magyar lakosság közötti viszály, meg nem értés jellemzett, ma már megváltozott, mert az egyenetlenkedést felváltotta a békés, baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló kölcsönös törekvés. Ezek- a tények ha örömmel töltenek Is el bennünket, nem jelenthetnek megnyugvást, mert a külső és a belső osztályellenség állan­dóan népeink egységének megbontására törek­szik. Nemzetiségi ellentétek szításával akarja fékezni szocialista építésünket. Így akarja visz­szahódítani örökre elvesztett hatalmát. A népellenes Ideológiai áramlatok, mindenek­előtt a burzsoá nacionalizmus elleni harcunk fokozásának szükségességével behatóan foglal­kozott Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának december 20-i határozata, majd Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának január 9— 10-i Uiése. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága többek között megállapítja, hogy „Hazánkban a burzsoá nacionalizmus megnyil­vánulásai és a burzsoá nacionalista csökevények a munkásosztály és a dolgozók egységének gyöngítésére, nemzeteink testvéri kötelékéijiek megbontására, a csehszlovák népgazdaság, a tömegszervezetek és intézmények, az állam­igazgatás egységének megbontására vezetnek, és megnehezítik a CSKP egységes politikájának megvalósítását az egész köztársaságban. Ily módon gyöngítik hazánk erejét, biztonságát és károkat okoznak a szocialista építésben." Éppen ezért minden dolgozónak hazafias kö­telessége harcolni a burzsoá nacionalizmus ellen. Tehát kötelességünk nekünk, csehszlovákiai ma­gyar dolgozóknak is. Természetesen mindenek­előtt a saját soraink közé beférkőzött burzsoá nacionalista elemek és irányzatok ellen kell felvennünk a harcot. Anépek közötti ellentétek szitására szolgáló burzsoá nacionalizmus nem mai keletű. A kapitalisa társadalmi rend az osztályelnyomás leplezésére mindenkor és mindenütt, ahol több nemzetiség élt együtt, felhasználta a burzsoá nacionalizmust, a sovinizmust. Élesztgette és táplálta a nemzetek és nemzetiségek közötti súrlódásokat, hogy így a dolgozók egységét megbontsa, s az osztülyharcrói a figyelmet el­terelje. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a cseh, szlovák, magyar és hazánk más nem­zetiségű dolgozói közé ugyancsak a nacionaliz­mus, a sovinizmus jelszavait dobta a burzoázia, hogy ezáltal nemzetiségi alapon megossza dol­gozóink egységét. Hiba volna azt hinni, hogy Csehszlovákiában a burzsoá nacionalizmus táplálója csak a cseh és a szlovák burzsoázia volt. Ugyanígy tévednek azok, akik abban a hiszemben élnek, hogy a magyar dolgozókat nem fertőzte meg a ma­gyar burzsoázia egységbontó, burzsoá naciona­lista propagandája. A magyar burzsoá nacionalizmus gyökerei az Osztrák-Magyar Monarchiába nyúlnak vissza. Ugyanis Magyarország az Osztrák-Magyar Mo­narchián belül nemzetiségi állam volt, ahol a magyarokon kívül szlovákok, románok és délszlávok is éltek. A magyar feudál-kapitaliz­mus mint uralkodó osztály nem akarta meg­osztani hatalmát és kizsákmányolási lehetősé­geit a fejlődő nemzetiségek burzsoáziájával. Ezért a nemzeti kisebbségek fejlődő burzso­áziája, mindenekelőtt azonban a szlovák bur­zsoázia, az 1800-as években osztályérdekei biztosítása céljából fejlesztette a nemzeti fel­szabadító mozgalmat. Ezt a magyar burzsoázia nem nézte tétlenül, hanem, hogy egyeduralmát megvédje, a magyar dolgozókban szította a gyűlöletet a szlovák nemzet ellen. Lábbal tiporta a szlovák nemzet alapvető jogait, cz Iskolákban elrendelte a ki­zárólagos magyar nyelven való tanítást, továbbá a2t Igyekezett a magyar dolgozók tudatába vin­ni, hogy a magyar nemzet felsőbbrendű és arra hivatott, hogy a nemzeti kisebbségek felett uralkodjon. Sót, Tisza Kálmán magyar minisz­terelnök még ennél Is messzebbre ment. amikor tagadta Magyarországon a kisebbségek létezé­zét, azt állította: „Magyarországon nincsenek szlovákok, csak tótul beszélő magyarok." Ezek az intézkedések és soviniszta jelszavak a nem­zetiségi ellentétek ezítását szolgálták a ma­gyar és a szlovák dolgozók között. A magyar burzsoá nacionalista törekvések az első világháború utáni időszakban csúcsosodtak ki. A magyarországi. burzsoázia, hogy a dolgo­zók előtt a nyomor és a munkanélküliség igazi -okát leplezze, ugyancsak a burzsoá nacionaliz­mushoz, a revlzionizmushoz.- az irredentizmushoz fordult segítségért. Amagyarországi burzsoáziának népellenes te­vékenységében szüksége volt segítőtársakra is. Hűséges támogatókra talált Csehszlovákiában Eszter-házy, Jaross, Szülló Géza és még más nemzet és hazaárulók személyében, akik hazánk magyar dolgozói között a Horthy-Magyavor­szágról importált propagandát terjesztették. Mindent elkövettek, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozókban felkeltsék és szítsák a gyű­löletet a cseh és a szlovák nemzette! szemben. Ez volt az alapja és gyökpre a burzsoá nacio­nalizmusnak, sovinizmusnak a csehszlovákiai magyar dolgozók között. S bár szép eredmé­nyeket értünk el a burzsoá nacionalista irány­zatok felszámolásáért vívott harcunkban — fényes bizonyítéka ennek hazánk magyar dol­gozóinak a magyarországi ellenforradalom idején tanúsított magatartása, harcos kiállása a Cseh­szlovák Köztársaság és a szocializmus ügye mellett —, mégis azt kell mondanunk, hogy a magyar burzsoá nacionalisták romboló mun­kájának hatásával még mindig találkozunk, mi­vel a magyar osztályellenség maradványai még itt élnek közöttünk, és mindent elkövetnek, hogy ártsanak ügyünknek, hogy népeink egysé­gének megbontásával fékezzék szocialista hazánk építésének ütemét. A szocialista csehszlovák hazafiság arra kö­telez bennünket, hogy állandóan küzdjünk és harcoljunk a sorainkban megnyüvánuiö burzsoá nacionalista irányzatok ellen. Milyen formákban nyilvánul meg még ma is a magyar burzsoá nacionalizmus? A magyar burzsoá nacionalista elemek arra törekednek, hogy hazánk magyar do.gozólban bizalmatlanságot keltsenek a szlovák dolgozókkal szemben, mindenekelőtt azonban a párt és a népi közigazgatási szervek szlovák nemzeti­ségű dolgozóival szemben, még akkor is, ha azok minden tekintetben a legbecsületesebben végzik munkájukat. Más esetekben a magyar burzsoá nacionaliz­mus terjesztői, különösen a vegyes lakosságú községekben, becsmérlik és leértékelik a szlovák dolgozók szaktudásét és azok termelési ered­ményeit, hogy így ellenségeskedést szítsanak a szövetkezeteken belül és egyéb munkahelye­ken. A magyar burzsoá nacionalisták a magyarság nemzeti érdekeinek védelmezőiként tüntetik fel magukat. Arra törekednek, hogy a magyar dol­gozók osztályérdekeiktói függetlenül, a magyar osztályellenség maradványai érdekelnek védel­méért szálljanak síkra. Nem egyszer találkoz­hatunk olyan jelenségekkel, hogy amikor a magyar osztályellenséget eléri méltó és meg­érdemelt büntetése, a magyar burzsoá nacio­nalisták teli torokkal hirdetik, hogy a ma­gyarságot sértelem érte. Kulturális életünkben is nem egy esetben találkozunk burzsoá nacionalista irányza­tokkal, melyeknek terjesztői minden esetben az osztályellenség maradványai. Ezek ez elemek azzal fékezik a szocialista kultúra fejlődését, hogy becsmérlik és mellőzik a szocialista építést hirdető művészi alkotásokat, s helyettük a ka­pitalista világot dicsérő és a nemzeti felfuval-' kodottságot tápláló müvek bemutatását szorgal­mazzák. A magyar burzsoá nacionalisták népeink ba­rátságának bomiasztása céljából kihasználják a szlovák reakció burzsoá nacionalista megnyilvá­nulásait. Általánosítanak, vagyis burzsoá nacio­nalistának, sovinisztának bélyegzlk az egész szlovák nemzetet. Pedig a szlovák dolgozóknak a fudákizmus maradványainak felszámolásáért való harca, valamint azok a tények, melyek a hitleri fasizmussal együttmüködö hllnka-gár­dista tömeggyilkosok szigorú felelősségre voná­sóban jut kifejezésre azt Igazolják, hogy a szlo­vák dolgozó nép ugyanúgy nem vállal semmi­lyen közösséget a szlovák burzsoá nacionalis-' téWkal, mint ahogy ml csehszlovákiai magyar dolgozók sem vállalunk semmilyen közösséget a volt nyilasokkal, népeink egységének megbon­tására törő magyar burzsoá nacionalistákkal. Nagyon jól tudják ezt a magyar reakció vezé­reris. valamint a külföldre szökött Imperialista ügynökök és ellenforradalmi dlsszidensek, de azért mégis általánosítanak, rágalmaznak, hogy így éket verjenek a szlovák és a magyar dol­gozók közé. Ezek a burzsoá nacionalista irányzatok azonban ma már nem találnak termőtalajra a cseh­szlovákiai magyar dolgozók között, mert ha­zánk magyar dolgozóinak döntő többsége a pro­letár nemzetköziség szellemétől áthatva, már meg tudja ítélni, hogy mi szolgálja osztály­érdekeit és mi az. ami ez osztályellenség marad­ványainak malmára hajtja a vizet. Ahhoz azon­ban, hogy a burzsoá nacionalista irányzatokat véglegcsen felszámoljuk, fokozni kell éberségün­ket és harcunkat mindazok ellen, akik e gyűlölt, népellenes eszméknek hordozói. Ebben a harcban nem vagyunk egyedül, mert úgy. ahogy a cseh­szlovákiai magyar dolqozók haladó erői harcol­nak a magyar burzsoá nacionalizmus ellen, ugyanúgy a cseh, a szlovák és hazánk egyéb nem­zetiségű dolgoz&i is következetes harcot vívnak a saját soraikban megnyilvánuló burzsoá nacio­nalista irányzatok ellen. »íeggyözödésünk. hogy hazánk dolgozó népe Csehszlovákia Kommunista Pártja vezeté­sével végérvényesen leszámol a burzsoá nacio-' nalista maradványokkal, és igy soha többé nem sikerül senkinek éket verni hazánk különböző nemzetiségű dolgozói közé. Számtalan példát sorolhatnánk fel annak iga­zolására, hogy kommunista pártunk a proletár 13

Next

/
Thumbnails
Contents